Magyarországi bérezések minimálbérek ti mennyit szeretnétek?

"Magyarorszogrol aki kimegy (németország) szalagmunkára keres netto 1200 eurot, aki ott lakik az azért közel 2000 surolja!"

Közel sem súrolja! Sem a magyar, sem a német! Nettóban biztosan nem. Azért 2000 € környéki nettó fizetésért már elvárnak valami! Ne keverd a szalagmunkást a szakmunkással, mert a szakmunkásokat nagyon jól megfizetik, de a szalagmunkát nem.

Az nem megoldás semmire, ha ész nélkül megemeljük a minimálbért az egekbe. Ha az ország termelése magas, akkor lehet emelni. Extrém példa: ha mindenki WC-s néni lenne, akkor sem érnénk semmit azzal, hogy 5000 EUR lenne a minimálbér, mert nem termel annyit az ország, hogy kitermelje.

Luxemburgban azért olyan magas a minimálbér, mert magas a GDP egy főre vetítve (ott is van WC-s néni). Németországban azért magasabb a képzettség nélküli foglalkoztatottak fizetése, mert az ország GDP-je nagy.

Azt lehet mondani, hogy csak akkor szabad Magyarországon is növelni a minimálbért, ha a dolgozók többsége képzett lesz, és nagy hozzáadott értékű munkát tud végezni. A lényeg az, hogy az ő munkájuknak annyit kell érnie, hogy megengedhessék maguknak azt a drága életet (beleértve a magasabb adókat és a drágább termékeket, nagyobb fogyasztást), ami eltartja a kb. 0 értékkel bíró munkásokat is.

És én azt mondanám, hogy legyen minimálbér különböző a szakmákban. Legyen ez egy megegyezés a munkáltatók, a munkavállalók szakszervezetei és az állam között.

Kicsit (inkább nagyon) keverednek a fogalmak, nem ártana szétválasztani.

1. Mai tényleges helyzet keleten és nyugaton. Nem kétséges, hogy nyugaton lényegesen magasabbak a bérek, mint keleten. Van különbség az egyes keleti országok között is, de nem éri el azonos munkában a kétszereset. Van különbség nyugaton is, de ott se kétszeres. Viszont itt és ott a különbség munkanemektől függően háromszoros, de akár hat-nyolcszoros is lehet.

2. Ugyanott, ugyanolyan munkakörben mekkorák az eltérések. Egy nyugati országban sokféle munkavállaló dolgozik, és mindenütt igaz, hogy erősen függ a bér a hozzáállástól. Egy alulképzett, eltérő gondolkodású, visszahúzódó, külföldi ember sokkal kevesebbet kereshet, mint egy jól képzett, nyelvet beszélő, szokásokat jól ismerő magabiztos és harcos alkat. Mindegy, hogy mosogatóként, könyvelőként, szalagmunkásként, vagy targoncásként.

3. Miért magasabbak a bérek ott, mint itt? Mindenütt annyi bért fizetnek, amelyet a termelés (közszférában az adók és járulékok) biztosít rá. Mindig igaz, hogy a megtermelt érték (E) összegéből kivonja a tulajdonos a nem munkabér költségeit (K), kivonja a saját hasznát (H) és a maradékot kifizeti a dolgozónak (B). Tehát B=E-K-H.

Ha E nagy, akkor lehet a bér is nagy. Ez attól függ, mennyire jól szervezett a munka, hogyan tervezik, és mennyiért lehet eladni az eredményt. Nálunk a szervezés pocsék, a célkitűzés sokszor (de nem minden területen) rossz. Egy munkafolyamat gyakran több év. Ha belekezdünk, költségünk van vele. Ha megváltoznak a feltételek, lehet hogy már nem éri meg. Akkor úszott az addigi költség, ráterhelik a bérre. Nyugaton ezt véresen komolyan veszik, nem változtatják a munkafeltételeket. Keleten gyakran, nálunk még gyakrabban, sőt visszamenőleg (ez verte ki legjobban a biztosítékot az Unióban). Ez ellen nálunk úgy védekeznek a multik ,hogy a K-ba beleszámítják a bizonytalanságot. Ha mégis minden rendben megy, átcsoportosítják a H-ba. Közismert, hogy nálunk a legnagyobb a bankok nyeresége egész Európában. Ezért, és ez nem igazán a bankok hibája. Összegezve, errefelé az E értéke sokkal alacsonyabb, mondjuk egyes területeken a fele. A K értéke nagyon magas, akár háromszoros a bizonytalanság, szerevezetlenség miatt. A H értéke is magasabb, mert a politika hagyja. Erre három oka van. Egyrészt neki is jut belőle (nem mindenkinek, csak a fő vezénylőknek és nem feltétlenül pénzben. A szocializmusban sem úgy jutalmaztak). Másrészt a magyar gazdaság súlya néha kisebb, mint egy nagy multié. Nem tehet semmit a politika. Jó példa, hogy amikor Antall egy német céget meg kart adóztatni, a kancellár szólt ide, hogy nono. Harmadrészt a nagy cég munkát hoz, technológiát hoz, valami adót mégiscsak fizet. Ez akkora erő, aminek elúszását egy politikus nem hagyhatja. Jó zsarolóeszköz, ha nem kapunk kedvezményt, nem lehet kevesebb a bér, költözünk. Van hová. Ennek eredményeként hiába dolgozik mondjuk a szalagmunkás ugyanannyit keleten és nyugaton, az a bizonyos B sokkal kisebb lesz itt, mint ott.

Ezeket korrigálni csak nagyon szívós politikai munkával lehet, ehhez pedig az lényegében egész ország támogatása kell (hogy ne arra menjen az erő és idő, hogyan szerelje le az ellenzék kritikáját, a tömegtüntetéseket).