Most akkor hogy is van ez?

Szocializmus, Nacionalizmus, Liberalizmus, Konzervativizmus. 4 nagy eszmeáramlat. Ezeknek az összepárosításával, vagy tisztán magában jönnek létre a pártok. Általában a világban zsidó nyomásra a Nacionalizmus lényegében tiltva van. Aki Nacionalista, az biztosan fasiszta - mondják ők.

Az MSZP szocializmus és liberalizmus összekotyvasztásának a következménye, a Fidesz a konzervatív nacionalizmus, míg a Jobbik tisztábban nacionalistábbak, az LMP meg liberális (legalábbis az általuk hangoztatott programokról csak ennyi derül ki biztosan).

Az eszmeáramlatokkal egyetértek. Hozzá kell tenni, mindegyikben vannak nagyon pozitív, de negatív vonások is. Ezek azonban mindig az adott kor lehetőségeihez, fő ideológiai áramlataihoz viszonyítva lesznek jobbak vagy rosszabbak.

Amikor egy párt kialakítja ideológiáját, akkor azt mindig a fő céljaihoz igazítja. A hitleri filozófia nemzeti akart lenni, mert igazságtalannak népe érezte az I. világháború békéjét, és ezt jól meg lehetett lovagolni. Szocialista szintén az akkori elfogadottság okán akart lenni, ez ígérkezett a leghatásosabbnak a hatalom elnyeréséhez. Hitler és csoportja ezekből az eszmeáramlatokból kiválogatta a legrosszabbakat, bővítette saját ideológiájával (ami se nemzeti se szocialista) és létrejött a náci ideológia.

Az MSZP a szocializmus (a kommunizmus előszobája) eszmei áramlatainak szellemi utódja, levetve azokat a tulajdonságokat belőle, ami a mai viszonyokhoz nem illik. Így valójában csak a nevében hordozza a régi áramlat tulajdonságait.

A Fidesz mindig kizárólagos hatalmat akart. Kezdetben ehhez a jó eszköztárat a liberalizmusban, később a konzervativizmusban, még később a nacionalizmusban találta meg. Ma már azonban ténylegesen a korai ötvenes évek kommunista eszmeáramlata szerint cselekszik. De ez nem szalonképes, ezért egyfelől szidja azt, másfelől megtartja - mert jól hangzik - a nemzeti konzervativizmus jelszavait.

a kérdés jó.

kezdjük azzal, hogy nem kétpólusú (egy tengelyű) a rendszer, hanem 4 pólusú (két tengelyű)

ez azt jelenti, hogy két szempontból lehet osztályozni egy politikai formációt és a kettő együtt árul el róla valamit.

az egyik szempont a gazdaságpolitika. ezt fejezi ki a jobb és a bal oldal (már jó pár évtizede szerte a világon, csak idehaza még nem esett le a dolog)

a jobb végállapota a gyakorlatilag a vadkapitalizmus a bal végállapota az állam által totálisan kontrollált gazdaság.

a másik szempont a, mondjuk így, erkölcsi. ez lehet konzervatív illetve liberális irány. ezek azonban nem abszorult fogalmak. itt Európában konzervatívnak lenni a keresztény értékeket jelenti, de ettől még Irán a többnejűséggel nem lesz liberális, az is konzervatív, csak más eszmerendszer szerint. a liberális meg azt jelenti, bizonyos mértékben eltűrjük a fősodortól való eltérést.

na most.

a választások előtt az MSzP-SzDSz vonal (noha ők voltak a baloldaliak elvileg) egy jobboldali gazdaságpolitikát folytatott (magánpénztárak, önsegélyezés, nincs olyan, hogy ingyen, stb.), enyhén liberális erkölcsiséggel (élettársi kapcsolat, homoszexualitás, drogtörvény stb.)

a vele szemben elhelyezkedő FIDESz ezzel szemben (noha ők jobboldalinak vallják magukat) egy kifejezetten baloldali gazdaságpolitikát vallott (lsd. szociális népszavazás), erősen konzervatív erkölcsiséggel (élettársi kapcsolat stb.)

a választások óta az MSzP (Gyurcsány nélkül) franc tudja micsoda, leginkább, minden rossz, amit a FIDESz csinál alapon működik.

A FIDESz egyes elemeiben baloldali (pl. nyugdíjpénztár és más cégek, iskolák államosítása), bizonyos esetekben jobboldali (pl. fizess, ha tanulni akarsz), de összességében egy nagy katyvasz koncepció nélkül, de ha választani kell, akkor centralizációra törekvő, azaz baloldali.

Erkölcsi szempontból a FIDESz erősen konzervatív, ebben legalább következetes.

A szélsőjobb:

Kezdjük azzal, hogy ez egy archaikus elnevezés, semmi köze a fentebb vázolt rendszerhez. a szélső nem azt jelenti, hogy nagyon.

a szélsőjobb eredendően (a fenti rendszer szerint) erősen baloldali, erősen konzervatív. Gazdasági szempontból nincs lényegi különbség egy nemzetiszocialista és egy kommunista ország között.

Ami a fő gondot okozza, hogy függetlenül attól, egy magyar választópolgár minek vallja magát, kire szavaz, jellemzően enyhén baloldali, erkölcsileg nagyjából középen elhelyezkedő a véleménye.

tegyél egy próbát: [link]

Javaslom, hogy olvasgass a témában. A kérdésed alapján nagyon leegyszerűsíted a dolgokat és a tájékozódás meglehetősen kevés lehetett mielőtt nekiálltál a fentiekről elmélkedni. Az előbbieket nehogy bántásnak vedd!

Szóval a hagyományos jobb- illetve baloldali fogalmak véleményem szerint nem jelentenek már (szinte) semmit. A politikai pártok általában az állam feletti hatalom megszerzését célul kitűző szervezetek és ehhez "kérik" különböző társadalmi rétegek, csoportok támogatását (szavazatok és anyagi támogatás formájában). Ehhez szinte minden esetben egy ideológiai rendszert használnak, amit természetesen folyamatosan változtatnak.

A pártok valamilyen politikai rendszert, berendezkedést szeretnének megvalósítani az adott keretek között (jelenleg az ún. demokrácia keretei között). Az elnevezések semmit nem jelentenek, sőt a média hatására bizonyos fogalmakat, eszmei áramlatokat meg tudnak bélyegezni, megpróbálnak nemlétezővé hazudni esetleg kigúnyolni, lejáratni.

Hiába hívnak egy szervezetet bárminek (pl. Ugandai Fejlesztési Hivatal), ha ott embereket kínoznak és gyilkolnak halomra. Hiába hívnak egy pártot bárminek, hiába kommunikál bármit, csak azt szabad nézni, hogy a tettei milyen irányban hatnak. Ennyi, a többi mind hazugság, megtévesztés, manipuláció stb.

"Mégis a Fidesz akarja megszámoltatni a zsidókat."

Ez tévedés, a csi ... nyikhaj, aki ezt a Magyar Haza Házában felvetette ( vagy, mint késõbb mondták, "szóbotlotta" ) NEM a FIDESZ, hanem JOBBIK képét viselte. ( Eléggé el is hordta, ha még volt raja mit :D )

A fidesz tleg nem demokratikus párt, de náci ötleteket nyilvánosan azért nem mondanak. Hogy nem nyilvánosan mit, azt nemtom, abból csak anyit hallottam, hogy "oszt jónapot". :D )

Nagyon tetszett az #5-ös eszmefuttatás. Tetszett, de néhány dologban vitatkoznék.

Szellemes a két tengely, de az emberi gondolkodás szerintem bonyolultabb, semhogy két tengelyre rá lehessen húzni. Például Gyurcsány szerintem eszmeiségében baloldali, mert ilyen a neveltetése, érzelmileg ettől nem tud szabadulni. Ugyanakkor - mert elég okos hozzá - gazdasági szempontból erősen jobboldali, azaz a kapitalista gazdaságpolitikát követi jól megfontolt érdekből. Azért ezt a látszólag ellenmondó gazdaságpolitikát követi, mert annyira mégsem okos, hogy saját érdekeihez jobban passzolót (mást) tudjon. Keveredik benne némi liberális felfogás, részben ugyancsak neveltetésből, belső tartásból, részben a körülmények hatására.

Orbán valóban konzervatív erkölcsi megfontolás alapján, ugyancsak neveltetése alapján. Van viszont egy - nehezen megmondható, milyen módon kialakult, de kétségtelen meglévő - igen erős és torz belső tartása: tökéletesnek képzeli magát, ennélfogva egyedül alkalmasnak olyan komoly feladatra (mert rendkívül komolynak tartja), mint egy ország vezetése. Ezt abszolút céljának tartanám. Ugyanakkor ahhoz elég okos, hogy ebben a bonyolult, ellentmondásos környezetben megtalálja a legjobb eszközt célja eléréséhez. A legjobbat emberben, segítőkben, fogalmazásmódban, gazdaságpolitikában, tárgyalásban, vagyis a cél eléréséhez szükséges cselekvésben. Nem tévesztendő össze a "legjobbat emberben" a "legkiválóbb ember" tulajdonsággal. Eszmeiségben többnyire konzervatív, de csak amennyiben ez célját segíti. Ha kell tud ő, és volt is baloldali, liberális, szélsőséges és szolid is. A 90-es években a liberalizmus tűnt eredményesnek, de az MDF szétesésével rögtön konzervatív lett. Mostani megszólalásai és intézkedései kísértetiesen emlékeztetnek az 50-es évek elejére III./III. nélkül (illetve a mai kor követelményeihez illesztett módszerekkel). De csak formailag. Akkor a munkásság volt aránytalanul kivételezett helyzetben (no nem mindenki, akkor is a célok ezt befolyásolták), ma viszont a nagytőke aránytalanul kivételezett. A közös az aránytévesztés.

Akkor most ki baloldali és ki jobboldali? Kezdjük azzal, hogy ebben is alapvetően más az eszme és a gyakorlat. Az államosítás nem baloldaliság, hanem annak téves (mert hozzá nem értő) megvalósítása. A baloldaliság eredetileg a kizsákmányolás (azaz az aránytalan haszonelosztás) ellen jött létre, arányos közteherviselést, a javakból való arányos részesedést akart. Felületes követői és populista hirdetői nevezték ezt egyenlőségnek. Az arányosságot Lenin és követői (a szocialista országok) államosítással képzelték megvalósítani. Egyrészt nem az a legjobb módszer, másrészt nem is arra használták, harmadrészt abban a formájában (de nem feltétlenül) nem versenyképes (azaz van jobb). A konzervativizmus viszont eredetileg a hagyományokhoz való ragaszkodást jelentette, ami az ugyancsak felületes követőknél a merev alkalmazást, azaz a korhoz nem illesztést eredményezte, ami viszont már nem konzervativizmus, hanem annak silány visszfénye.

A liberalizmus sem a fősodortól való kismértékű eltérés elfogadása. Nem attól vagyok liberális, mert elfogadom a melegeket, hanem azért fogadom el, mert embernek tartom őket, és amíg nem korlátozzák más emberek jogait, addig nem tartom őket károsnak. Mert amikor már annak tartom őket, akkor korlátozni is fogok. A liberalizmus is elég bonyolult eszmerendszer, talán a legjobb közelítés, ha azt mondom: liberális akkor vagyok, ha minden embert elfogadok olyannak, amilyen addig, míg ő is ugyanezt teszi. Olyan egyensúly, ahol megtehetek mindent, amit elfogadnék, ha más tenné velem. Azért nem gyilkolok, mert nem esne jól, ha engem gyilkolnának. Azért nem zavar, aki meleg, mert ha én lennék az, eszerint élnék a szexuális irányultságban, viszont minden másban ugyanúgy mint a többiek. De nem fogadnám el a közös gyereknevelést, mert magam gyerekként torz személyiséggé válnék női (férfi) minták nélkül. Viszont elfogadom, hogy ez nekik rendkívül pocsék érzés, ezért nagyon óvatosan fogalmaznék e témában (mert nem szeretném, ha fordítva, folyton kínos helyzetbe hoznának). Valami efféle a liberalizmus. De ennek sokszor nincs köze a nevében ma folytatott gyakorlatnak.

Szélsőjobb (bal). Gazdasági szempontból lényegi különbség van, az egyik totális államosításon, a másik totális állami ellenőrzésen keresztül gyakorolja a hatalmat, éppen eszmei különbözőségük okán. A közös bennük cél, vagyis a totális hatalom megszerzése, gyakorlása. De éppen eltérő szellemiségük miatt más eszközökkel gyakorolják. Természetesen vannak közös eszközök is, természetesen sokszor tévednek cél bűvölése közben, de ha tehetik, gazdaságban, annak szervezeteiben az elérő eszmeiségükből következő gyakorlatot igyekeznek megvalósítani, természetesen aktuális képességeik szerint. Amiben az eddigi gyakorlat feltétlenül közös volt, a totális hatalom és az esztelen és mértéktelen gyilkolás. De nagyon sok különbség is volt közöttük, ezért felületes és tudatlan magatartás lenne összemosni őket.