Miért nem lehet feltámasztani a Termelőszövetkezeteket? Hisz annyi a munkanélküli, meg a parlagon hagyott földterület!

Azért figyelembe kell venni mostmár a szeszélyes időjárást is!

És a "kényszerből szövetkezés" emléke még most is kísérti az embereket.

nem leszünk sose versenyképsek, ha a francai gazda az alacsony felvásárlási ár mellé több támogatást kap az eu-tól ...

sajnos az mszp rossz alkut kötött, a földtámogatások megállapításánál ... Idén ezért sikerült a következő 7 évre növelni a támogatási összegeket ugyanis a mezőgazdasági támogatásnál sikerült kiharcolni, hogy annyi pénzt kapjunk mint a francia gazda. Korábban ez nem így volt ...

Ez is egy jó reklámfogás a Fidesztől: "sikerült nagyobb támogatást kiharcolnunk a következő 7 évre mint amit az előző időszakra kaptunk."

Csak az bibi, hogy az előző időszak 6 éves volt. Így tehát éves elosztásban jóval kevesebb lesz belőle.

10.16-os! Meg a többi szakértő!

Kedveseim! Ugye Ti Pesten éltek? A Tsz-eket nem az EU szüntette meg, hanem a benne lévő vezetők privatizálták. Azaz szétlopták. A létrehozásában volt némi erőszak, de a bekényszerített parasztság hamar megszokta az új rendszert, ráadásul jobban is élt! A téeszesítés során hatalmas fejlődésnek indultak a falvak, családi házak tucatjai épültek, óvodák, iskolák nyíltak. Járdák, villany, egészséges ivóvíz. Igaz ugyan, hogy a nagyobb gazdák sérelmezték a földjeik közösbe vételét, de sok olyan földnélküli is munkához jutott, akik föld híján korábban ki voltak szolgáltatva a gazdák kénye-kedvének. A Tsz. integrálta a háztáji termelést, nagy kézi munkaigényű növényeket termesztett, munkával látva el a tagok családtagjait is, nyersanyaggal látta el az ipart. (Cukorgyártás, szeszgyártás, növényolaj, sörgyártás, textilipar.) Biztosította a lakosság tömegélelmiszer- (krumpli) és zöldség-gyümölcs ellátását, sőt, külföldre is jutott.(Vettem akkoriban Németországban zsugorfóliával fedett tálcán 6 szem almát, amelynek hátoldalán "Echte ungarische Apfel" felirat volt olvasható.) Nem mellesleg nyugdíjat biztosított a falusi lakosság számára is, ami korábban nem létezett. Tehát ha azok a rohadt diktátorok le is rombolták az elavult és fejlődésképtelen faluszerkezetet, legalább csináltak helyette valami jobbat! Úgy mellesleg a szövetkezet nem magyar találmány, más országokban önként belátták a termelők, hogy együtt jobb lesz. A rendszerváltásnak nevezett bohócálarcos rablás során azonban a TSZ vezetősége kaparintotta meg és egymás között osztotta fel, mentette Kft-kbe a nagyüzemet. Korábban 800 tagja volt a szövetkezetnek, ezek jó, ha százat alkalmaznak. Ami addig munkát, kenyeret adott az egész falunak, azt most néhány ember birtokolja. Családi gazdaság pedig talán 10 van nálunk. Ezek senkit nem alkalmaznak, vagy csak feketén. Miközben emberek százai maradtak munka nélkül, néhányan milliomosok lettek. Ráadásul a Téeszek gépesítése után sok ember vált fölöslegessé. Ezeket az ipar szívta fel. Megteltek a munkásszállások, jártak a hírhedt fekete vonatok. A kilencvenes években sorra megszűntek a nagy építőipari és más nagy állami cégek. A munkanélküli embertömeg visszazúdult a falvakra! Soha nem látott mértékű bűnözés vette kezdetét! És hogy miért nem lehet visszaállítani a TSZ-eket? Hát gondolja valaki, hogy aki most úr ott, ahol korábban csak vezető volt, az majd visszaadja a földet, a "privatizált" vagyont? És vajon kinek? A kiöregedett bácsikáknak, nénikéknek vagy ezek unokáinak, akik elájulnának, ha tehenet látnak? Pláne, ha megtudnák, hogy azt bizony ünnep - és vasárnapokon is gondozni, fejni, etetni kell? Pláne több diplomával a zsebben? A parasztizálás életmód, abba bele kell nőni. Tehát ha van is kormányzati szándék a vidék újjáélesztésére, alaposan elkéstek vele. Az meg hogy valaki munkanélküli, nem jelenti azt, hogy ért ehhez a nagy szaktudást igénylő növény- és állattenyésztéshez. (A kettőnek csak együtt van igazi értelme!) Hiányzik a gazdasági környezet, a szemlélet, a hozzáállás! Csapágyat gyártani lehet bármikor. Ha jó a technológia, a nyersanyag, jó lesz az eredmény is. De a mezőgazdaságban az emberi tényező és a technológia önmagában kevés. A természet a gazda! Aki nem ebben a tudatban nőtt fel, abból soha nem lesz családi gazda! De TSZ -gazda sem!

A csapágyakat is meg kell tervezni hogy a surlódástol ne égjenek ki kibirjáják a terhelést megfelelő minőségi alapanyagot választani hozá figyelembe veni hogy mijen szenyeződésnek van kitéve eszerint kialakitni hogy zárt e legyen. Mind ezt megfelelő kőltségeken.

A gépesités az szükséges a versenykéeséghez az igy főleslegesé vált embereket máshol kel foglalkozatatni mondjuk egy csapágy gyárban igy nagyob lesz az ösztermelés mintha kézel ultené 20szor anyi ember az ugyananyi buzát mint egy traktoral.

A multik s ekőltőzhetnek a végtelenségik máshova most kinába kezd nőlni az élet szinvonal későb jőn majd afrika és közel kelet aztán elfogynak az plcsó munka erők. Globálisan kell gondolkodni.

Az igaz, hogy egy TSZ százaknak adott munkát, de inkább munkaviszonyt. Mert a traktorista csinálta a dolgát, a fejőnő is és a tyúkgondozó is. De hogy? ma azért nem fizetne senki, egy modern szövetkezet sem, hogy a javító műhelben három kovács máriásozzon naphosszat, vagy négy szerelő húzza a lóbőrt. Mert emlékezzünk csak hogy is volt? A műhelyesek díszlámpákat esztergáltak, később bészból ütőket a kölöknek, virágtartót heggesztettek az új házba, esetleg korlátot, a magtáros, szárítós ha csak az aktatáskájában, de akkor is naponta legalább 6kg éppen aktuális magot vitt haza. A kombajnos pedig ha a háza előtt "parkolt" (és miért ne) naponta a tartályt félig hagyva ment haza és otthon sötétedés után eresztette ki. Azután hozzá mentünk búzát venni, azt árulta és ha "valami", akkor a naturális juttatását adta el (50x). Ha megdöglőtt a disznója valakinek a faluban, akkor éjszaka ment a csere a TSZ ólban. darab, darab, él, nem él? A szám megvolt. A paraszt is jól járt, az éjjeli őr is. Ez csak a kicsik dolga volt. És ez így ment minden poszton. Így ma nem működhetne egy válalkozás, akár szövetkezet, akár RT, akár kft, akár egyéni gazdálkodó. A vezetők mahinációiról már sokat írtak. A rendszerváltás után (nem jó a gengszterváltás, mert éppen a gengszter maradt ☻) tudjuk, mi folyt. De akkor is voltak olyan szövetkezetek amik túlélték és ma is élneek és gyarapodnak. (Igaz nem MO-ról írok, de a határvonal közvetlen másik oldaláról). Az egyik szomszéd faluban volt egy jól menő központosított TSZ (három kisebből). Ezek különváltak, az egyik megmaradt, az akkori vezetőség jól látta a lehetőségeket (nem hult szét, a tagok maradtak nem veszekedtek, a nem tag munkásokat és akik semmi nélkül léptek be azokat elengedték, a tagok maguk dolgoznak)és a mai napig jól megy, a faluban ma is vagy 12 családi ház építkezés folyik. A másikban mindjárt elkezdtek veszekedni, ki mennyit adott be, vissza a részeket, az állatállományt eladták az árát szétosztották, a gépeket is elosztották és az ólakat, gazdasági épületeket részre íratták a tagoknak vagyonkiegyenlítés címen. A földek maradtak a tagok nevén, ma parlagon vannak, a tagosítást szétszedték, mert "az enyém zsíros volt, a tied köves, miért lenne közös", ezért művelhetetlen. Örül aki 1 mázsa gabonaért/ha bérbe tud adni valamenyit.

A harmadik faluban ahol rosszak a földek, cvsak legeltetni valók, ott minden áron búzát és napraforgót akartak, tönkre mentek, felfogadtak egy "jó hírű szakembert" elnöknek, egy év után már minden az ő magántulajdona lett árverés által és ma juhokat, teheneket legeltet és a volt TSZ felén vadaskertben vaddisznókat és muflonokat tart és vadásztat.

Szóval nem a rendszeren múlott, mi van ma a földeken, hanem a felusi embereken. Ahol a kapzsiság volt a nagyobb mint az ész, ott mások röhŐgnek a markukba.

De semmi esetre sem lehetne úgy mint régen volt. ma egy gazdálkodó, akár magaángazda, akár társaság, akár szövetkezet, nem fizethet embereket csak azért, hogy munkaviszonyuk legyen. Nem tarthat munkaviszonyban holtidényben senkit, nem fizethet kézimunkáért 20 embert ott ahol azt 1 ember és 1 gép elvégzi. Mert akárhonnan is nézzük, a szociban nem a munka eredménye volt a fontos, henem az, hogy mindenkinek kötelessége volt dolgozni. Fontos volt munkaviszonyt adni, ha az a termelékenység rovására is ment. Elvégre (más mellet) ebbe is rokkant bele a szoci.