Hogy van képe bárkinek is antiszemitának nevezni II. Andrást?

Normális országban minden esetben a saját nemzetük érdekét képviselik, akár más nemzet rovására is.

Amik az Aranybulla okiratában le vannak írva, egyszerű logikus pontok, így például:

11. "Ha vendégek, tudniillik előkelő emberek jönnek az országba, az ország tolmácsa nélkül méltóságokra ne emeljék őket."

-> Azaz idegen származású előkelők csak az országgyűlés beleegyezésével viselhetnek tisztséget, királyi akarat alapján nem.

24. "Kamaraispánok, pénzverők, sótisztek és vámszedők az ország nemesei, izmaeliták [muszlimok] és zsidók ne lehessenek."

26./a

"A birtokokat nem szabad az országon kívüli (személyeknek) adományozni."

26./b

"Ha ilyeneket adományoztak vagy eladtak, meg kell engedni az ország lakóinak, hogy azokat visszaválthassák."

-> Azaz a termőföld védelme az idegen származásúaktól.

Ezt csak azok nevezik nacionalizmusnak, sovinizmusnak, antiszemitizmusnak, akiknek az érdekeik sérülnek vele. Mindenki más egészséges nemzeti öntudatnak, ami tőlünk nyugatra természetes és magától értetődő.

Köszi Pro, hogy bemásoltad épp ezt szerettem volna közkinccsé tenni.

Azért az nem érdekes, hogy a kérdező csak a zsidókat emelte ki, a két megregulázott népcsoport?:)

És nem antiszemita volt, hanem xenofób, mint minden egyes európai a középkorban. A szomszéd város tagjaira is ferde szemmel néztek/tünk, nemhogy egy másik kontinens lakóira. Ami megjegyzem, akkor teljesen jogos és normális volt a millió kisebb nagyobb fegyveres csetepaté közepette.

Ma már ez nem aktuális. Aki viszont leantiszemitázza II. Andrást annak tényleg elmentek otthonról, hacsak nem a kérdező talált ki csipán egy ilyen marhaságot.

"két megregulázott népcsoport"-két megregulázott népcsoport közül

"Csipán"(ezt hogy hoztam össze?:-D)-simán

Az Aranybulláról elsõsorban is azt kell tudni, hogy rendeltetése a király hatalmának korlátozása volt.

A fõnemesség elégetelenségének egyik oka az volt, hogy a király túl sok kevezményben részesítette a Gertrudis királyné kíséretében érkezett és itt letelepedett NÉMET lovagokat.

Elsõsorban ennek korlátozására született az Aranybulla. Az tette lehetõvé, hogy a keresztes hadjárat költségei következtében a király hatalma meggyengült, kénytelen volt teljesíteni a fõurak követeléseit.

Pro Patria

"csak az országgyűlés beleegyezésével"

"egészséges nemzeti öntudat"

Egy frászt (öcsisajt). xD

Az országgyűlés tagjait akkoriban még nem úgy választották, mint ma, hanem a nemesség, azon belül is a fõnemesek jelentették a nemzetet, õk voltak az országgyűlés.

24. "Kamaraispánok, pénzverők, sótisztek és vámszedők az ország nemesei, izmaeliták [muszlimok] és zsidók ne lehessenek."

Miért volt erre szükség?

Mert addig fõként izmaeliták [muszlimok] és zsidók végezték az ilyesmit. Miért? Azért, mert a fõurak az írás, olvasás, fõképp a számolás "mûvészetében" régebben ( az elõzõ évszázadban ) kevéssé jeleskedtek. Akkor mitõl vált ez lehetõvé? Ekkorra már kialakult a hazaiaknak olyan rétege, akik el tudták végezni az ilyen munkát, mivel a kereszténységgel az iskolázottság javult.

És a fõnemes persze úgy gondolta, jobb, ha a haszon õt gyarapítja. A "nemzetre" fütyült, a lényeg a zsebe volt.

Mégegyszer: a lényeg a NÉMET lovagok ( és persze általában a külföldiek ) befolyásának visszaszorítása volt.

Kedves nneddudgi honfitársam, nem ártana a hozsannák mellett a történelmet is megismerni, ha már írsz róla.

A magyar királyok évszázadokig az országgyűléssel együtt kormányozták ezt az országot, csak a Habsburgok építették ki az abszolutista hatalmat később, és ez ivódott bele az emberek kollektív tudatába. De tudatosítani kellene, hogy a király =/= diktátor, alapvetően a királynak annyi szerepe volt az ország irányításában, mint ma a köztársasági elnöknek. Szentesítő, kinevező jogköre volt (-> köztársasági elnök).

Magát az országot a király utáni legfőbb személy, a nádor (ma miniszterelnök) igazgatta, az országgyűlés pedig a megyék élén álló világi helytartók, az ispánok (-> ma polgármesterek), és vallási vezetők, a püspökök, valamint a szabad királyi városok polgárai, és a megyék saját küldötteinek/követeinek gyűlése volt.

Az országgyűlésben résztvevő követeket - mint mondtam - a megyék maguk választották meg(!), először csak a nemesek és a szabad királyi városok polgárai, később, az 1860-as évektől a választói jog egyre bővült, egyre szélesebb réteget illetett meg, már-már szinte minden felnőtt férfire, és mindezek választották a (ha jól emlékszem, 10 évente összeülő) országgyűlésre a saját megyéjük küldötteit. Nem ez történik ma is? Ha akkor korlátozottabb is volt, de akkor is a városok polgárai küldték "képviselőjüket" az országgyűlésbe. Ez is ugyanolyan, mint ma.

A megyéknek maguk volt joguk eldönteni, hogy a meghozott törvényeket saját megyéjükben indokoltnak, illetve kivitelezhetőnek látják-e, és kihirdetik-e. Ennyit a királyi önkényről. A Habsburgoknak később nagy gondot jelentett majd is ez, és próbálták saját embereikkel megtölteni a legjelentősebb "rebellis megyék" hivatalai posztjait, sőt, volt olyan is, hogy egy rövid időre elvették a megyék önkormányzati jogát.

Egyébként a falukat ténylegesen a helyi, falusi tanácskozások irányították napi szinten (mint ahogyan ma is, a községháza, nemde?)

Látható, mennyire hasonlóan is működött az akkori rendszer a maihoz. Ugyanazok voltak a vezető pozíciók, csak a megnevezésük változott meg mára, ugyanaz volt a választási rendszer és az országgyűlés munkássága, a megyei önkormányzat, a falu élete, minden.

Hmm ...

Kedves Pro Patria!

Amint látom, nneddudgi-nak van igaza és Te vagy, akire ráfér a töritanulás. Nomeg a szövegértés gyakorlása.

Ha jól látom, nneddudgi azt írta, hogy az Aranybulla rendeltetése a király hatalmának és az idegen lovagok befolyásának korlátozása volt és ezt én is így tudom.

( Mellsleg hasonló volt az angol 'Magna Charta, amely mindössze 7 évvel elõzte meg az Aranybullát. )

Abszolutizmust építettek ki az Anjou-k, Zsigmond, és kivált Mátyás. Õvelük már nem lehetett volna elfogadtatni egy Aranybullát, mert megvolt az erejük ahhoz, hogy, ha a "karok és rendek" olyasmit akarnak, amit a király nagyon nem, akkor egyszerûen szétkergeti õket. Legalábbis az Anjou-k és Mátyás.

Amúgy, a nem tünt volna fel, az Aranybullát nem 1860-ban, nem is a 19. v 18, században, hanem 1222-ben iktatták törvénybe.

A nádor mindig is csak a király távollétében igazgatta az országot. ( A Habsburgok alatt mindig, mert a király mindig távolvolt ( Bécsben és nem Budán ) .)

A maihoz az akkori ( Aranybulla kori ) rendszer mûködése csak annyiban hasonlított, hogy az embereknek már akkor is a két fülük között volt a fejük.

Szoval tanuld a törit és gyakorold a szövegértést!

Ha van valami, amiben nem - vagy legalábbis nem nnenduggitól - szorulok oktatásra, az a történelem. Állítom, hogy több szakirodalmat olvastam el a témákról, mint az itteni felhasználók valaha is fognak. Bizonyítottam ezt 90% feletti érettségivel is, és olyan személyek dicséretét érdemeltem ki magánbeszélgetéseim során, mint Romsics Ignác, vagy Hahner Péter.

A valóság az, hogy az emberek legjava aszerint oszt "igazat", hogy milyen a szemlélete. Írhatok én oldalakon keresztül, érvekkel és tényekkel alátámasztott írást, nem ez számít. Senki nem olvassa el - nem akarják mélyebbíteni az ismereteiket, vagy komolyabb vitákba keveredni, ami meghaladná a képességeiket -, szemlélettől függően vagy az egyik oldal tapsol, vagy a másik.