Magyarország mennyire számít homogén nemzetállamnak?

[link]

"A nemzetállam olyan államot jelent, amely népessége összetétele etnikai szempontból homogén. Ez olyan esetben jön létre, amikor egy állam határai egybeesnek a többségét alkotó nemzet etnikai határaival."

Ez alapján elmondhatjuk, hogy magyarország viszonylag homogén nemzetállam. A cca. 1millió fős cigány kisebbség ilyen szempontból nem számít, hiszen ők gyakorlatilag egy olyan etnikum, amely nem rendelkezik saját állammal. Olyan ország, hogy cigányország nincsen.

[link]

Ha ezt megnézed, jellemzően az önálló országgal rendelkező kisebbségünk a német, szlovák, ukrán, lengyel, horvát, és szerb. Ezen kívül is vannak, de ezek a legnagyobb arányban. Arányuk - a cigányokat levonva- olyan 3-4% lehet. Területileg is jól tagoltak, közigazgatás szempontjából csak néhány vidéki faluban és kisvárosban vannak többségben a magyar populációval szemben. Ebből tehát az következik, hogy Magyarország viszonylag homogén nemzetállamnak mondható, szemben például Oroszországgal, amely már korántsem annyira homogén.

Hát Trianon után nem lett.Inkább 1946 után vált azzá.

Egyébként európai, de főleg közép-európai szinten eléggé az.Nézz csak körbe, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban jelentős nemzeti kisebbségek vannak (és nemcsak az elcsatolt területeken élő magyarságra gondolok).

Hogy mennyire számít, előttem többé kevésbé leírták. Én inkább azt kérdezném, miért fontos a homogén nemzetállam. Egyáltalán, miért kérdés a homogenitás, és miért a nemzet? A 11-14. századi Magyarország nem volt homogén, nem is ismerték akkor a nemzet fogalmát, a kor viszonyaihoz képest azért elég jól működött, elég jelentős volt. Svájc se egy kifejezett homogén nemzetállam, mégis sokaknak példakép.

Ezek csak sanda szlogenek (kérdező, nehogy félreértsd, nem rólad beszélek!), egy állam jó működésének, jelentőségének a belső struktúrája, a gondolkodás nyitottsága és jó értékrend az igazi fokmérője, nem pedig az, hány és milyen népességű etnikum él ott.