Mikor volt a középkori Magyarország fejlettsége a legközelebb Nyugat-Európához?

A 14. és 15. században egyértelműen. Bár a szabad királyi városok száma és mérete erősen elmaradt a nyugatitól, így igazából a mindenkori uralkodói politikától függött a gazdasági helyzet, és nem a gazdaságunk szerkezetéből fakadt. Így apadnak például az uralkodói bevételek töredékükre Mátyás halála után.

Később meg a dualizmus korában voltunk jó helyzetben, bár az nem igaz amit előttem írtak, hogy az osztrák vagy cseh tartományoknál fejlettebbek lettünk volna, viszont pédául Olaszországnál, Spanyolországnál, Svédországnál igen.

"Főleg, hogy a fekete sereg CSEH volt és nem magyar."

1, a fekete sereg egy RÉSZÉT alkották cseh zsoldosok, a sereg magja magyar katonákból állt

2, Mátyás alatt Pécs városa területét tekintve meghaladta Bécset. Buda akkoriban Európa egyik kulturális fellegvárának számított. Mátyás könyvtára Európa második legnagyobb európai könyvtára volt (csak a vatikáni előzte meg!)!

A dualizmus sok tekintetben visszaesést jelent, pl. tönkrették a Kárpát-medence természeti környezetét (folyószabályozások, mocsár-lecsapolások, erdőirtások, állatfajok kiirtása).

Fejlődni csak fejben lehet, ezt kéne megérteni.

A bolygó nyersanyagkészlete véges. Az ipari forradalom zsákutca volt. A naaaagyon fejlett nyugat most kezd észhez térni, hogy a természet kizsákmányolásával teremtett jólétet, de ezzel lepusztították a Földet, és az árat keservesen megfizetik az eljövendő nemzedékek.

Mária Terézia jól látta. Magyarország alkalmas a mezőgazdaságra, ne bíbelődjön az iparral. Aztán jöttek az okosok, hogy a vas és acél országa legyünk (dualizmus, rákosiék). "A cél az megvolt, de vas egy szál se".

Mátyás alatt, ez egyértelmű. Fél évszázad alatt utol értük a nyugatot.

Károly Róbertet is érdemes megemlíteni, mert akkor váltunk Európa első aranykitermelőivé. Asszem ez nem kis dicsőség ám!

Mátyás alatt viszont hihetetlen gazdagság uralkodott. Érdemes elmenni a visegrádi palotába (nem a várba, hanem a lenti Mátyás-palotában), és bárki saját szemével győződhet meg, milyen pompa uralkodott itt a középkorban. Oké, pontosítok, ez nem csak Mátyás, hanem előtte is, de mégis az ő nevével hozzák összefüggésbe a palotát. De tényleg gyönyörű. OFF: Külön elismerés azoknak, akik a semmiből két évtized alatt rekonstruálták a nagy részét. Ez tényleg egy olyan rendszerváltás utáni siker, amire méltán lehetünk büszkék. A semmiből építették újjá.

ON: Mátyás nem csak a hadseregre költött. Híres könyvgyűjteménye volt a Corvinák. Érdemes megjegyezni, hogy annyira értékes volt ez a könyvtár, hogy a halála után nem volt olyan európai uralkodó, aki meg tudta volna vásárolni a teljes könyvtárat egyben, mert nem senkinek sem volt rá pénze! Ez mekkora szó ám! Ezért is szóródtak szét egyébként a darabjai szerte Európában. Természetesen azért részeket elég sokan meg tudtak venni belőle.

Egyébként a fekete sereg nagyon hasznos volt. Mátyás abszolutikus uralkodó volt, ehhez három dolog kellett: hadsereg, hivatalnoki réteg és pénz. Mátyásnak mind a három megvolt. És mégsem nyomorgott a lakosság. Persze azt túlzás lenne mondani, hogy jól éltek az emberek, de a 15. századról beszélünk, és ekkor bizony Európában ez máshol sem volt elmondható. Ez még a nagy földrajzi felfedezések előtti időszak, vagyis pont az a kor, amikor Európának már volt egy nagyobb számú lakossága, viszont elegendő élelmiszere még nem, így persze, hogy éhezés meg egyéb dolgok jelen voltak akkor. A földrajzi felfedezések segítenek majd a problémákon, de az csak később jön, úgyhogy ezt igazán nem lehet Mátyás szemére vetni.

Adókat valóban szedett be, de azért érdemes lenne megnézni a parasztember a jövedelme hány százalékát adózta le összesen (majd mindenki nézze meg, hogy most hány százalék megy az államnak!), nos hát szerintem még elviselhető teher volt.

Kicsit sokat írtam, de a lényeg, hogy Mátyás alatt tényleg egy olyan időszak volt, amikor elmondhatni, hogy az ország szinte már-már utolérte a nyugatot.

Egyedül a városiasodásban voltunk elmaradva, de talán ekkor ez még nem annyira lényeges, mint az ipari forradalmat követő időkben. De azt érdemes megjegyezni, hogy a kincstári bevételek jóval kisebb aránya származott városokból, mint nyugaton. Úgyhogy azért tökéletesnek sem lehet mondani. Mégis ha megnézed, mi jön majd utána, akkor azt lehet mondani: ez volt a középkori Magyarország csúcsa.

I. Károlytól I. Mátyásig a Magyar Királyság nemcsak megközelítette Nyugat-Európát, de egyazon színvonalon létezett.

http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__hadsereg-hadvezetes_..

Kedves Bumbi02:

"Hiába a nagy sereg, ha az elvitte a bevételek nagyrészét, és nem fejlődött az ország."

- Az ország pont, hogy Mátyás alatt fejlődött a legdinamikusabban a középkor során. Itt honosodott meg elsőként Itálián kívül a reneszánsz az építészet, a szobrászat, a festészet és a költészet terén. Kódexmásoló műhelyek nyíltak ("Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek; S most Pannónia is ontja a szép dalokat", és a pozsonyi egyetem, mely majd Mátyás halála után zár be. A Biblioteca Corviniana, azaz Mátyás kódexgyűjteményénél csak a Vatikáné volt a nagyobb. Az egyszerű polgárok és jobbágyok asztalára is mindennap került hús.

Mátyás alatt nem csak a hadsereg, de a kultúra is virágzott.

----------

Kedves 23:15-ös válaszoló

"Főleg, hogy a fekete sereg CSEH volt és nem magyar."

- Egy része. Egy része pedig német, másik része pedig magyar. Nem volt ez másképp a többi nemzetben sem. A franciáknak például kitűnő lovasságuk volt, de gyalogságnak szinte szokásszerűen mindig svájciakat béreltek fel. Az angoloknak kiváló íjászaik voltak, de lovasoknak gyakran német (burgundi) lovagokat fogadtak. A korban ez megszokott volt, hogy hiányosságaikat más nemzetek katonáival pótolták ki. Ez nem a gyengeség jele volt, és nem számított "szégyennek".

Egyetértek Pro Patriaval, gondolom I. Károly alatt Károly Róbertet, I. Mátyás alatt Hunyadi Mátyást kell érteni.

Sőt még annyit tennék hozzá, hogy az Árpádház egyes korszakaiban sem volt lényeges letérés a fejlettségben, ha az átlagosan értjük, és egyes jellegzetességek eltérését nem fejlettségi különbségnek tekintjük.

Ezekkel körülbelül véget is ért a függetlenségünk, így az összehasonlíthatóság is.