Miért nem szokta senki említeni Ta trianoni béke pozitívumait?

Nem divat, és nem hoz elég hasznot. Egyébként is a tisztánlátás nem cél, függetlenül a valós helyzettől.

Ma az acsarkodás hasznosabb.

"Én alapból nem is értem h miért sír mindenki emiatt. Pl. Horvátország már gyakorlatilag nem is hozzánk tartozott annak idején mikor a békekötés megtörtént. Azt a nagy Magyarországot nem lehetett egységbe tartani, mert a magyarság már kisebbségben volt. Való igaz, hogy igazságtalan volt Trianom. Szerintem egy, olyan lett volna igazságos döntés, amit visszakaptunk a két bécsi döntés értelmében. A nagy egészet, viszont nem lehetett megtartani, mert széthulottumk volna, mint Jugoszlávia v. Szovjetúnió. De a kérdésben említett pozitívumok: Hosszú idő után újra függetlenek voltunk. Mivel nem volt az Anschlussig nagyhatalom a közelünkben, így volt önálló külpolitikánk. A magyarság újra többségbe került a saját országában."

Fent lehetett volna tartani, Horvátország kivételével ami viszont soha nem volt Magyarországé..

A szlovákok beolvadtak volna vagy Csehországba vándorolnak a románokat és a szerbeket a rasszizmus kiüldözte volta Szállasi idejében..

A németek ma is nagy kisebbséget alkotnak idehaza.

A szlovénok békésen csöndbe ellenének..

A Horvátok mindig perszonáluniót képeztek majdnem teljesen független törvény hozással..Valószínűleg az 50-es években békésen leszakadtak volna..problémák nélkül csak mondjuk esetleg Eszék (Osijek) még magyar város lenne..tehát egy picivel kisebb területet kaptak volna..

Tehát Horvátországon kívül nyugodtan fentlehetett volna tartani

Mert azt kéne végre felfogni, hogy rengeteg magyarlakta területet is elcsatoltak tőlünk.

Normális ember nem hőbörög azon, hogy a kisebbségeink szabadok akartak lenni, de itt nem ez a probléma, hanem az, hogy 3 millió magyart is magukkal vittek.

Valóban az lett volna a legigazságosabb, amit visszakaptunk a 2 bécsi döntéssel.

Milyen "pozitívumok"?

Az, hogy nem a valós etnikai határokat húzták meg, az nektek "pozitívum"?

Persze hogy nehéz megérteni, hogy mások nem azért hoznak egy intézkedést, mert "pipák". Nem, az Antant nem pia volt ránk (ez fel sem merült), hanem mások voltak az érdekei, és a szempontjai. Továbbá voltak tapasztalatai, mert nem felejtette el a történelmet. Ezek a különbségek. De ebből nem következik, hogy az Antant jó döntést hozott. Akkor ők jónak, pontosabban tartósnak gondolták (nagypolitikában nem ismeretes olyan fogalom, hogy jó-rossz. Csak olyan, hogy hasznos, stabil, előnyös, vagy ezek ellenkezője). A döntés hátrányai (a világpolitika és nem a magyarok szempontjából) a harmincas évek közepére vált nyilvánvalóvá sok akkori politikai szereplő számára. Amikor szembesült azzal, hogy a döntés Magyarországot a hitlerizmushoz fogja vonzani, és nem ellene.

Tökéletesen mindegy, ma ki mit gondol, de akkor a hitleri birodalom végnapjaiban, vált ez világossá és nyilvánvalóvá. Románia, amint nem volt halálos kényszerben, hátat fordított (saját érdekei szerint), Magyarország érzelmileg akkor is onnan várt segítséget, amikor már máshonnan kaphatott volna. Ha nem béklyózzák meg ezek a dolgok, ma nagyobb lenne Magyarország.

A 93.000 km^2-t így vagy úgy, de magunknak köszönhetjük. A 260.000 viszont az illúziók világa. Értem én, hogy rohadt nehéz felébredni, de akkor is az.