Ha az MSZP-ből és a Fideszből kiábrándultak az emberek, miért nem hagyják hogy a Jobbik megmutassa ők mit kezdhetnének ezzel a helyzettel?

" Miért a Jobbik? Miért nem a Szolidaritás, Milla, Együtt 2014, Szociáldemokrata Párt, 4k!, LMP, Párbeszéd Magyarországért? Miért pont a Jobbiknak kéne, a "még nem volt, csak jó lehet" esélyt megadni?

"

Mert a Jobbik magyar, és most Magyarország kormányzásáról nem pedig bohóckodásról és a nemzet javainak herdálásáról van szó.

Kérdező, ha ez a statisztika egy Magyar Nemzetben, vagy más jobb oldali lapban van akkor persze lehet mondani hogy önfényezés.

Csakhogy ez az Indexen is olvasható.

Számomra a jobbik egy dögunalmas semmi. Szerintem azon nagyon kevés polgár közé tartozok, aki tényleg megnézte a programját.

Az egyetlen, amivel a jobbik felhívja magára a figyelmét, és amitől népszerű, hogy cigányozik.

Ezen kívül, semmilyen komolyabb programja nincs. Mind a gazdaságot, egészségügyet vagy oktatást (stb) illetőleg csupán egy-két nagyon általános lózungot eresztenek meg.

Például hogy milyen adórendszert képzelnek el? Milyen önkormányzati bürokráciát vezetnének be? Mit tennének az államháztartási hiány lefaragására? Ilyen kérdésekkel egyáltalán nem foglalkoznak, pedig fontosabb, mint, hogy utáljuk a cigányokat.

"Ezen kívül, semmilyen komolyabb programja nincs. Mind a gazdaságot, egészségügyet vagy oktatást (stb) illetőleg csupán egy-két nagyon általános lózungot eresztenek meg.

1-2 általános lózun ugye?

"Például hogy milyen adórendszert képzelnek el? Milyen önkormányzati bürokráciát vezetnének be? Mit tennének az államháztartási hiány lefaragására? Ilyen kérdésekkel egyáltalán nem foglalkoznak, pedig fontosabb, mint, hogy utáljuk a cigányokat.

Jah hogy te ezekre nem kaptál választ?

Hazudozó senki vagy, vagy egy agy béna aki nem tud olvasni? Ma melyik?

Nézd!

III. Az ökoszociális nemzetgazdaság 8

III/1. Erős magyar gazdaság 8

III.1.1. Erős, aktív és vállalkozó állam 9

III.1.2. A z állami elvonás és újraelosztás szerke zeti átalakítása 9

III.1.3. A z államadósság terheinek csökkentése 9

III.1.4. A hatékony állami működés megteremtése 10

III.1.5. A külgazdasági orientációnk kelet felé fordítása 10

III.1.6. A magyar gazdaságstratégia kitörési pontjai 11

III.1.7. A hazai vállalkozások támogatása 11

III.1.8. Magyar elkötele zettségű bankrendszer 12

III.1.9. Munkahelyteremtés 12

III.1.10. Lakáshoz jutás támogatása, országos lakásépítési program 12

III.1.11. A helyi gazdaságok erősítése 13

III.1.12. „Válaszd a hazait!” mozgalom – Vállalkozói Magyarigazolvány 13

III.1.13. A korr upció felszámolása 14

III.1.14. A privatizációs visszaélések feltárása és semmissé tétele 15

III.1.15. A multinacionális vállalkozások hazai jelenlétének újragondolása 15

III.1.16. Multinacionális vállalatokra vonatkozó adóváltozások 16

III.1.17. A tisztességtelen verseny visszaszorítása 16

III.1.18. Személyi jövedelemadó, családi adózás, áfa és társadalombiztosítási jár ulék 16

III.1.19. Társasági és osztalékadó 17

III.1.18. Személyi jövedelemadó, családi adózás, áfa és társadalombiztosítási jár ulék 16

III.1.19. Társasági és osztalékadó 17

III.1.20. Monetáris politika 17

II/2. A vidék: megtartó erő 18

III.2.1. Van, ami nem tehető pénzzé: a termőföld 19

III.2.2. A csatlakozási szer ződés módosítása 20

III.2.3. A Vidék Bankja és Biztosítója létrehozása, helyi pénzhelyettesítők 20

III.2.4. A me zőgazdaság népességmegtar tó képességének helyreállítása 20

III.2.5. Közjót szolgáló agrármodell, me zőgazdasági üzemszabályozás 21

III.2.6. „A z vagy, amit megeszel”: a minőségi élelmiszer előállítása 21

III.2.7. Bioüzemanyag-felhasználását csak élelmiszer-előállítás céljára 21

III.2.8. Élelmiszer önrendelke zés, helyi élelmiszerkereskedelem 22

III.2.9. A helyi közösségek önrendelke zési kultúrájának fejlesztése 22

III.2.10. A falvak a vidék gazdaságának alapegységei, a társadalom rekreációjának helyszínei 22

III.2.11. A többség társadalmi jóllétének biztosítása kevesek gazdasági növekedése helyett 22

III.2.12. A politikai elit elszámoltatása a közpénzek és az állami földvagyon felhasználásának társadalmi

hasznával 23

Ok bővebben, csak hogy legyen mit olvasnod.

A Jobbik gazdasági filozófiája

A multinacionális tőke szabad mozgására épülő globális kapitalizmus az egész világon megbukott. Emberek milliárdjai

nyomorodtak meg fizikailag és lelkileg, a társadalmi szakadék a világban tovább nőtt, bolygónk pedig egyre sűr űbben és

egyre vészjóslóbban ad fenyegető „immunválaszokat”. A válság Magyarországon hatványozottan ér vényes, hiszen minde z

kiegészült egy aljas és korr upt politikai garnitúra kár tékony tevékenységével is.

A globális kapitalizmus helyett a jövőben az élelmiszer termelés, az ér tékesítés, a közbiztonság, az energiaellátás és más

ter ületek szer ve zésében egyre több feladat hár ul majd a helyi szer ve ződésekre. A bátor talan, a globalizmussal együttműködő

európai és hazai polgári politika szerint a kudarcot vallott liberális piacgazdaság helyett vissza kellene térnünk a szociális

piacgazdasághoz. A szociális piacgazdaság azonban nem más, mint a liberális piacgazdaság plasztikai sebészettel megszépített

változata, amely a problémákat csupán újratermelné, de meg nem szüntetné. Ma ökoszociális nemzetgazdaságra van szükség.

A gazdaságot az emberhe z méltó környe zet (öko-), az emberhe z méltó élet (szociális) és a magyarság (nemzet) érdekében

korlátok alá kell vetni. Nem azér t, hogy a gazdasági fejlődést féke zzük, hanem azér t, hogy a gazdaságot, és ebből fakadóan a

társadalmat, az összeomlástól megóvjuk. Ezt jelenti az ökoszociális nemzetgazdaság.

A Jobbik Magyarországér t Mozgalom egy erős és gazdag Magyarország jövőképét vallja, amelyhe z szükséges egy erős és

aktívan vállalkozó állami jelenlét. A z állam lehet az a gazdasági erő, amely képes gátat szabni a multinacionális, globalizáló

törekvéseknek, az erőfölénnyel való visszaélésnek, amely képes támogatni és egyenlő versenyfeltételek közé helye zni a hazai

gazdasági szereplőket, amely képes igazságos viszonyokat teremteni a társadalmi újraelosztásban, és amely képes az egész

nemzet számára előremutató stratégia megalkotására. A z állami szerepvállalás erősítése ugyanakkor nem jelenthet egyet

az állam túlburjánzásával. A z állam gazdasági szerepvállalásának határait a nemzeti érdek, a társadalmi jóllét és a gazdasági

hatékonyság hármas jelzőtáblái rajzolják meg.

A Jobbik szerint a gazdaságpolitikának illeszkednie kell a nemzetstratégiai célokhoz: védenie kell a magyar ipar t, a magyar

termelőket, a magyar kereskedelmet, a magyar ár ut és a magyar piacokat. A z államnak meg kell őriznie a stratégiai nemzeti

vagyont, a földet, a vizet, a földgázt, az erdőket, indokolt esetben a már eltékozolt nemzeti vagyont is vissza kell szere znie

azér t, hogy az állam az aktív, gazdaságélénkítő szerepét ténylegesen elláthassa, bir tokolva és felhasználva az ország, a nemzet

komparatív előnyeit. Nemzetgazdaságunk kitörési pontjainak a me zőgazdaságot és a ráépülő élelmiszeripar t, az infokom-

munikációs technológiák minél szélesebb kör ű alkalmazását, a kutatás-fejlesztést és innovációt, az építőipar t, a logisztikai

ipar t és a gyógyturizmust tar tjuk.

A Jobbik egyér telműen Kárpát-medencei magyar gazdaságpolitikában gondolkodik, vagyis a határokon túli magyarlakta

ter ületeket is a létrehozandó egységes magyar gazdasági öve zet részének tekinti. A külgazdasági kapcsolatokat a jelenleginél

lényegesen nagyobb mér tékben a keleti gazdasági térség felé orientáljuk, e zzel is csökkentve hazánk nyugati függőségét,

elősegítve a magyar gazdaságnak a nemzetközi piacon való erőteljesebb megjelenését.

A népesség fogyás megállítása nem csupán nemzetünk megmaradása, de gazdaságunk működőképessége szempontjából

is életbevágó. A fenyegető demográfiai katasztrófát a belső etnikai arányok drasztikus eltolódása is súlyosbítja. A Jobbik

jövőképében a nemzet tar tópillérei a tisztességes, dolgos és többgyermekes magyar családok, e zér t támogatásuk – ami nem

más, mint a nemzet jövőjébe tör tént befektetésük elismerése – kiemelt stratégiai cél.

A Jobbik gazdaságpolitikájának fókuszában a munkahelyteremtés áll. A magyar emberek szorgalmára alapozva ehhe z arra

van szükség, hogy a politika – anyagilag és erkölcsileg egyaránt – helyreállítsa a munka becsületét, és kialakítsa a munka-

helyteremtést ösztönző és segítő gazdasági, adózási klímát.

III. Az ökoszociális nemzetgazdaság

III/1. Erős magyar gazdaság

Gazdasági program

- Erős állam, az újraelosztás szerke zeti átalakítása

- A z államadósság terheinek csökkentése

- Új kitörési pontok a gazdaságstratégiában

- Hazai vállalkozások támogatása, munkahelyteremtés

- Helyi gazdaságok erősítése

- „Válaszd a hazait!” mozgalom

- Magyar elkötele zettségű bankrendszer

- Privatizáció felülvizsgálata

- Multinacionális és offshore-szer ű cégek működésének felülvizsgálata

- Új adózási és jár ulékfizetési irányelvek

- Új monetáris politika

III.1.1. Erős, aktív és vállalkozó állam

Az elmúlt húsz év:

A privatizáció révén az állami vagyon jelentős része irreálisan alacsony áron ker ült magánké zbe, nem egyszer gyanús

kör ülmények között.

A teljes parlamenti garnitúra az állam leépítéséről vallott neoliberális megközelítés – privatizáció, dereguláció, libera-

lizáció – hatása alá ker ült.

A z állam gazdasági szerepvállalása a privatizáció erőltetésén túl a multinacionális vállalatoknak adott kivételes kedve z-

ményekben, valamint a magyar vállalkozók magára hagyásában, túlterhelésében mer ült ki.

A szebb jövő:

2010 végéig megalkotjuk Állami Vagyonleltár t, melyet az Állami Számvevőszék hitelesít.

A stratégiai ter ületeken, a közszolgáltatásokban és a természetes monopóliumokban még meglévő állami vállalatokat

megtar tjuk, az elherdáltakat visszaszere zzük.

Tör vényt ke zdeménye zünk az állami vagyon védelmében, amely a nemzeti tulajdont megkárosítókat a jövőben akár

életfogytiglani bör tönbüntetéssel sújthatja.

A csődhelyzet közelébe ker ült, stratégiai fontosságú – nagyszámú munkaerőt foglalkoztató, illetve jelentős belföldi

ellátási vagy expor térdeket szolgáló – termelő és feldolgozóipari üzemeket egyedi elbírálás alapján, állami beavatkozással

támogatjuk a talpra állás érdekében.

Kulcsfontosságú ágazatokban – stratégiai befektetőként – vállalkozásokat indítunk az optimális pályájú gazdasági

fejlődés érdekében.

III.1.2. Az állami elvonás és újraelosztás szerkezeti átalakítása

Az elmúlt húsz év:

A z állami újraelosztás mér téke nemzetközi összehasonlításban magas, miközben az ország működéséhe z,

versenyképességéhe z való állami hozzájár ulás hatékonysága alacsony fokú.

A z ésszer űtlen és igazságtalan adózási politika szétver te a társadalom adózási morálját, a tisztességes munkát óriási

adó- és jár ulékterhekkel büntetik, tovább szélesítve a fekete- és szürkegazdaságot.

A közteher viselés a nagyarányú elker ülés miatt nem ér vényesül, ehelyett kevesen fizetnek sokat.

A szebb jövő:

A munkát sújtó adóterheket és jár ulékokat jelentős mér tékben csökkentjük, amelytől többek között a gazdaság kife -

héredését, középtávon az állami bevételek növekedését várjuk.

A jár ulékcsökkentést követően az adózók körét szélesítjük, egyúttal az adóelker ülést szigor úan szankcionálni fogjuk.

A költségvetés kiadási oldalán át kell térni a feladatalapú, programozott költségvetésre. A z újraelosztás hatékonyságát

stratégiai ter ve zéssel és kötele ző költség-haszon elemzésekkel javítjuk, tisztaságát szigor úan felügyeljük.

III.1.3. Az államadósság terheinek csökkentése

Az elmúlt húsz év:

Hazánkat az elmúlt évtizedek politikája az államadósság növekedésének meredek lejtőjére küldte.

Ma már mintegy 1200 milliárd forintot költünk évente csak kamatfizetésre, a tőkevisszafizetés egyre csekélyebb

reményével.

Ezt a tételt a teljes politikai ve zetés érinthetetlennek tar tja – fizetjük, ha belerokkan is az ország.

A szebb jövő:

Tiszta gazdasági alapokkal megteremtjük a költségvetés egyensúlyát, megállítjuk az eladósodási folyamatot; az eladó -

sodottság szintjének kiszámítható leépítéséről tör vényt alkotunk.

Radikálisan felülvizsgáljuk az eddig folytatott államadósság-politikát, beleér tve visszamenőleg a ’70-es évektől felvett

hitelek feltételeit is, a felelősök megneve zésével együtt. Ezzel együtt tárgyalásokat ke zdeménye zünk a törlesztés és vissza-

fizetés feltételeinek újbóli meghatározása céljából, a növekedést lehetővé tevő könnyítésekkel, beleér tve az adósság egy

részének leírását is.

Tör vényben rögzítjük, hogy az állam nem vehet fel hitelt működési kiadásaira, csak olyan fejlesztésekre, melyek meg-

tér ülése nemzetgazdasági szinten bizonyítható.

III.1.4. A hatékony állami működés megteremtése

Az elmúlt húsz év:

A magyar közigazgatás utolsó nagyarányú átalakítása 1989-90-ben tör tént. Nagyarányú, előremutató és

rendszerszemléletű fejlesztésre azóta nem ker ült sor.

A közigazgatás működtetése és finanszírozása jobbára báziselven nyugodott, a feladatalapú működés érdekében csak

félig megtett lépések tör téntek. Elmaradt a rendszerszemléletű felülvizsgálat követke zetes végigvitele.

A z elmúlt évek rögtönzései, átgondolatlan és felelőtlen változtatásai – mint például a közigazgatási államtitkári tiszt-

ség megszüntetése – szétzilálták a közigazgatási kar t, minimálisra csökkentve az inté zmények működőképességét.

A közigazgatás elektronizálása szigetszer űen zajlott, egységes jövőkép és stratégia nélkül, gyakran lobbiérdekek

mentén ve zetve. Emiatt, valamint a folyamatok újrater ve zésének elmaradása miatt az informatizálás csak korlátozott

mér tékben tudta kifejteni előnyös hatását.

A feladatok és folyamatok újragondolása híján a létszámcsökkentési kísérletek meddőnek és ideiglenes eredményűnek

bizonyultak.

A szebb jövő:

A központi és helyi közigazgatás szer ve zetrendszerének működését felülvizsgáljuk, a párhuzamos vagy felesleges

tevékenységeket megszüntetjük, az indokolatlan széttagoltságot felszámoljuk.

A felülvizsgálat során minden költségvetési szer vnek meg kell fogalmaznia saját küldetését és konkrét feladatait.

Minden közhivatalnak önér tékelést kell készítenie, amelyben megindokolja tevékenységének társadalmi hasznosságát.

Ismer teti azokat a teljesítmény-mutatókat (egyben ér tékeli azok alakulását), amelyek jelzik, hogy a felhasznált

erőforrásokhoz képest a szer ve zet milyen eredményeket produkált. A beszámolókat az Állami Számvevőszékkel kell meg -

A z elmúlt évek rögtönzései, átgondolatlan és felelőtlen változtatásai – mint például a közigazgatási államtitkári tiszt-

ség megszüntetése – szétzilálták a közigazgatási kar t, minimálisra csökkentve az inté zmények működőképességét.

A közigazgatás elektronizálása szigetszer űen zajlott, egységes jövőkép és stratégia nélkül, gyakran lobbiérdekek

mentén ve zetve. Emiatt, valamint a folyamatok újrater ve zésének elmaradása miatt az informatizálás csak korlátozott

mér tékben tudta kifejteni előnyös hatását.

A feladatok és folyamatok újragondolása híján a létszámcsökkentési kísérletek meddőnek és ideiglenes eredményűnek

bizonyultak.

A szebb jövő:

A központi és helyi közigazgatás szer ve zetrendszerének működését felülvizsgáljuk, a párhuzamos vagy felesleges

tevékenységeket megszüntetjük, az indokolatlan széttagoltságot felszámoljuk.

A felülvizsgálat során minden költségvetési szer vnek meg kell fogalmaznia saját küldetését és konkrét feladatait.

Minden közhivatalnak önér tékelést kell készítenie, amelyben megindokolja tevékenységének társadalmi hasznosságát.

Ismer teti azokat a teljesítmény-mutatókat (egyben ér tékeli azok alakulását), amelyek jelzik, hogy a felhasznált

erőforrásokhoz képest a szer ve zet milyen eredményeket produkált. A beszámolókat az Állami Számvevőszékkel kell meg -

vizsgáltatni és véleménye ztetni.

A jelenleginél lényegesen részletesebb, ugyanakkor áttekinthető állami költségvetésre van szükség. A közpénzek felelős

felhasználása érdekében meg kell alkotni a közpénzügyi tör vényt, amely egyér telműen szabályozza az állam költségvetési

jogát, a költségvetési elveket, különös tekintettel a részletesség elvének ér vényesítésére.

A z e-közigazgatás, az e-kormányzás fejlesztésének szigor úan együtt kell járnia a hatékonyságelvű átalakításokkal, a

folyamatok újrater ve zésével és a szer ve zetfejlesztéssel, a valós és érdemi teljesítmény mérhetővé tételével.

A fenti változtatások mellett a létszámcsökkentés és az állami működés áramvonalasítása nem gyengíteni,

Másoljam be komplett a 50× ekkora anyagot?

Benne van a kérdésedben a válasz.

"MSZP-ből és a Fideszből kiábrándultak" : Ezek nem szélsoséges ideológiákat képviseltek.

Olyan embereknek, akik kiábrándultak ezekbol, nem kommunista, nem náci pártok kellenek, hanem amolyan "fidesz/mszp replacement". :)

Nem értem, miért mondják egyesek, hogy 0 programjuk van!

Én is olvastam a nagy részét, és igenis van programjuk, csak senki nem veszi a fáradtságot, hogy megismerje!

Aki azt mondja, hogy olvasta, és nincs benne semmi, az vagy hazudik, vagy valami teljesen mást olvasott!

"Nem értem miért kell a Jobbikot állandóan szélsőségesnek beállítani. Szerintem egyáltalán nem szélsőséges."

Kinek mi a szélsőséges.

Nekem nem egy kijelentésük az, neked nem.

Én nem a származása alapján akarok valaki meg/elítélni, te, hát, ki tudja.

(Ohh, várom már, hogy valaki jöjjön a pozitív diszkriminációval, annyira várom... NEM, mindenkit egyenlően kellene büntetni, fajra, vallásra, való tekintet nélkül.)

#19

Egy nagyon egyszerű kérdést fogok feltenni, és csak egy igent, vagy egy nemet várok, ha mást is hozzá teszel, azt nem fogom figyelembe venni!

Sétáltál már keresztül egy cigánysoron bárhol az országban?