Szerintetek miért nem sikerült a főméltóságú kormányzó Úr kiugrási kísérlete 1944 októberében?

Részben rosszul volt előkészítve, de nagyon késő is volt már.

Október 15-én jelentette be a kilépést,Kiskunhalason már október 23-án bent voltak az oroszok.

Ha Horthy a doni katasztrófa előtt kap észbe, akkor még sikerülhetett volna és nem halt volna meg miatta annyi magyar katonánk.Az is lehet, hogy akkor nem lettünk volna vesztesei a háborúnak.

Ezt nem gondolom, hanem tudom, mert éltem akkor.

Mert egy hazaáruló, fasiszta tömeggyilkos diktáror volt a főméltóságod, azért! Ezzel meg is adtam a választ.

1, A németek szervilis kiszolgálása miatt (hazaárulás) megsemmisült a hadseregünk és nem csak a doni. Tehát nem volt ütőképes harci egység, amely egy kiugrási tervet hatékonyan véghez tudott volna vinni.

2, Mivel ugyanolyan fasiszta volt, mint szálasiék (csak más cég), ezért a nyilas párt erős volt, és meg tudta akadályozni a nácikkal együtt.

3, Mivel tömeggyilkosként megsemmisítette a hazafi ellenálló mozgalmat (nagyrészt kommunisták), ezért nem volt népi, sem félkatonai támogatása a kiugrásnak. A jugoszláv, francia, görög kommunisták viszont komoly ellenállást fejtettek ki hazájukban a megszálló nácik ellen. De még a vietnámi kommunisták is a japánok ellen.

1. Mert nem is volt igazi kísérlet. Csak amolyan tétova tánc.

2. Mert ahhoz érteni kell. Előző este elhatározni, az bizony dilettantizmus (szóval elő kell azt készíteni és a megfelelő időt kiválasztani).

3. Mert akarni is kell. Egy feladat megoldásának ez elengedhetetlen feltétele. Úgy csinálni, mintha akarnánk, az kevés.

Október 15-én megkezdődött a kiugrási kísérlet, ami a nyilas és a németbarát tisztek ellenállásán megbukott. Bakay Szilárdot, a budapesti I. hadtest parancsnokát tőrbe csalták.

Október 15-én, délelőtt, egy német SS-különítmény Otto Skorzeny vezetésével elrabolta ifjabb Horthy Miklóst, a kormányzó még élő utolsó gyermekét. A németek a következő napokban az ő sorsával is zsarolni tudták a fiáért aggódó idős kormányzót.

Ennél is súlyosabb zavart okozott azonban az, hogy a vezérkar nem küldte ki a csapatokhoz Horthy hadparancsát az átállásról. A három hadsereg parancsnoksága ehelyett olyan értelmű utasítást kapott, hogy a kormányzói proklamációt nem szabad fegyverszünetként értelmezni, vagyis a harcot folytatni kell. Ennek lett következménye, hogy a kiugrás csúfos kudarcot vallott.

Az 1. hadsereg parancsnoka, Dálnoki Miklós Béla, vezérkari főnökével, Kéri Kálmánnal együtt, de csapatai nélkül ment át az oroszokhoz; a 2. hadsereg parancsnokát, Dálnoki Veress Lajost pedig, aki Horthy segítségére akart sietni, a németek letartóztatták.

[link]