Az Európai Unióba történő belépést követően Magyarországnak - mint minden tagállamnak - „tagdíjat” kell fizetnie, ennek meghatározó elemeit a GNI forrás és az áfa-alapú befizetések képezik.
Az áfa-alapú befizetések a harmonizált áfa alap 0,3%-át teszik ki. Amennyiben ez az áfa-alap meghaladja a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 50%-át, úgy az ezt meghaladó rész után nem keletkezik befizetési kötelezettség.
A GNI források mértéke - ahogyan a nevében is szerepel - a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmével arányos, minden tagállamban egyforma kulcsot alkalmaznak, így a befizetések az egyes országok teherviselő-képességét is figyelembe veszik.
A befizetésekkel szemben a lehívható források állnak: például a jelenlegi 2007 és 2013 közötti hétéves költségvetési keretterv alapján hazánk részére az Európai Unió (2004-es árakon számítva) 32,8 milliárd euró értékű kötelezettségvállalást tett. Ez alatt a hét év alatt hazánknak 8,3 milliárd euró a befizetési kötelezettsége.
Magyarország jelenleg a nettó haszonélvező országok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy nagyobb támogatásban részesül, mint amekkora összeggel hozzájárul a közös költségvetéshez. Az ún. nettó pozíció kiszámításakor figyelembe kell venni az uniós költségvetésből Magyarországnak ténylegesen kifizetendő támogatások és a költségvetésbe befizetendő magyar hozzájárulás adott évi egyenlegét.
A táblázata:
Nem sok hasznunk van belőle, sőt ha a piacaink elvesztését uralását is nézem, akkor eléggé negatív!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!