Miért gondolják sokan azt hogy a nyugat nem fog térdre esni a ma kialakuló válásban?

"Rendszerválságról szó sincsen, a kapitalizmusban nincs olyan dolog ami az egész rendszert érintően ideológiailag válságba kerülhetne, mivel a kapitalizmus az emberiség természetes viselkedése alapján kialakult gazdasági rendszer. Már az ókori Rómában, a császári Kínában és a középkori Arab világban is kapitalizmus volt, csak még nem így nevezték. Gondolj az isztambuli nagy bazárra pl. mi az ha nem kapitalizmus?

Jujj, veled hatalmas gondok vannak.

A kapitalizmus kialakulása a 16sz körülre tehető.

De még a kapitalizmust is nagyobb szakaszorra bontjuk.

Rendszerválságokra amikor a fejlődésnek az adott iránya eltér, és ciklikus válságról.

De mivel veled már vitatkoztam értelmetlenül, mert te csak fújod a magadét, ezért inkább másolok. "csak hogy tanulj"

""A világgazdaság kialakulása

A világgazdaság kialakulásának kezdetei a nagy földrajzi felfedezésekhez köhtetők. Több fejlődési szakaszra oszthatjuk a folyamatot:

I. 1450-1640: a világgazdaság kialakulásának előtörténete

Az európai kereskedelem, gazdasági élet súlypontja áthelyeződik a mediterrán térségből az atlanti partvidékre.

Kialakul a távolsági kereskedelem: kezdetben luxuscikkek, fűszerek (kis mennyiség, nagy haszon: feudális vonások). Később tömegárukat kezdenek behozni a gyarmatokról (angolok, franciák, németalföldiek). Az államilag felügyelt és legfőképpen védett magánkereskedelem jutott túlsúlyra. A kereskedelem szervezése és lebonyolítása az eredményben közvetlenül érdekelt magánkereskedők és társaságaik feladata volt, az állam csak e tevékenység feltételeit és biztonságát szavatolta. Lásd pl. Kelet-Indiai Társaság, Moszkvai Társaság, londoni Tőzsde.

Nyugat-Európa a kereskedelemből származó hasznot befekteti, (lásd merkantilizmus) a spanyolok és portugálok fényűzésre költik.

Elkezdődött az Európán kívüli és belüli kereskedelem összekapcsolódása és a világkereskedelem egységes tőkés típusú rendszerének kialakulása.

II. A világgazdaság kialakulásának előtörténete II. 1640-1780

Ez a kereskedelmi kapitalizmus kora. Megkezdődik az európai feudális gazdaság felbomlása. Európában megindul egy népességnövekedés (40-50 millióról 100 millióra növ.). Ez keresletnövekedést jelent a mezőgazdasági termékekre nézve. Nyugat-Európában kialakul a tőkés termelési mód, kialakul a tőkés nemzetgazdaság.

Kialakul a világgazdaság kis háromszöge: Európából iparcikkeket szállítottak Afrikába rabszolgáért, őket az Újvilág ültetvényes gyarmataira vitték, ahonnan arany, ezüst- és gyarmatáruk kerültek Európába.

Ezáltal Európában tőke halmozódik fel: kialakul a nemzetközi munkamegosztásra épülő termelés. Kialakul az árutermelés, manufaktúrák virágkora.

III. Az ipari kapitalizmus kora 1780-1880:

Kialakul a klasszikus szabadversenyes kapitalizmus, megszületik a nemzetállam és a nemzetgazdaság.

Modern gyári nagyipar kialakulása az I. ipari forradalomnak köszönhetően. Ez az eredeti tőkefelhalmozás korszaka.

Európában tartós, hosszú távú gazdasági növekedés indul meg, időnkénti visszaesésekkel (recesszióval, gazdasági válsággal).

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok intézményeinek központja London lett. Nagy-Britannia központú, egypólusú világgazdaság kialakulása. (Angliának vannak a legnagyobb gyarmatai, innen kerül ki az ipari termelés zöme).

Kialakul a centrum és a periféria a világgazdaságban. A centrum késztermékeket szállít a felvevőpiacnak számító gyarmatokra, ezáltal ott nem tud kialakulni a szekunder szektor. A periféria olcsó munkaerővel előállított nyersanyagot, élelmiszereket szállít a centrum számára.

E kapcsolatrendszerben a periféria mint külső erőforrás táplálta a centrum tőkefelhalmozását.

E munkamegosztási rendszernek a szabadverseny és a liberális külkereskedelmi politika felelt meg, ez biztosította a centrum országok erőfölényének kialakulását.

Centrum és periféria között alá- és fölérendeltségi viszony alakult ki.

IV. A monopolkapitalizmus, az imperialista gyarmatosítás és a tőkekivitel kora 1880-1939

A nagy monopolcégek kialakulásának kora. Kialakul a tömegtermelés (futószalag; fordizmus).

Monopólium: a gazdasági élet valamely területén valamely termék termelésében vagy forgalmazásában uralkodó helyzetben lévő óriásvállalat.

A monopolizálódás a nemzetközi munkamegosztás tartalmában jelentős változást eredményezett. Előtérbe került a működőtőke-kivitel. (kivinni, beruházni, felhasználva az olcsó munkaerőt, nyersanyagokat, ezáltal óriási haszonra szert tenni).

A klasszikus gyarmati rendszer imperialista gyarmatbirodalommá alakul át.

Új ipari nagyhatalmak jelennek meg (pl. Németország, USA). A világgazdaság központjává egyre inkább az USA válik, Európa kezd lemaradni. Az egyenlőtlen fejlődés következménye a világ fejlett és fejletlen részei közötti szakadék elmélyülése. A centrum országok között megindul a harc a világgazdaság területi és gazdasági újrafelosztásáért. Következmény: az I. vh. kirobbanása.

Az I. vh. következtében átalakul a világgazdaság: az USA a világ vezető gazdasági hatalma.

A háború után a világkereskedelemben a protekcionizmus válik uralkodóvá. A Szovjetunió megszületésével megszűnik a világgazdaság egységessége. A Szu.-ban létrejön a tervutasításos gazdaság.

Megindul egy lassú gazdasági növekedés, de ezt derékba töri az 1929-1933-as nagy gazdasági világválság. Következmény: teljesen szétzilálódik a világgazdaság. Ez a Föld egészére hatással lesz.

A válságból a kivezető út: a gazdasági életbe az államnak be kell avatkoznia (lásd: keynesizmus, USA: New Deal, de Németország: nácizmus).

A perifériás országok helyzete továbbra sem javul, bár egy kezdetleges kapitalizálódás megindul. Egyre erőteljesebben érvényesül a gazdasági függőség. Megkezdődik a többpólusú világgazdaság kialakulása.

V. A II vh. utáni globalizálódó, többpólusú világgazdaság kialakulása

A II. vh. átalakította a világgazdaság egészét. Az USA megerősödik, Európa meggyengül. Megkezdődik a világ kettészakadása: USA és tábora --- Szu. és tábora (szoc. országok). Elkezdődik a hidegháború kora. Létrejön a bipoláris világrend. A Kelet-Nyugat viszony uralja az egész világ kapcsolatrendszerét. Elkezdődik a szocialista országok kiszakadása a világgazdaság egészéből és kialakul a „szocialista világgazdaság”.

A gyarmati rendszer összeomlik.

A tömegtermelés átalakul (posztfordizmus kora). A tömegtermelést végző hagyományos iparágak válságágazatokká válnak. A gazdaság bővülése már nem az iparnak, hanem a tercier szektornak köszönhető. A gazdaság és a társadalom az ipar utáni (posztindusztriális) szakaszba lép. De a fejlődés nem zavartalan: lásd a ’70-es évek két olajárrobbanását. A válságból a kiutat a tudományos-technikai haladás újabb csúcseredményeinek minden területre kiterjedő alkalmazása tudta csak biztosítani.

A világgazdaság szerkezeti átalakulásának igazi kárvallottjai a szocialista országok és a gazdaságilag fejletlen országok voltak, ahol a szerkezetváltás nem történt meg. A ’80-as évek végén megkezdődik a szocialista rendszer összeomlása, fokozódik a „Dél” lemaradása (fejlődő országok). Elkezdődik egy eladósodási folyamat, mely az országok jelentős részét adósságválságba sodorta. Az adósságcsapdába azok az országok kerültek elsősorban, amelyek képtelennek bizonyultak a gyökeres strukturális átalakítások megvalósítására, a gyors alkalmazkodásra. (1999-ben a világ összes külföldi adósságának összege elérte a 2,5 billió dollárt.)

A világgazdaság fejlődésében korszakváltás következett be. A szocialista tábor képtelen volt a megújulásra, össze is omlott a szocialista világrendszer.

A világgazdaság egésze nyitottabbá vált. A nemzetközi kereskedelemben a fontossá a szellemi termékek cseréje vált (szabadalmak, csúcstechnológiai eljárások, licenszek, magas szakképzettségű munkaerő). Dinamikusan fejlődik a szolgáltatások nemzetközi kereskedelme (szállítás, pénzügyi, banki és biztosítási tevékenység, idegenforgalom).

Információs technológia kereskedelme. Az információs gazdaság válik vezető erővé.

A nemzetközi munkamegosztásban vezető szerepet játszanak a multinacionális és transznacionális vállalatok. Ők üzletpolitikájukat és terjeszkedési stratégiájukat globális méretekben szervezik, hálózataik az egész világot átfogják.

Vállalatbirodalmak épültek ki a világgazdaságban. A multik adják a világ ipari exportjának 75%-át.

Napjainkban az egyes nemzetgazdaságok közötti gazdasági kapcsolatok veszítenek jelentőségükből, a világgazdaság fejlődésének fő trendjét a globalizációs folyamatok határozzák meg.

Elolvastad barátom?