Mi ez a folyamatos kamatcsökkentés mióta a fideszes többség szavazza meg?
A monetáris tanács kormánypárt által jelölt, sokak szerint a kormány kívánalmainak engedelmeskedő négy külső tagja a testület kamatmeghatározó ülésein rendre leszavazza a jegybankelnököt és két helyettesét. Mind az öt alkalommal 4:3 szavazati aránnyal a külső tagok: Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Cinkotai János és Koczinszky György voksolt a kamatvágásra az MNB vezetőivel szemben, akik a kamattartás mellett érveltek.
Így a jelenlegi vágás már sorozatban a hatodik, dacára a gyenülő forintárfolyamnak és a középtávú inflációs kilátásoknak. A további kamatvágás veszélyeire hétfőn a Nemzetközi Valutaalap is figyelmeztetett. Mint írták, a az állam és a magánszektor devizakitettsége továbbra is jelentős, így a további gyors kamatvágás instabilitást eredményezhet, ha jelentős árfolyamgyengüléssel jár. Emellett az inflációs is csak azért lesz idén a jegybank 3 százalékos inflációs célja közelében, mert a kormány 10 százalékos árcsökkentésre kényszerítette az energiaszolgáltatókat.
Simor András egy külföldi hírügynökségeknek adott interjúban is hangot adott aggályának, miszerint csak a kedvezőbb globális piaci hangulat segített Magyarországnak abban, hogy büntetlenül megússza a sorozatos kamatvágások következményét. A csökkentések nem voltak megalapozottak, hiszen az árak növekedéséről szóló előrejelzés meghaladja a jegybank 3 százalékos inflációs célkitűzését - mondta. "Az a tény, hogy a forint nem omlott össze, még nem jelenti azt, hogy a monetáris politika a megfelelő lépéseket tette meg" - fejtette ki véleményét az MNB hamarosan távozó elnöke.
A túllendülés veszélyére egyébként az utóbbi időben egyre több elemző figyelmeztet. Ennek a legnagyobb veszélye az, hogy a piacnak egy kamatszint alatt a magyar befektetési eszközök túl keveset fognak fizetni ahhoz képest, amennyire kockázatosnak tart minket. Ez hirtelen eladási hullámot válthat ki, ebből hirtelen forintgyengülés lehet, és a kamatcsökkentéseket gyors és jelentős kamatemelés követheti, hogy stabilizálja a piacot.
Csehország 0,05%; Szlovákia, Németország, Ausztria 0,75%, Litvánia 1,5%, Lengyelország 4%, Románia 5,25%,
Magyarország 5,75% ! miért akarsz te többet fizetni? így is veszik viszik az állampapírokat, még ez is nagyon magas kamat, ezt se tudjuk kitermelni ...
" így is veszik viszik az állampapírokat, még ez is nagyon magas kamat, ezt se tudjuk kitermelni ..."
Egy rész kimaradt nálad.
A túllendülés veszélyére egyébként az utóbbi időben egyre több elemző figyelmeztet. Ennek a legnagyobb veszélye az, hogy a piacnak egy kamatszint alatt a magyar befektetési eszközök túl keveset fognak fizetni ahhoz képest, amennyire kockázatosnak tart minket. Ez hirtelen eladási hullámot válthat ki, ebből hirtelen forintgyengülés lehet, és a kamatcsökkentéseket gyors és jelentős kamatemelés követheti, hogy stabilizálja a piacot.
Gondolom ezért nincsenek sikeres magyar vállalkozók, mert évek óta 3-4% több kamatot fizet a hiteléért, mint az európai átlag ...
Vegyük az utolsó 3 évet Ausztriában fizet a vállalkozó 100egység hitelért 3 év után 103egységet, Magyarországon 100egységért 120egységet ...
meg van a kockázat, de legtöbb állampapírt diszkontkincstárjegy formájában áruljuk, amit pont arra találtak ki, hogy névérték alatt értékesítsék és csak a megadott időszakban lehet kivenni a pénzt ...
Jelentősen növekedett a magánszemélyek befektetése is, akik nem fognak egyik napról a másikra pénzt követelni az államtól ...
Én azt gondolom, ez csak a szokásos, változtassunk trendet és kaszáljunk nagyot elv alapján működik ..
80% adóssággal valóban elég kockázatos, de tarthatatlan ez a kamatláb különben sose lépünk ki ebből a lyukból ...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!