Miért van az, hogy a magyar jelképek, szimbólumok tartása, viselése miatt jobboldalinak, vagy szélsőségesen jobboldalinak nézik az embert, ellentétben más országokkal?

Ha felveszek egy piros-fehér-zöld karkötőt, vagy egy magyar címeres kabátot, vagy bármilyen más ruházatot, kiteszek a kollégiumi szobámba egy címeres zászlót, egyből sztereotipikusan úgy gondolják, hogy jobboldali, de egyre többen azt, hogy szélsőséges nézeteket vallok.

A kérdés bennem azért vetődött fel, mert én előszeretettel viselem ezeket a jelképeket (ez egy családi hagyomány), és a közösségi reakciókból egyértelműen leszűröm ezt a beskatulyázást.

Az egyetemen volt, hogy rákérdeztek a pártszimpátiámra ("Jobbikos vagy?"), illetve sok szélsőjobbos keresi a társaságomat, és egy címer viselése miatt már egyből úgy gondolják, hogy mi egy belső körhöz tartozunk és ennek megfelelően viselkednek - haverkodnak -. Nyíltan, vagy sejthetően baloldali, liberális embereken (ennek az egyetemnek legnagyobb része) pedig egyértelműen érzem, hogy van bennük távolságtartás (ami persze feloldódik amikor megismernek, de nem ez a lényeg). Persze 99%-ban sosem mondják ki, de lehet érezni.

A kérdésem igazából az, hogy ez miért alakult ki Magyarországon. Például az USA-ban a fekete, zsidó kisgyerekek is hangosan éneklik a himnuszt már oviban, és rengetegen viselnek amerikai zászlós ruhákat politikától totál függetlenül. Még a legliberálisabbak házáról is lóg le az amerikai zászló és egyszerűen szeretik a jelképeiket.

Vagy ősszel voltam Londonban, és egy kisiskolás (10-12 évesek) spanyol csoport hangosan kiabálta az utcán, hogy "ESPANYA! ESPANYA!" (nálunk ez elképzelhetetlen, meg is lepődtem). Voltak nálunk olasz cserediákok még gimnáziumban, és ők is hasonlóak voltak.

Magyarországon miért társítanak az emberek azonnal ideológiát, politikai meggyőződést a jelképek mellé? Mindig így volt ez? Vagy ha nem, mikor alakult ki? Szerintem elég rossz dolog, főleg annak, ha valaki nem jobboldali, vagy csak simán semleges.