Valaki elmesélné milyen volt az 50es években a "padláslesöprés", és miért volt rá szükség?
A háború után vidéken volt alapvető élelmiszer. Legalábbis, amit meg tudtunk termelni. De nem volt pl. rizs, élesztő,vagy cukor sem.
Anyám cukorrépából főzött az üstházban cukrot. Meglehetősen büdös volt főzés közben,a cukor pedig nagyon barna. A megfőtt répát a disznóknak adták. Rizs helyett köleskását használtunk. Elég rossz volt. Élesztő helyett az előző sütésből megmaradt kovász használtuk.
Amikor Pest felszabadult, a ritkán járó vonatok lépcsője-teteje tele volt pestiekkel. Egy-egy kiló zsírért vagy krumpliért aranyékszereiket, bundáikat, vagy egyéb értékeit adták.
Amikor rendeződött a helyzet, akkor bevezették a jegyrendszert. Havonta kellett menni érte a Polgármesteri Hivatalba. Egy személyre napi negyedkiló kenyeret adtak, a fizikai munkás férfiaknak fél kilót. A többire már nem emlékszem.
Apám rézműves volt, a parasztoktól a munkáért gabonát, választási malacot,kukoricát kapott. A malomban megőrlettük, és tudtunk otthon kenyeret sütni.
Azután a pengő elkezdett romlani. Pénzért senki nem adott semmit, cserevilág lett.
A forint megjelenése normalizálta a helyzetet.
Amikor Rákosiék átvették a hatalmat, akkor rosszabb lett a helyzet.
Rengeteg ember ment Pestre az építésekre dolgozni, és beindultak a gyárak is. Élelem viszont nagyon kevés volt. Disznót vágni évente csak egyet lehetett, ahhoz is engedély kellett. Minden disznó után be kellett adni 1 kiló zsírt. Ha valaki többet vágott, és valamelyik "jó" szomszéd feljelentette, nem csak a disznót kobozták el, hanem az ÁVÓ elvitte az illetőt.
Rákosi államosította a nagybirtokokat, és Állami Gazdaságokat csinált belőlük. Beindította a "tervgazdálkodást", előírva, hogy mit és mennyit termeljenek. De nem vette figyelembe a termőföld adottságait. A homokon akart búzát termelni, a bácskai fekete földön pedig gyapotot, ami csúfos kudarccal végződött.
A termés nem fedezte az ország szükségleteit.
Közben a 25 holdnál több földdel bíró gazdákat kulákoknak kiáltotta ki. Őket keményen megadóztatta.
Akkoriban az Adóhivatalban dolgoztam. A kulákokra dupla annyi adót vetettek ki, mint másokra.
De az élelmiszerhiányt meg kellett oldani, mert a pestiek nem éhezhettek.
Megalapította a Begyűjtési Minisztériumot, élén Nagy Imre (később mártírrá lett) miniszterrel.
Minden gazdának előírták, hogy mennyi terményt kell beszolgáltatnia. A kulákoknak persze sokkal többet, mint akinek csak 1-2 holdja volt.
A legtöbben ezt nem tudták teljesíteni. Ezért az Adóhivatal végrehajtóival közösen a Begyűjtési Osztály végrehajtói naponta mentek lovaskocsival az előírt beszolgáltatást behajtani. Sokszor rendőr is kísérte őket.
A tanyákról minden terményt elvittek. Szó szerint lesöpörték a padlást, a családnak sokszor egy szem gabonája vagy krumplija sem maradt. Ha a gazda háborgott, akkor letartóztatták. Vagy soha nem tért haza, vagy a legtöbbször testileg-lelkileg nyomorékon.
Remélem érted,hogy erre miért volt "szükség"?
Nem kívánom vissza ezt az időszakot senkinek.
Egy dolgot a kérdezőnek! Az ország akkori vezetése gazdaságilag nagyon jól tevékenykedett az országot a romokból nagyon hamar hozta jó állapotba, ez tény!Nem tudom a mai fiatalok miért és honnan vesznek tévhiteket, bár tudom egy részük hisz valamit más részük félre van vezetve történelemtanárok beszélnek hazugságokat, tapasztaltam.
Amúgy meg nehogy sokan tévedésbe essenek nem voltam a kommunista pártnak tagja még véletlenül se és ez megint tény!
Utolsó vagyok: mielőtt az okosok mentegetnék a padlás lesprést, és azt hinnék, hogy az előbbieket kitaláltam, közlöm, hogy 79 éves vagyok és átéltem azt az időszakot.
Az élelmiszerhiány meg lehetett volna emberségesebben is oldani.
"Valaki elmesélné milyen volt az 50es években a "padláslesöprés", és miért volt rá szükség?"
Nagyjából az Orbánista egykulcsos adóhoz hasonlítható, melynek köszönhetően vannak emberek akik szinte levegővel kell hogy táplálkozzanak, ha életben akarnak maradni.
na, akkor a válasz:
az 50-es években bolsevik parancsuralmi rendszer rendezkedett be az orosz csapatok által megszállt Magyarországon. A vörös rémuralom - szovjet mintára - ellenségképeket kreált, és a társadalom komplett rétegeit állt neki fizikailag megsemmisíteni. Ezreket végeztek ki,tízezreket zártak börtönbe,magyar családok százezreit tették földönfutóvá.
A főleg szedett-vedett,életidegen értelmiségiek által kreált bolsevik ideológia egyik fő ellenfele volt a vidéken élő kisbirtokosok rétege. Ezeket a szerencsétlen embereket orosz kommunista mozgalmi kifejezéssel kuláknak nevezték Rákosi pribékei. A szörnyű rémuralom lényege pont az volt, hogy NEM VOLT SZÜKSÉGES ezeket az intézkedéseket megtenni.
Az ország 1948-ra elképesztő életenergiával, erővel, A VÖRÖS URALOM KEZDETE ELŐTT talpra állt.
A vidéken élő emberek, úgy mint az elmúlt ezer évben bármikor,visszatértek az eke szarva mellé és stabil, független életformájukat élték tovább,jelentős búza-,kukorica-,stb. fölölsleget is megtermelve.
SZÜKSÉG LEGFELJEBB RÁKOSIÉKNAK VOLT ARRA,HOGY TÖNKRETEGYÉK a magyar parasztságot. Sztálin ugyanis kolhozokba terelte az orosz vidék paraszti lakosságát,az oroszországi földbirtokosréteget még Leninék gyilkolták le tömegmészárlásokat is elkövetve.EZT A MODELLT KÖVETTÉK Rákosiék. Arra törekedtek, hogy a magyar paraszt, aki túlélte a tatárt, a törököt, a labancot is, NE RENDELKEZZEN tartalékkal. TEhát szó szeRint MÉG A PADLÁST IS LESÖPÖRTÉK Rákosi PRIBÉKEI.
Ilyen nem fordult elő a magyar történelemben. Az oroszban viszont igen:Sztálin ezzel a módszerrel váltotta ki az ukrajnai éhínséget, melyben 7-10 000 000 ember halt meg,köztük regeteg nő ésgyermek!!
Ugyanezzel próbálkozott Rákosi a magyar történelem legsötétebb éveiben.
Ennek ellenére kísérletük ekkor KUDARCBA FÚLT, a magyar vidék végső tönkretétele csak 1956 után következett be. KÁDÁR JÁNOS CSAHOSAI ELÜLDÖZTÉK a magyar paraszti lakosság termelésre képes,életerős tömegeinek SZÍNE-JAVÁt,hiszen a TSZ-ek SUNYIN ERŐSZAKOS lélétrehozása után megszűntek a vidéki élet,a stabil egzisztencia feltételei.
Így állt bosszút csermanek jános- aki a felvett Kádár néven vált hírhedtté - azért,mert 1956-ban a magyar vidék nélkülözhetetlen hátteret biztosított a forradalom számára.
A MAI LAKÓTELEPEK LAKOSSÁGÁNAK túlnyomó többségét a földjeikről elüldözött magyar parasztság leszármazottai teszik ki.
Tény: a 60-as évek erőszakos kollektivizálása után a 70-es években felüti fejét az alkoholizmus, a túlmunkába menekülés, zuhanni kezd a születésszám.
A BOLSIK nem csak a padlást söpörték le,de az ország jövőjét is.
"A BOLSIK nem csak a padlást söpörték le,de az ország jövőjét is"
Itt a kérdés a beadásról szólt! Te nem élhettél 1953-ban mert képtelenségeket beszélsz.Beadás padláslesöprés csak addig volt amíg szükséges volt ! Amíg nem lehetett megengedni hogy valakinek 5 mázsa búzája legyen tartalékban a másiknak meg semmi!Amiket leírtál annak fele se volt igaz! Ki az a marha aki szándékosan tönkreteszi a parasztságot hogy az ország éhen haljon?Ha az ország tönkremegy akkor ki az istennyilán uralkodnak? Ennyire ne nézd hülyének a kommunistákat.Én végigéltem ezt a korszakot tudom hogy mi volt.1958-60-ban rengetegen építhettek házat maguknak és ki is tudták könnyedén fizetni a kölcsönt.
"a magyar paraszt, aki túlélte a tatárt, a törököt, a labancot is, NE RENDELKEZZEN tartalékkal."
Milyen tartalékkal te szerencsétlen? El kellett osztani az élelmiszert az ország lakossága között!!!A városi lakosság mi a rossebet evett volna ha 2000 embernek 3 millió lakos élelme lett volna tartalékolva? Nem tudod felfogni hogy ilyen a nyugati országokban is volt?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!