Miért nem engedte Horthy deportálni a Budapesti zsidókat?

Először is nagyon bizonytalan volt a megszállt országban, hogy ki áll mellette, kire számíthat egy hasonló akciónál. Nagyon sok tiszt németbarát, sokuk német származású is volt. Kétséges volt, van - e annyi mozgástere, hogy leállítsa a deportálásokat.

Amellett valószínűleg nagyon kevesen tudták mi zajlik a koncentrációs táborokban. Albert Speer említi emlékirataiban, hogy ő sem sejtette, pedig nagyon közel állt Hitlerhez. Egyszer egy náci pártember ismerőse elmesélte, hogy egy lengyelországi táborban járt látogatóban, s azt tanácsolta Speernek, ha ilyen meghívást kap, jobb ha nem fogadja el. Hivatalosan hadi munkáról volt szó, megsemmisítésekről senki nem beszélt.

Horthy az ún. Auschwitzi - jegyzőkönyv kézhezvétele után intézkedett, jóllehet már későn.

csak es kizarolag azert hogy jobb szinben tunhessen fol ugy az oroszok mint a nyugati szovetseges erok elott!!akkor mar szo volt -(bolgar mintara)-a kiugrasrol!!

viszont hozzatartozik az is,hogy a teljes videki zsidosagot deportalni viszont hagyta 1944 Aprilis-Juniusa kozt!!437000 fot!!

-es meg mielott egy-egy.....itt is!!

jomagam eloben at is eltem azt ott!!

MERT NEM SZERETETT VOLNA HELYET A VÁDLOTTAK PADJÁN HÁBORÚS BÛNÖSKÉNT.

Konkrét részletek:

"Roosevelt ultimátuma azt a fenyegetést tartalmazta, hogy „Magyarország sorsa nem olyan lesz, mint bármely más civilizált nemzeté..., hacsak nem állítják le a deportálásokat". Nem sokkal ezután, július 2-án az elnök üzenetét szokatlanul heves, Budapest elleni bombatámadás támasztotta alá."

Az idézet Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon c. mûvébõl való ( 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. Megjelent "A magyar holocaust" címmel is. 1988-ban, ebben a II kötet 142. old. )

A fenti idézetet a neten elérhetõbõl vettem : [link] illetve [link] , itt 832 után.

Az elõzõ szövegrészt elolvasva világos lesz, hogy miért állíttatta le a deportálásokat.

Azt sem árt tudni, hogy a német megszállás kezdete ( 1944. márc. 19. ) óta ez volt az elsõ eset, hogy gykorolta kormányzói hatáskörét. Egyébként a jelzett idõpontig nem intézkedett semmit.

Miután leállíttata, nem sokkal késõbb Eichmann hazautazott és nem történt semmi. Ami azt bizonyítja, hogy korábban is megtehette volna.

Braham könyve a mekben: [link]

Lássuk mégegyszer:

„Magyarország sorsa nem olyan lesz, mint bármely más civilizált nemzeté..., hacsak nem állítják le a deportálásokat".

Ha ebbõl valaki számára nem az következik, hogy a deportálásokat sürgõsen le kell állítani, annak szövegértési problémái vannak. Horthynak ennyire azért nem voltak.

Az idézett táviratot június 26-án kapta, a koronatanács június 26-i ülésén - ahogyan Jungerth-Arnóthy visszaemlékezett - nagyon dühös volt, és kijelentette:

"Én ezt tovább nem tűröm! Nem engedem meg, hogy a deportálás továbbra is szégyent hozzon a magyarságra! Intézkedjen a kormány Bakynak és Endrének helyükről való eltételéről! A budapesti zsidók deportálását pedig szüntessék be! A kormány tegye meg a szükséges lépéseket!"

Július elején közölte Vörös Jánossal, vezérkari főnökével, hogy szeretné „megakadályozni a zsidók további eltávolítását, hogy megtartsa legalább a Budapesten élőket". Július 7-én nyilvánosságra hozta elhatározását, és elrendelte „a zsidók Németországba szállításának" leállítását. Ezzel a nyilatkozattal Horthy végre keresztülvitte a június 26-i koronatanácsi ülésen körvonalazott szándékát.

Ezek a tények. A tényekbõl pedig következik, ami következik.