Miért lépett túl az Országgyűlés a jogalkotási felhatalmazásán az Alkotmánybíróság szerint?

Mivel az Alaptörvényt nem alkotmányjogászok írták, így "belecsúszhatott" formai hiányosság is.

Megtalálják majd a módját, hogy megfeleljenek az Alkotmány Bíróság kívánalmainak.

És még vagy ezerszer átírják majd...

Az alaptörvényünk lesilányodott egyszerű ronggyá amit akkor és úgy írnak át ahogy akarnak!

Amerikában pl csak kiegészítéseket szokás tenni és nem írják át!

Nyugaton meg széles körű egyeztetés és egyetértés kell hozzá! Arrafelé már kinőtték hogy a hatalmon lévő diktatórikusan azt csinál amit akar!

Szóval jelenleg az alaptörvény nem több mint szabadon megváltoztatható jogszabályok gyüjteménye és semmiképpen sem általános alapelv amihez a törvényhozóknak is tartania kell magát, pláne nem a társadalmi igazságosság megmásíthatatlan alapköve(hogy a fideszt idézzem).

"Szóval jelenleg az alaptörvény nem több mint szabadon megváltoztatható jogszabályok gyüjteménye és semmiképpen sem általános alapelv amihez a törvényhozóknak is tartania kell magát, pláne nem a társadalmi igazságosság megmásíthatatlan alapköve(hogy a fideszt idézzem)."

De az a szomorú ebben, hogyha legközelebb nem is nyeri meg a választást, ez így marad, ahogy hagyták, mivel 2/3 nélkül esélytelen, hogy módosítani sikerüljön...

Az nem demokratikus, hogy az ország teljese jövőjét a kényük kedvük szerint alakítják, ahogy nekik jólesik.

Ráadásul a 2/3 az sem 2/3... Sőt konkrétan az ország elég kis része szavazott rájuk. Sokan el sem mentek, de mégis szívnak elég sokat.

Ilyet normális országban NEM LEHET megcsinálni. Az alkotmányt úgy ahogy van újra írták, mindenféle egyeztetések nélkül.

Az átmeneti rendelkezéseket eredetileg egy külön tövénynek akarták megcsinállni, aztán valami más joghézag kiegyensúlyozásra hopztak egy tövényt, hogy mostantól ezek külön részei lesznek az alaptörvénynek. Aztán abba tettek bele minden disznóságot, amivel még eszükbe jutott kibővíteni a gyártmányukat, és ezek a kiegészítések kerültek most az Alkotmánybíróság szeme elé. Tartalmi kérdésben csak felkérésre vizsgálódhatnak, és a Fidesz máris jelezte, hogy "oké, akkor az egészet átrántjuk az Alaptörvénybe". Bár sehol nincs kimondva, eddig az Alkotmánybíróság ahhoz a kimondatlan elvhez tartotta magát, hogy maguktól nem állhatnak neki az Alaptörvény tartalmi vizsgálatának.

Ami a demokráciát illeti - a demokrácia a nép uralmát jelenti. A legdemokratikusabb az lenne, ha a nép real-time módosíthatná az alkotmányt, de ez technikailag nehezen lenne kivitelezhető. Vagy minimum beleugathatna a tartalmába - ezt már meg lehetne csinálni, ma már van internet, az átlagember pedig ugyanannyira ért az alkotmányjoghoz, mint az átlag gombnyomogató a Kossuth téri diliházban. Vagy ha visszahívhatná a kormányt vagy a képviselőket ciklus közben is. De a demokrácia minimuma az lenne, hogy egy nyamvadt népszavazást kiírni, hogy kell-e a parasztnak az új alkotmány, vagy se - tudjátok, mint az elmaradott, szakállas-turbános, nőket körülmetélős Egyiptomban.

Attól még, hogy valaki jelentős szavazattöbbséggel került hatalomra, attól még nem lesz demokrata. A 2010-es választási rendszer olyan volt, hogyha a körzetekben átlagosan 53%-nyian szavaznak a Fideszre, akkor pont meglesz nekik a kétharmad - megkapják a listás helyek 53%-át, plusz az összes körzetet. Lehet trükközni az egéyni és listás szavazatarányokon; a Fidesz rögtön át is írta az egészet, hogy még könnyebben lehessen kétharmadot szerezni. Mellesleg, Hitler is kétharmadot szerzett; választási ciklusok meg a Kádár-korban is voltak, méghozzá 99%-os támogatási arányokkal! Igaz, csak egy párt indult a választásokon. De ettől még nem lett demokratikus egyetlen törvényük sem, mert az elveik nem voltak összhangban azzal a felfogással, hogy a nép uralkodik (a politikus pedig szolgál).

"Mik azok az átmenetei rendelkezések?

Ezek szerint az nem az alaptörvényhez tartozik? Mert, ha nem, akkor miért vizsgálja az AB?"

Átmeneti rendelkezések azok, amik nem hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak. Ilyen pl. az Alaptörvényből :

"(1) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 12. § (2) bekezdését helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy más helyi önkormányzat részére való átadására 2013. december 31-ig alkalmazni kell."

Jól látszik, hogy konkrét dologról, átmeneti időre (2013. dec. 31-ig) szóló döntés.

"Illetve, ha ezek után beleírják az alaptörvénybe, onnantól kezdve már nem vizsgálhatják, hogy alkotmányellenes-e, hiszen ez ilyen paradox lesz. Alkotmányellenes-e az alkotmány. "

De vizsgálhatják, sőt már előbb is, az ominózus regisztrációval kapcsolatban most is folyik az alkotmányossági normakontroll eljárás, ahol is az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az alkotmány ellenes-e, vagy sem. Ha annak találják, nem lehet az Alaptörvénybe átemelni.