A TSZ-esítés után kapott vagyonjegyet a komunisták alkotmányellenesítették már vagy 10 éve. Van valami lehetőség, hogy megkapjuk? Olyan 2 millió Ft lenne.

"A nagyszülők le is mondtak már róla,"

A nagyszülők igen sokat szenvedtek életük során, tieid, enyéim, és sokak nagyszülője, mindegy, a Nagyszülők. Keményen és szorgalmasan dolgoztak, hogy fenntartsák magukat, és ha jól ment, akkor másoknak is segítettek azáltal, hogy munkát adtak nekik saját földjükön és tanyájukon. Aztán csak úgy elvettek tőlük mindent, igazságtalanul. Aki nem dilizett bele vagy nem lett öngyilkos, vagy épp nem ölték meg, az aztán beletörődve a sorsba, dolgozott tovább szorgalmasan a TSZ-ben.

Ezek az emberek már nem földművesnek nevelték a gyerekeiket, vagyis a szüleinket, hanem ahogy tudták, taníttatták, hogy ha már másnak (vagy az államnak) dolgoznak, akkor könnyebb munkával keressenek kenyeret. A saját gazdaságban, saját földön való gürcölés rendben lett volna, de hogy TSZ-ben dolgozzanak a semmiért... Így a nagyszülők még végigcsinálták a "karriert" a TSZ-ben, de a szülők inkább lettek gyári dolgozók, irodisták, pénztárosok, könyvelők, mérnökök, és a többi...

A nagyszülőknek olyan fájó pont volt a vagyonuk elvesztése, hogy sok családban már nem is beszéltek róla. A szülők már alig-alig tudják, hogy helyileg hol is volt a tanyájuk, hol is volt az erdőjük, hol volt szőlejük, vagy krumpliföldjük. Talán csak azok a szülők tudják, akik még kicsi gyerekként be voltak fogva, hogy vigyázzanak a birkákra, vagy hasonló. De nekik az életük már nem a föld és földművelés körül forgott.

Úgyhogy amikor jött a rendszerváltás, meg a kárpótlás, a szülők nem kaptak észbe, hogy most gyorsan cselekedjünk...

A nagyszülők meg, már amelyik még élt, ők pedig valóban nem nagyon hittek már abban, hogy bármit is visszakapnak.

És különben is... Ők már akkor öregen és betegen, fél lábbal a sírban, nem tudtak volna újra elkezdeni földet művelni. A szüleinkre sem számíthattak, hogy majd ők elkezdenek földet művelni, hisz már teljesen más életük volt, nem is akarták a nagyszüleink, hogy a szüleink elkezdjenek földet túrni.

Így aki végképp kiábrándult volt már, sajnos nem volt ott az élelmesek között, és könnyen lehet, hogy nem is járt utána semminek. (Őszintén szólva nem tudom, hogy kaphatnak-e még valamit. De ha utánajárnátok és kapnátok is, ugyanazt a földet vissza már nem adják, és hogy nem a ti javatokra kárpótolnának, az is biztos.)

Nekem a kárpótláskor egyik nagyszülőm már nem is élt, a másik beteg volt, anyukámnak sem volt túl sok fogalma az egészről, de mindenesetre valamit visszakaptunk. Sok-sok kis földdarabot szanaszét a határban, mind osztatlan közösben, a legtöbbet még kiméretni sem lehet, mert olyan kicsi. De amit kimérettünk, azért is súlyos összegeket kellett fizetnünk...

A kárpótláskor kevés olyan "Nagyszülő" volt, aki még remélt, és csak azért is vissza akarta szerezni azt, ami járt. Ők odafigyeltek, nem nagyon verték át őket, közülük akadnak családok, akik visszatértek a gazdálkodásra. Rajtuk kívül meg inkább az olyan pofátlan senkiházik húztak hasznot a kárpótláson, akinek korábban semmi földjük nem volt, és sosem dolgoztak keményen. Éppen csak volt valamennyi pénzük, és tömegével vásárolták fel a kárpótlási jegyeket olyan elfáradt és kiábrándult "Nagyszülőktől", akik már tudták, hogy úgysem tudnak kezdeni semmit a földjükkel. Tőlük olcsó pénzért megszerezték a kárpótlási jegyeket, aztán ebből szépen meggazdagodtak, mert a megszerzett földeket aztán már drágán adták el másoknak, nem ritkán külföldieknek, vagy épp bérbeadással szereztek hasznot és most élnek a kacsalábonforgó házaikban. Nekik semmi emlékük tanyán lelkesen dolgozó felmenőkről... Akinek meg van emléke, vagy épp családi története, hogy mennyit is dolgoztak a földeken, azok meg most föld nélkül vannak és gürcölnek éhbérért olyan vállalkozóknál, akik a kacsalábonforgókban élnek...

Persze sokan vagyunk, akinek a szülei, nagyszülei nem adtak mindent el, amit visszakaptak. De én sem tanulhattam meg otthon a "földművelést", hogy most csak úgy belekezdjek abból megélni, főleg, hogy teljesen más irányba tanultam. És lássuk be, nem is lehetne megélni a különböző földrajzi helyeken lévő, sokszor még osztatlan közösben levő zsebkendőnyi földek műveléséből...

A senkiházi hiénák meg még ma is erősen nyomulnak hogy olcsó pénzen földet szerezzenek, hihetetlen jól betanult mondókákkal szédítik a Szülőket (hisz a Nagyszülők már tényleg alig-alig élnek), azokat a szülőket, akik már szintén a nyugdíj felé közelítenek és szintén tudják, hogy nem fognak földet művelni, és nem is akarják hogy mi, a gyerekeik nekiálljunk földet túrni... Hát igen, most már a Szülők is a belefáradt és lemondó kategória...

Na bocsi, hogy nem tudom a kérdésedre a választ... Viszont drukkolok, hogy legyen lehetőséged valamit visszakapni!

"A földeket megkapták, de ők is úgy, hogy itt 5 Ak, ott 10, de kiméretni nem igazán tudták."

Akkor tehát mégiscsak kaptatok a vagyonjegyért földet... Biztosan van ezekről a földekről földhivatali tulajdoni lapotok.

Csak éppen számodra "megfoghatatlan", hisz nincs kimérve, hanem az osztatlan közösben van, és csak az AK-értéket tudod.

JÓL ÉRTELMEZLEK???

Így ismerned kell a papírok alapján ezen osztatlan közös földek helyrajzi számát, ami alapján legalább azt megtudhatod, hogy nagyjából merre található. És persze a tulajdoni lapon az osztatlan közös többi tulajdonosai is fel vannak sorolva.

Sok mindent nem tudsz csinálni ezekkel a földekkel. Ha dolgozni akarod a saját részed, vagy akár az osztatlan közös tulajtársak részeit, akkor a hozzájárulásukat kell kérni, és mehet az ügy. Ha nem kell a föld, akkor csakis az eladás jöhet szóba.

Sokan spekulációs céllal imádnak összevásárolgatni ilyen földeket, még ha osztatlanban van, akkor is, de azért egy kimért földet jóval könnyebb eladni... Viszont most, hogy változott a földtörvény, már nem lehet csak úgy földet vásárolgatnia bárkinek, ahhoz bizonyítottan "földművesnek" kell lennie...

Az "olyan 2 millió lenne" dolog meg nem annyira biztos... senki nem fog sok pénzt adni földért, hacsak nem annyira jó helyen van. És mint írtam az osztatlan közös mivolta is csökkenti a piacképességét...

Egyébként pár éve az állam is megelégelte az osztatlan földekkel kapcsolatos átláthatatlanságot, és szorgalmazták a földek kiméretését, ha jól emlékszem ingyen mértek ki akkor földeket, de ebben nem vagyok biztos, viszont annak a határideje már pár éve lejárt.

Nem tudom pontosan hogy volt ez, de úgy rémlik, mind a mai napig csak a 3000 m2 (ha jól emlékszem a számra) feletti területeket engedélyezik csak kimérni, a kisebbeket nem.

Ha az életben maradásotok múlik ezen a földek eladásán, akkor keress vevőt, helyi földműveseknek vagy az osztatlan közös tulajtársaknak ajánld fel.

Ha nem sürgős, akkor meg szerintem érdemes várni néhány évet,

mert úgy tudom még mindig sokakat érint a kicsi földek ki nem mérhetősége, nemcsak a tulajokat, hanem még mindig zavarja az államot is az átláthatatlanság... Szóval olyasmit olvastam, valami jogi oldalon szakemberektől, hogy várható, hogy lesz ez ügyben előrelépés...