Hát ilyet! Mit szóltok ehhez a pofátlan gec szászkárolyhoz?

Hahah ez hülye. A tarsadalmi hatasoknak a jogi problemakhoz (legalabbis ilyen közvetlen modon) semmi köze. Jo hogy Szasz mar jogasz is.

"A felügyelet szerint ez azért is problémás, mert az adósok többsége nem is tudna végső búcsúként pluszbefizetést teljesíteni, másrészt pedig a devizaalapú hitelek úgy általában, mindenestül nem voltak jogellenesek vagy tisztességtelenek, vagyis a semmisségre vonatkozó kérelem sem lehet helytálló, legalábbis általánosságban."

Ezt nem is ertem, ha a szerzodes semmis, miert kene egy semmis szerzodes utan az adosnak fizetnie a torzstoken kivül barmit is? Erre nem ter ki.

"Ezt nem is ertem, ha a szerzodes semmis, miert kene egy semmis szerzodes utan az adosnak fizetnie a torzstoken kivül barmit is? "

Ha a szerződés úgy semmis, mintha meg sem kötötték volna, akkor a hitelfelvevőnek nincs háza. Ugye te így képzeled el?

Ha semmisnek nyilvánítanak egy szerződést, akkor kb az a szöveg, hogy törekedni kell az eredeti állapotok visszaállítására. Mivel a téglát nem lehet visszavinni a téglagyárba, a cementből nehezen lesz újra mészkő, így marad az amit ír, hogy az akkor megkapott pénz a jegybanki alapkamattal (esetleg inflációval) növelt értékének és a befizetett törlesztéseknek a különbségével tartozik még a hitelfelvevő. Mivel a jegybanki alapkamat magas volt, így a tartozás még mindig magasabb lenne, mint a befizetett törlesztések.

De lehet azt is, hogy ha annyira fáj a devizahitel, hogy átváltják a felvételkori forinthitelek feltételeivel a devizahiteleket. Segítek: az adós mégrosszabbul jár.

De ha van ötleted, hogy hogyan lehet minél jobban visszaállítani az eredeti állapotot (nincs pénz és nincs ház) a bankok csődje (ami ténylegesen államcsődhöz vezethet) nélkül, akkor hajrá, többmillióan kíváncsiak a megoldásra!

Harmas, varj, ne haamrkodjuk ezt el!

1. Aki jelzaloghitelt vett fel deviza alapon, az menthetetlen hülye.

2. A bank nem cementet szolgaltatott, hanem penzt! A jelzalog csak az adossag biztositeka. Magyarul a kapott törzstöket kell visszaszolgaltatni.

"hogy az akkor megkapott pénz a jegybanki alapkamattal (esetleg inflációval) növelt értékének és a befizetett törlesztéseknek a különbségével tartozik még a hitelfelvevő."

Ezt milyen jogszabalyhely alapjan? Nem erre szerzodtek, amire szerzodtek, az pedig semmis. A gazdagodas kiadasat lehet követelni, a gazdagodas pedig a hitelösszeg hasznalati joga a szerzodes megkötese idejere. Itt viszont ha a Legfelsobb Birosag arra a következtetesre jut, hogy ez bizony a szerzodes megkötese idopontjaban ervenyes forinthitelre vonatkozo kamat, azzal igazabol annak a törvenyhozoi döntesnek mond majd ellent, hogy a szerzodes semmis, mert a kölcsönt folyosito igy kvazi ahhoz az összeghez jutna, amit egy forinthitelre vontkozo szerzodeskötessel ert volna el. Igy az egesz koncepcio kockazatat a hitelt felvevo viselne, ami meltanytalan tekintve, hogy mindket fel hibas az ügyben. Egy masik lehetoseg az lenne, ami amugy a törvenyben is szerepel, hogy a gazdagodas elesese okan (amit azzal lehetne megindokolni, hogy a hitelösszeg hasznalatanak erteket luxuskiadasoknak minositi) mindenfele banki igenyt elutasit. Ezek közül a megoldasok közül egyik sem meltanyos, mert mindent vagy semmit alapon rendezne az egesz ügyet.

"De lehet azt is, hogy ha annyira fáj a devizahitel, hogy átváltják a felvételkori forinthitelek feltételeivel a devizahiteleket. Segítek: az adós mégrosszabbul jár."

En ertem, nekem nem kell elmagyarazd. De atvehetnek mas feltetelekkel is, szerzodest közös akarattal minden körülmenyek között lehet modositani.

"De ha van ötleted, hogy hogyan lehet minél jobban visszaállítani az eredeti állapotot (nincs pénz és nincs ház) a bankok csődje (ami ténylegesen államcsődhöz vezethet) nélkül, akkor hajrá, többmillióan kíváncsiak a megoldásra!"

Konkret ötletem nincs, ez nem is az en dolgom, amugy az idealis verzio nyilvan valahol a teljes kamatfizetes es a teljes kamatmentesseg között keresendo. En csak arra akartam ramutatni, hogy a Lefelsobb Birosagtol varni ettol a csikicsukinak az eldönteset nevetseges es igazabol a dönteshozoi felelosseget elkerülo megoldas. A Legfelsobb Birosag masreszt eseteket dönt el, absztrakt jogi kerdesekben nem foglal allast, tehat nem fogjak a problemat egycsapasra megoldani, hanem sok per eseten az egesz sokaig fog huzodni. Ez pedig senkinek nem erdeke, mert az adosok fizeteskeptelenek, a bankok pedig penzt akarnak, a kormany meg allitolag stabilitast.

A helyzet az, hogy itt nem pusztan egy jogi problemarol van szo, hanem egy tarsadalmirol, ezt jol latja termeszetesen a PSZAF. Ebben az esetben viszont nem ertem, hogy miert bizzak az egesz balhe megoldasat a birosagi rendszerre, es miert csak ilyen latszatmegoldasokkal jönnek, mint a vegtörlesztes. A kormanynak es a közigazgatasnak közvetitenie kellene a hitelesek es a bankok között, de nem ez törtenik, hanem mindenki tett egy lepest elegansan hatra, es onnan osztja az eszt, hogy nadeteaztancsinaldjol!

"A helyzet az, hogy itt nem pusztan egy jogi problemarol van szo, hanem egy tarsadalmirol, ezt jol latja termeszetesen a PSZAF. Ebben az esetben viszont nem ertem, hogy miert bizzak az egesz balhe megoldasat a birosagi rendszerre, es miert csak ilyen latszatmegoldasokkal jönnek, mint a vegtörlesztes."

Nyilván azért, mert hozzád és hozzám hasonlóan nekik sincs jobb ötletük. Szerintem nincs olyan megoldás, ahol mindenki jól jár, sőt olyan sincs, ahol a három fél közül (adós, bank, állam) legalább kettő jól jár. A kérdés, hogy hol van a határ, mivel bárkinek a túlzott vesztesége a másik kettőre hatással van (jelenleg ugye az adósok magas törlesztői miatt alacsony a fogyasztás, ami sem az államnak sem a bankoknak nem jó).

Az árfolyamgát nem annyira rossz ötlet, de csak átmeneti megoldás. Arra persze lehet számítani, hogy 5 év múlva többet keres az ember, de nem lehet 5 évre előre gondolkodni. Én mondjuk növelném benne az állami támogatást, de számlával igazoltatnám, hogy az adós a keresetének bizonyos %-át itthon költi el (ráadásul nem a feketegazdaságban), bízva abban, hogy ettől nő a fogyasztás (növekvő ÁFA-bevétel). Ez persze a személyiségi jogok korlázotása is lehet.

"Nyilván azért, mert hozzád és hozzám hasonlóan nekik sincs jobb ötletük."

Nekem semmifele közgazdasagi kepzettsegem nincs, ugyhogy az eleg szomoru lenne, ha a szakemberek sem tudnanak semmivel sem elorukkolni.

"A kérdés, hogy hol van a határ, mivel bárkinek a túlzott vesztesége a másik kettőre hatással van (jelenleg ugye az adósok magas törlesztői miatt alacsony a fogyasztás, ami sem az államnak sem a bankoknak nem jó). "

Igen, en ezert ervelek amellett, hogy a kormanynak nem szabadna elengednie a gyeplot. Amig a birosagi rendszeren belül törteno rendezes mikroszinten jo megoldas lehet, makroszinten az altalad emlitett problemakhoz vezethet. A birosag pedig nem arra lett kitalalva hogy atfogo tarsadalmi igazsagossagi es makroökonomiai problemakat rendezzen, mert ahogy emlitettem, a birosag egyedi eseteket dönt csak el, magyarul nem tudja kimondani kollektivan az összes szerzodessel kapcsolatban, hogy azok mind semmisek egytol egyik. Mas a helyzet, ha van bennük egy olyan fordulat, ami a felek adott szituaciojatol függetlenül az, de ebben az esetben is perelni kell a visszafizetesek összegenek megallapitasa miatt. Vegül ez a problema ha jol tudom több, mint 5 eve fennall, es rendezesre var. Ha a birosagokon fog mulni, akkor pedig ez el fog tartani meg egy darabig, ami senkinek nem erdeke.

"Ez persze a személyiségi jogok korlázotása is lehet."

Azzal nincs baj, inkabb a külföldi aruk diszrkiminalasaval. Az EU-ba törteno belepesünk ota ugyanis nem lehet a belföldi gazdasagot nyakig szubvencionalni, ez pedig közvetett modon valoszinuleg annak minoüsülne.

"banki ügyletre tekintetek erre a sok szerencsétlen emberre"

A birosag jogi problemakrol dönt, nem tarsadalmiakrol. A valaszolo, akivel itt beszelgettem, amellett ervelt, hogy a birosagok megfelelnek ennek a kerdesnek a rendezesere, mert nincs jobb ötlet senki reszerol. En az ellen vagyok.