A török időkben a hódoltsági területen nem volt magyar vezető?

Volt magyar vezető, csak az amolyan hitelét vesztett volt, mivel a félelem, és a török szféra nevezte ki. Nem igazán tudtak sokat tenni.

Olvastam, hogy többször a magyar csoportok fejezték le ezeket, mint árulókat.

Nos, a Magyar Királyság 1541-ben három részre oszlott. Úgy alakultak ezután a dolgok, hogy maga a magyar államiság kontinuitása fent maradt (tehát a magyar népnek továbbra is volt állama), de onnantól kezdve ez két különböző politikai formációban valósult meg (vagyis két magyar állam jött létre). Az egyik a Magyar Királyság volt, Pozsony központtal, Habsburg uralkodóval. Ez az országrész beolvadt a Habsburgok birodalmába, egy tartománya lett annak. A másik pedig az Erdélyi Fejedelemség volt, ami a Török Birodalomnak volt egy laza vazallusa. A harmadik országrészt pedig a török egyszerűen a Török Birodalom integráns részévé tette, annektálta ha úgy tetszik, vagyis bevezette ott a török közigazgatást, bíráskodást, adórendszert stb. Vagyis az megszűnt Magyarország földje lenni, onnantól kezdve a Török Birodalomba tartozott. A Hódoltságban élő magyar politikai vezető réteg, a nemesség nagy része pedig elmenekült onnan vagy az Erdélyi Fejedelemségbe, vagy a királyi Magyarországba. Vagyis tulajdonképpen a Hódoltságban csak a paraszti lakosság és a mezővárosi polgárság maradt. Ebből adódik, hogy minden olyan törekvés, amely az országegyesítést tűzte ki a célja elé, az onnan indulhatott, ahol a magyar államiság fentmaradt, vagyis az Erdélyi Fejedelemségből és a királyi Magyarországból.

:) Remélem így érted :)