A jobb oldalon hasonló esetek mikor lesznek?

Ahhoz, hogy egy újságíró (de bárki más) gerinces legyen, sok mellett két alapvető dolog kell: ilyen neveltetés, családi háttér, amely higgadtan, de határozottan áll a tények oldalán. A másik dolog az anyagi függetlenség, mert ha ez nincs mindenkit lehet olyan helyzetbe hozni, hogy a gerincvesztés alternatívája csak a megélhetés (nyersebben éhenhalás) lehet. Senki nem ítélhető el, ha az előbbit választja, különösen ha nem saját, hanem a családja, gyerekei életéről van szó.

A közmédia munkatársai közül sokan önként, karrierből álltak a hitvány táborba. De sokan vannak olyanok is, akik nem dönthetnek családjuk rovására a gerincesség mellett.

Sok olyan (okos) embert ismerek, aki őrült fideszes és gyűlöli a múlt rendszert. Velük politikáról nem lehet vitázni, elmarnak mindenkit. Látszólag. Valójában azonban meghasonlott emberek. Jól éltek a szocializmusban, nem szolgálták ki, csak éppen élvezték előnyeit. Ma pedig emiatt nem tudnak szembenézni önmagukkal, és önmaguktól soha nem szabadulhatnak. Ezt a borzasztó érzést próbálják átruházni másokra (persze sikertelenül), és ebből elképesztő gyűlölködés és szemhunyás következik, amitől még jobban utálják magukat. A folyamat két irányba szokott haladni: teljes apátia (feladtam), hiperaktivitás (próbálom menteni a menthetőt), ebbe a mérhetetlen cinizmus is belefér.

Szóval ezek az újságírói akciók is elég sok és bonyolult ok miatt következnek be, és nem mindig racionálisak egyik szemszögből se.