A náci jelképek használatát miért veszik/vették szigorúbban a 21. században mint a kommunizmus jelképeit?

Mert a kommunizmus alapvető eszméi (nem amit a szovjetek csináltak belőle) nem szól se gulágokról, de vasfüggönyről, se munkatáborokról.

Ilyen alapon a kereszténységet is betilthatnák, annak se szólnak az alapelvei inkvizícióról, erőszakos misszionáriusokról, ezért létezhet még mindig, a kommunizmus is ilyen.

A nácizmus viszont alapjaiban egy erőszakos, háborús eszme, az nem torzult sehová, alapból ilyen volt. Hitler ilyennek találta ki, és ilyennek hajtotta végre.

Van még esély arra a jövőben, hogy újra eljön a kommunizmus, de ezúttál nem úgy, ahogy a szovjetek csinálták, ahogy a kereszténység is már a békéről, mintsem az erőszakról szól.

A nácizmus azonban nem várhat eféle megváltásra, mert alapjaiban gonosz eszme, és bárki aki manapság felvállalja, gyakorlatilag magára tesz egy "pszichopata vagyok" táblát.

"Talán azért mert kommunizmus soha nem volt."

Ilyen alapon nácizmus az miért volt? Soha nem volt a történelemben még olyan, hogy egész Európa Németország volt, mindenhol magas, izmos, egészséges, csodaszép, szőke, kék szemű emberek szaladgáltak, akik boldogan éltek jólétben, amíg meg nem haltak.

"Arról nem is beszélve hogy a kommunizmus alapelvei között nincs olyan hogy mészárolj halomra mindenkit aki nem úgy gondolkodik mint te."

Akár hiszed, akár nem, a nácizmus alapelvei között sem volt semmi ilyesmi.

Első:A kommunizmusnak nincs eszméje,a szocializmusnak van amiből mint beteljesedés jön létre a kommunizmus,a tökéletes osztályok nélküli világ(valóban nem valósult meg,és alap gondolata volt a forradalmak és harcok,ami után majd megvalósul).

A nácizmus sem egy eszme,a nacionalizmus az.És nagyon rosszul gondolod,mert éppen hogy a nácizmus a nacionalizmus eltorzult irányzata!(Megjegyzem,hogy a nacionalizmus eszméje nem helyez hangsúlyt semmilyen háborúra,sem fajgyűlöletre,sem hasonlókra,egyedül a nemzetek hagyományát és szuverenitását helyezi előtérbe-persze több elvvel egyetemben)

Kérdező:ezt megválaszolni nehéz lenne,viszont annak lehet köze hozzá,hogy a nácizmus-és annak jelképei-a háborút kiváltó okok közé tartoznak,míg a "kommunizmus" az ezt leküzdő,legyőző,másokat felszabadító erő volt.

'Kérdező:ezt megválaszolni nehéz lenne,viszont annak lehet köze hozzá,hogy a nácizmus-és annak jelképei-a háborút kiváltó okok közé tartoznak,míg a "kommunizmus" az ezt leküzdő,legyőző,másokat felszabadító erő volt.'

Azért a kommunizmus felszabadító erőként megnevezése relatív. Inkább viszonyítás kérdése. Nehogy azt gondoljátok, csak Magyarországon hitték el, jobb világ következik a szovjet érában. Máshol is akadtak bőven idealisták, akik üdvözölték a kommunista államot, mert hitték, az elnyomást szünteti meg. Ehhez képest jókora pofont jelentett, mikor kiderült az ellenkezője, azaz az elnyomás nem változott, csak a jellege, a pártbürokrácia. Viszont mire feleszméltek a megszállt európaiak a rendszer valódiságát illetően, addigra késő volt, annyira be tudták betonozni magukat a kommunista kormányok.

Azért, Kérdező, amit itt is tapasztalsz. Még mindig hiszik, hogy a kommunizmus alapvetően jó, és csak rosszul álltak hozzá.

Mint a 10:51-es válaszban:

"Mert a kommunizmus alapvető eszméi (nem amit a szovjetek csináltak belőle) nem szól se gulágokról, de vasfüggönyről, se munkatáborokról."

Illetve

"A nácizmus viszont alapjaiban egy erőszakos, háborús eszme, az nem torzult sehová, alapból ilyen volt. Hitler ilyennek találta ki, és ilyennek hajtotta végre."

Vagy a 10:58-as válaszban, miszerint:

"Talán azért mert kommunizmus soha nem volt. Egy soha meg nem valósult eszme jelképeit meg milyen alapon kellene súlyosan büntetni. Arról nem is beszélve hogy a kommunizmus alapelvei között nincs olyan hogy mészárolj halomra mindenkit aki nem úgy gondolkodik mint te."

-------------

Kimásolom egy másik kérdéshez írt válaszomat, ahol felmerült, miért nincs tiltva a vörös csillag, a horogkereszttel együtt.

*A horogkereszt [a vörös csillaggal ellentétben] egy helyből tömeggyilkos szellemiségű diktatúra jelképe.*

- Tévedés, a szvasztika eredetileg egy ókori vallási jelkép volt, például az etruszkoknál, és Indiában ma is az.

*Viszont a kommunizmus alapjaiban nem szól alacsonyabb rendű, felesleges emberekről,*

- Nagyot tévedsz! A kommunizmus kezdettől az osztályharcot hirdette, a "kulákok", vagy a nemesek ellenséggé válását. Vérségi, leszármazási alapon öltek meg milliókat, kollektív bűnösséget hirdetve. Miben más az, ha egy kislányt azért ölnek meg, mert valamelyik felmenője hétszilvafás nemes, mint ha valakit azért, mert egy őse zsidó vallású?

A nacionalista eszme "nemzetidegen", a proletariátus eszme "osztályidegen" jelzővel tette ezt.

*vagy arról, hogy növelni kellene az életteret,*

- Ebben is tévedsz, kezdettől ki akarták terjeszteni a kommunizmust ún. "világforradalommá". Be is kebelezték Észtországot, Lettországot, Litvániát, Finnország egy részét, Lengyelország keleti felét, és "szocialista szövetségi köztársaságokat" alkottak belőlük. 1944-45 között pedig Európa keleti felére is sikerült kiterjeszteni ugyanezt.

A szóhasználat más. A vonalvezetés ugyanaz.

-------------------

Azokat, akik szerint Rákosi "nem igazi marxista" volt, jól helyreigazítja Hahner Péter az Újabb 100 történelmi tévhit c. könyve 89. fejezetében.

"Sokan vélekednek még ma is úgy, hogy a sztálini Szovjetunióban vagy Mao Kínájában eltorzították a marxizmus tanítását. Szerintük ezek a magukat marxistáknak nevező s totális elnyomást gyakorló rendszerek ideológiái csak karikatúrái az igazi marxizmusnak" - kezdi a fejezetet.

Idézi Leszek Kolakowski lengyel filozófust: "Nem tagadom azt a nyilvánvaló tényt, hogy Marx gondolkodása sokkal gazdagabb, finomabb, és sokkal differenciáltabb annál a néhány idézetnél, amelyet állandóan ismételgettek a leninista-sztálinista ideológia szerint, hogy igazolják a szovjet hatalmi rendszert. Mégis azt mondanám, hogy ezek az idézetek nem feltétlenül torzítások, hogy a marxizmus száraz csontváza, melyet a szovjet ideológia felhasznál, nagymértékben leegyszerűsített, de nem meghamisított útmutató az új társadalom felépítéséhez."

Mint Hahner írja, Kolakowski részletesen kifejtette, hogy Sztálin úgy valósította meg a társadalmi egyenlőséget, hogy mindenkit a legalsó rétegbe züllesztett. A diktatórikus rendszerét bármely cár megirigyelte volna: csak állami szervezeteken lehetett folytatni társadalmi életet, az állam rendelkezett a termelési eszközökkel, és csak az állam hasznára tehetett az egyén bármit is.

Marx szerint a munkamegosztás, és a magántulajdon a legfőbb probléma. Azaz államosítás, TSZ, terménybeszolgáltatás.

Marx azt írja, hogy a felszabadított emberiségnek nem lesz szüksége a mostani polgári társadalom "konfliktusokat megoldó" szervezeteire, hiszen ez csak a kapitalizmus által irányított társadalomban szükséges a rend fenntartásához. Azaz ha létrejön a köztulajdon, nem lesz szükség rendőrségre, bíróságra, stb, vagyis anarchia fog következni.

Marx az is megfogalmazta, bár ködösen, hogy az egészhez egy, a proletárok látens tudatosságát kibontakoztató új elitre van szükség, ha úgy tetszik, pártra.

Kitér arra is, hogy az új pártnak szembe kell helyezkednie a munkássággal, ha az letérne az "igazi proletárizmus útjáról". Azaz hogy a hatalom megszerzése után a párt nyugodtan figyelmen kívül hagyhatja az értetlen tömeg akaratát.

Így viszont a marxista párt akaratával való szembeszállás azonnal a kapitalista rend fenntartására irányuló törekvésként értelmezhető, s az egység felé nem vezet más út, mint a civil társadalom minden függetlenségének megszüntetése.

Ismét idéz a könyv írója Kovalowski-tól: "Hát nem azt monda Engels, hogy az igazi szabadság annak függvénye, hogy mennyire képesek az emberek alávetni természeti környezetüket és tudatosan szabályozni a társadalmi folyamatokat? E meghatározás szerint pedig minél fejlettebb technológiailag egy társadalom, annál szabadabb, a társadalmi élet pedig minél jobban alá van vetve egy egységes, irányítói erőnek, annál szabadabb. Engels sem említette, hogy a társadalom efféle irányítása magában foglalná a szabad választásokat vagy más efféle burzsoá fortélyokat; és ezért semmi okunk sincs azt állítani, hogy az egyetlen despotikus központból ily módon szabályzott társadalom nem lenne tökéletesen szabad ebben az értelemben."

Nem Sztálin összegezte a kommunizmus elméletét "a magántulajdon felszámolásának" kifejezésével, nem ő állt elő azzal, hogy az államnak centralizált ellenőrzést kell gyakorolnia a termelési eszközök felett - ezek mind a Kommunista Kiáltványban olvashatók.

A tökéletesen egységes társadalom víziója csak központi, erőszakos irányítással valósítható meg - írja Kovalowski.

Arról is ír egy fejezetet, hogy a Hruscsovi elhatárolódás a sztálini dolgoktól, és "a bűnök leleplezése" csak színjáték volt, hogy kiengedjék a robbanásig feszült szelepet, és megőrizhessék hatalmukat.