Ha egy demokráciában társadalmi igény jelentkezik egy etnikai probléma megoldására . (? )

"Joga lenne-e a népnek népszavazás útján csak azért mert többség bármilyen akaratot végig vinni egy akármilyen kisebbség ellen?"

Ajánlott irodalom Robert Merle: A sziget

#6, rosszul (felszínesen) tudod. A demokrácia a "népuralom" görög szóból származik, amely egy akkori gyakorlatból indul ki. Alapvetően más feltételek mellett. Éppen ezért a demokrácia a mai (technikai, ismereti, társadalmi) viszonyokhoz igazítva nem egy puszta többségi szavazást jelent. Sőt, azt nem jelenti. A demokráciát ennyire egyszerűen (csupaszon) értelmezve, az mindenütt nagyon gyorsan összeomlana. Mert e szó ténylegesen egy bonyolult törvényi- és szervezeti rendszert jelent, amelynek a legfőbb tulajdonsága az egyensúly. Ha ez a tulajdonság sérül, akkor a demokrácia csak formális (esetleg), de nem tartalmi. Ez a "liberókat" hiányolóknak is válasz. Aki egy eszmerendszert így aposztrofál, máris kiállította önmaga minőségi bizonyítványát. Egyet nem érteni külön művészet, sokkal nehezebb, mint egyetérteni. Érvek kellenek hozzá.

A felvetés abszurd. Valódi demokráciában nincs etnikai probléma. Vagy valódi demokrácia van, vagy etnikai probléma van, a kettő egyidejűsége kizárja egymást. Én az utóbbi létezésére szavazok.

Megoldásokat nagyon kevesen kínálnak rá, azok hangját - még itt is, vagy talán itt igazán - elnyomják azok, akiknek fogalmuk sincs, mi az "etnikai probléma" a megoldásról pedig azt sem tudják mi az, nemhogy adni lennének képesek.

Szőnyeg alá seprés van! Nagyon is. Mert az népszerű, lehet benne és vele jó nagyokat hazudni, ha viszont kilátszik a szőnyeg alól, az bizony kényelmetlen, mert kezelni kéne. Csak éppen más a hivatalos retorika és más az eredményigényű kezelés. Most melyiket csináljuk? Ha retorika, nincs megoldás, ha megoldás, nincs népszerűség. Létezik olyan ostoba politikus, amelyik a másodikat választja?

De azért ne vessünk követ érdemtelenül kormányra, politikusra. Mindkettő a tömegtől függ, mert - formálisan - választáskor kapja tőlük mandátumát. Meg kell tehát nyernie a tömeget, a tömeg viszont cirkuszt akar. Róma császárai is akkor építették az amfiteátrumokat, amikor kenyeret nem adhattak, mert elrontották a gazdaságot.

Tehát e tömeg pontosan olyan politikusokat kap, amilyent érdemel. Ő választotta őket. Ha siránkozik, önmagát kárhoztatja akkor is , ha meg erről sem tud.

Jól van 12-es, tulajdonképpen most beszéltél egy csomót a nagy semmiről.

Továbbra is fenntartom, hogy népuralom akkor van, ha a többség, vagyis a nép akarata érvényesül. Ha nem, akkor az nem népuralom és nem demokrácia.

Vagy szerinted milyen népuralom az, ahol egy szűk kör megmondja, hogy mit akarhat a nép és mit nem?

11.18

akkor írjuk ki napszavazást arról, hogy legyenek-e adók. jó lesz nem? :)

A kérdésedre nem tudok válaszolni, de két dolgot tudok:

1. Az általad felsorolt jelzőkkel túl könnyen megcímkéznek embereket, csak azért, hogy azok el se mondhassák a gondolataikat. Úgy használják a fenti fogalmakat, mint a középkorban a boszorkány és eretnek kifejezéseket, már lassan senki sem tudja pontosan megmondani, hogy mit is jelentenek, és mikor szabadna használni azokat. Ebben élen járnak a jelenlegi fősodrú médiát uraló csoportok és az uralkodó politikai pártok közül is elég sok. Az antidemokratikus kifejezést is egészen másképpen érti pl. egy svájci ember és egy amerikai.

2. Svájc a világ egyik legdemokratikusabb országa. Sok kérdést döntenek el népszavazással, és személy szerint nagyon sérelmezem, hogy Magyarországon olyan helyzetet teremtettek a politikai pártok, hogy a népszavazások nem játszanak komoly szerepet az ország politikai életében.

Még a köztársasági elnököt sem választhatjuk közvetlenül, minden a pártok játszmáin múlik.