Szerbia miert erösebb Magyarorszagnal gazdasagilag?

Alapvető tévedésben vagy. Az, hogy hányat kell adni egy adott ország fizetőeszközéből egy euróért, nem határozza meg, hogy egy ország gazdaságilag mennyire erős.

Maga az átváltási arány közvetlenül nincs összefüggésben a fizetőeszköz stabilitásával, megbízhatóságával. Az ország gazdasági potenciáljával pedig végképp nincs, vagy legfeljebb csak történeti okokból. Az átváltási arány már csak azért sem számít, mert bevezethetnének bármikor egy új fizetőeszközt Magyarországon, mondjuk hektoforint néven, melyre a forintot 1:100 arányban váltanák be. Így már csak 3 egységet kellene adni Magyarország fizetőeszközéből az euróért. 100-szorosára nő ezzel Magyarország gazdasági teljesítménye? Nem.

Szerbia nem erősebb.

A japán jen is harmatgyenge, Japán mégis az USA után a legerősebb gazdasági nagyhatalom.

Hozzá kell tenni, ami viszont számít:

- az átváltási árfolyamok ingadozásának mértéke (vagyis, hogy mennyire biztonságos az adott pénznemben vagyont tartani)

- az adott ország nemzeti bankjának, kormányának stabilitása

- kereslet az adott fizetőeszközre. (Azaz például be tudod-e váltani nagyon nagy mennyiségekben is)

- pénzügyi biztosítások az adott országban (azaz például előfordulhat-e, hogy egy csőd esetén a pénzed, vagy annak egy része elveszik)

A magyar fizetőeszköz rosszabb az eurónál, a fontnál és a dollárnál pedig sokkal rosszabb, de azért távolról sem 100-szor 300-szor rosszabb. Csak annyi, hogy instabilabb, kevésbé megbízható)

Nem erősebb!

Még inkább rosszabb a helyzet.

Ezek szerint szerbia japánnál is gazdagabb.... 1yen- 0,8 dinart kapsz!

Kereslet kínálat szabja meg az árfolyamot. Ha kell dollár az országnak, akkor drágábban adják ( már pedig az az ország akinek a gdp-jének közel 40% más valutában van, az nagyon sérülékeny). Ha nincs szükség rá, akkor olcsóbban kínálják.

Vannak túlárazott és leértékelt valuták a világban, ezeket mesterségesen több évig fenn lehet tartani, mely időnként kipukkan ( lásd izland) vagy képes szinten tartani ( utóbbi oylan országokra igaz, helyek nem export függők, hiszen az erős nemzeti valuta gyengíti az export képességet)

Nagyon egyszerű ám igen szemléletes példa!

Válság idején az imf adott 20 milliárd dollárt, a dollár árfolyama másnap a 316ft csúcsról elindult lefele pár hét alatt 260ftnál padlózott. Ciklus végére, ahogy elkopott az imf dollár már elindult felfele az árfolyam meg se állt 280-290ig.

Következő nagyobb borulás akkor volt, amikor a dollárban felvett imf hitelt visszakellett fizetni a piacok pontosan tudták, hogy bármiáron, de vásárolni fogunk, ezért mindenki a lehető legnagyobb haszonra spekulált, így jelentősebb verseny nélkül engedték elszaladni a lovat 300-310-ig ... Az alapkamat lényegesen nem változott ezen időszak alatt pusztán a kereslet!

Mivel Magyarországon forintban fizetik az adóforintot, ezért hatalmas teher ez az államnak ...

Kérdező, ha csak ennyi határozná meg a gazdasági erősséget nem lenne más dolgunk, csak bevonatni a mostani papírpénzeket és levágni róluk néhány nullát, ahogy minden számláról és egyébről is. Néhány milliárdos fajlagos költséggel, ha impozáns növekedést lehetne alanyi jogon elérni, akkor az összes politikus ezt csinálná, de mégsem. Ilyesmit csak akkor szoktak cselekedni, ha kezelhetetlenül magasra rúgott az összeg, ilyenkor többnyire, bár nem minden esetben új valutát is vezetnek be. Ez esetben meg kell győzni a befektetőket, hogy az új pénz mögött van fedezet, meg persze ott vannak a fajlagos költségek is.

A 4# válaszadó lényegében közérthetően felvázolta, hogy milyen szempontok alapján értékelik az adott országok valutáját.