Magyarország és Bulgária miért nem kötöttek szövetséget sose?

"Mellesleg megjegyzem, hogy a bolgárok és a törökök is török nép, de mégis utálják egymást. Csak ezért nem fognak kibékülni."

Mondjunk közelebbi, megbotránkoztatóbb példát: a magyar és a szlovák is rokon nép. Persze, nem ugyanonnan érkeztek az ősök ezerakárhányszáz éve, AZÓTA viszont itt, Közép-Európában lakunk mi is és ők is. Keveredünk össze-vissza: amikor a török hódítás miatt gyakorlatilag megszűnt az élet az Alföldön, a visszahódítás után különféle népek, többek között szlovákok is odatelepültek, akikkel aztán a magyar lakosság akarva-akaratlanul is keveredett. Amikor a világháborúk után lakosságcserék folytak Csehszlovákia és Magyarország között, akkor nem színmagyarokat cseréltünk ki színszlovákokra, hanem természetesen vegyes származásúakat.

Ezer év közvetlen egymás mellett élés (még országhatár sem választotta el egymástól a szlovákokat és a magyarokat a 20. század elejéig) bőven elég ahhoz, hogy olyan szoros rokoni kapcsolatok szövődjenek, amelyek alapján bőven rokonoknak nevezhetjük a magyar és a szlovák népet. És mégis, micsoda gyűlölködés folyik mindkét oldalon, csak azért, mert valaki szlovákul/magyarul mer megszólalni!

"És mégis, micsoda gyűlölködés folyik mindkét oldalon, csak azért, mert valaki szlovákul/magyarul mer megszólalni!"

Köszönhetően a 19. századi szlovák szeparatista nacionalistáknak és szellemi utódaiknak...

Nem volt nekik jó a békesség.

"Köszönhetően a 19. századi szlovák szeparatista nacionalistáknak és szellemi utódaiknak...

Nem volt nekik jó a békesség."

Mondom mindkét oldalon. Köszönhetően a 19. századi szlovák nacionalistáknak és szellemi utódaiknak, valamint a 19. századi magyar nacionalistáknak, a 20. századi magyar nacionalistáknak és ezek szellemi utódainak (persze a mai gyűlölködést már ne kenjük a 19. századiakra, a mai gyűlölködést már a mai soviniszták csinálják). A 19. századi nacionalizmusról beszélve: az osztrák-magyar viszony, illetve a magyar-szlovák, magyar-román stb. viszony ugyanaz volt, csak egyik helyzetben a f.sz egyik végén álltunk, másikban meg a másikon. De attól a viszonyok még ugyanazok.