Mennyi az egészséges nosztalgia mértéke?

Milyen mértékegységben?

Időbelileg. Hogy érthetőbb legyen, pld. hetente, havonta, évente egyszer-kétszer. Ezekből válogathatsz, de lehet saját mértékegység is.

Annyi belefér, hogy egy-egy nyári vasárnap délután leül a nagyapa/nagymama az unokáival és mesélnek nekik a régi szép időkről, milyen csínytevéseik voltak fiatalkorukban vagy hogy hogy ismerték meg egymást. Pl. az én nagymamám az ablakon keresztül mászott ki nagyapához, mert az anyukája nem engedte volna férjhez menni :D Na mind1

Ez valóban az a szint, ami abszolúte megfelel, mert a múltat nem lehet elfelejteni, az velünk él.

Nekem az a sok, amikor állandóan a szocializmussal hasonlítják össze a mai rendszert, amikor nyilvánvaló, hogy sosem fog visszatérni az az állapot. Ilyenkor persze lehet nekik mondani bármilyen észérvet ellene, pl. akkor kezdődtek el a nagy hitelezések, eleve fejletlen rendszer, meg ,,mama, direkt titeket akartak megtéveszteni, megnyerni maguknak", de hiába...Ja meg amikor azzal jönnek, hogy régen a nők 18 évesen házasodtak, és milyen dolog az, hogy manapság már 24 évesen, vagy egyáltalán nem is mennek férjhez, ilyenkor: MAMA!!! Ilyenkor néha megfogalmazom magamban, hogy már csak azért se lesz férjem, jaj Istenem! XD Csak le tudnak fárasztani.

Na igen, ilyenkor az agyadra mennek. De figyelembe kell venni, hogy egy teljes generáció szocialista típusú nevelésben részesült és amit akkor átvett, azt nehéz levetkőzni. Magyarországnak pont az a legnagyobb 'népbetegsége', hogy lelkileg még képtelen a gulyáskorszakon átlépni és ráállni a következő szintre.

Ami a többi volt csatlós államban megtörtént, az nálunk sajnos elmaradt, vagy kevésbé ment végbe. Hiába beszélnek itt rendszerváltásról, a magyar lélekben még ott maradt a szocializmus szelleme és a vezető gárdákról még nem is szóltam.