Íme, ezt akarja a Jobbik! (? )

Jobbiknak egy előnye LEHET, bár ezzel az LMP is rendelkezHET.

nevezetesen mivel ők tényleg kis pártok így talán nem áll mögöttük olyan gazdasági hatalom aki kormányra kerülésük után benyújthatná a számlát h eddig én segítettem most akkor kéne pár megrendelés...

mert kik adhatnak pénzt a Jobbiknak?

Fehérlófia könyvesbolt és hasonlók? ők azért csak nem tudnák őket úgy rángatni..

A JOBBIK ZSIDÓ PÁRT!

Vona eladta magát, Szegedi zsidó, Novák egy takony.

Endrésik, Kisgergely, Bíber József volt az, aki tényleg komolyan vette és építette a pártot, de őket bemocskolták, összemosták Pőszével, és kirúgták, vagy önként mentek el, még évekkel ezelőtt.

Nem a Kurucról kéne tájékozódni, mivel az Szegedi és Novák szócsöve.

Én nem látom be, és el is magyarázom neked miért nem.

Egy ágazatot nem lehet szja csökkentéssel fellendíteni. Az szja csökkentése maximum a fogyasztást tudja növelni, de azt se minden esetben számottevően. Nyilván a mezőgazdaság és a turizmus fellendítése főként a vidéki munkanélküliséget szüntetné meg, de itt van a kutya elásva. Vidéken MUNKANÉLKÜLISÉG van. Tehát a problémát a fizetés hiánya okozza. Így ha csökken az szja az még nem segít az állástalanokon. Ágazatokat felhúzni társasági adó csökkentéssel lehet ha adópolitikában gondolkodunk. Egyéb iránt pedig állami beruházásokkal, jó pályázati rendszerrel, az építőiparban kevesebb mutyival (állami tenderek cimboráknak való kiközvetítése nélkül, alvállalkozók kifizetésével, nyílt transzparens rendszerrel stb...) kiszámítható szabályozással lehet. Az szja mértéke nem magas Magyarországon. Ha a foglalkoztatás növelését tűzzük ki célnak, akkor főleg hazánkban nagy arányú járulékcsökkentésre van szükség. Ennek a jobbik elvben sem teremtette meg a fedezetét. Feldobtak valami jól hangzó dolgot, megy mellette a permanens zsidózás és cigányozás, és a te igényeid ki vannak elégítve, mert ők aztán igaz magyarok.

"Olyan dolgok miatt veszitek elő a Jobbikot, amit a Fidesznek lenne kutya kötelessége végrehajtani."

Mosolyoghatsz rajtam. De én csak olyan pártra vagyok hajlandó szavazni, amelyik konkrét elképzelésekkel áll elő. Az, hogy ezt másnak kellen csinálnia, nem program. Igaz, a jelenlegi kormánynak kellene. De ha a Jobbik alternatíva akar lenni, akkor ne azt mondogassa, hogy nem a mi feladatunk, hanem azt, ha mi kerülnénk oda, akkor hogy oldanánk meg.

És igen, akkor van szükség több taxira, ha több az utas. Én arra várok, hogy valaki olyan programmal áll elő, ami növeli az utasszámot.

Andizsuzsi

akkor remélem te még sohasem szavaztál mert ha igazán elvhű vagy akkor ilyen kritériumnak egyik párt sem felelt meg soha

a másik kedvencem pedig az h mindenki azon sipítozik h a Jobbiknak nincs programja de valamiért programot keresni egyetlen másik pártnál eszükbe sem jutott volna...

"Az szja mértéke nem magas Magyarországon"

Nem kezdett el füstölni a billentyűzeted?

"Egyéb iránt pedig állami beruházásokkal, jó pályázati rendszerrel, az építőiparban kevesebb mutyival (állami tenderek cimboráknak való kiközvetítése nélkül, alvállalkozók kifizetésével, nyílt transzparens rendszerrel stb...) kiszámítható szabályozással lehet"

Vona Gábor

május 21.

Oligarchák fogságában a Fidesz

A Fidesz a mai napon egyértelművé tette, hogy - bár az országgyűlésről szóló törvény szerint, ha legalább 78 képviselő vizsgálóbizottságot kezdeményez, akkor azt fel kell állítani - nem fogja támogatni az ún. Simicska-bizottság felállítását. Amikor Gyöngyösi Márton frakcióvezető-helyettes felszólalt és számon kérte ezt, Kövér László belefojtotta a szót, nem hagyva, hogy befejezze felszólalását.

Kérdem én: ha nincs félnivalójuk, miért félnek mégis? A válasz számomra egyértelmű. Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor nem ura a helyzetének, rabja egy pénzügyi körnek, amelyből kiszabadulni kormányfőként is képtelen.

A dolog persze ezzel nem ért véget. A Jobbik nem fogja annyiban hagyni az ügyet. A Fidesz és holdudvara pedig minden erejét mozgósítani fogja, hogy elhallgattasson bennünket, hogy bosszút álljon rajtunk, amiért tudni akarjuk az igazságot.

Vona Gábor

május 15.

Egy gondolat egy vizsgálóbizottságról

A tegnapi napon összegyűlt a 78 országgyűlési képviselői aláírás a Simicska Lajos, Nyerges Zsolt és a Fidesz-közeli cégbirodalom közbeszerzéseit vizsgáló bizottság felállításához. A törvény szerint a bizottságnak fel kell állnia, de attól tartok a Fidesz mindent el fog követni, hogy ezt megakadályozza. Szégyenteli lenne, de úgy tűnik, nagyon megrettentek.

Amennyiben ez nem sikerül neki, és elindulhat a vizsgálat, a bizottság vezetését személyesen fogom vállalni. Ez szakmailag és politikailag is nagy kihívás lenne a számomra, de talán még annál is nagyobb kockázat, hiszen első számú ellenséggé fogok válni a kormánypárt és a mögötte álló körök szemében.

Ha valaki azt gondolja, ez visszarettent, téved.

"Ennek a jobbik elvben sem teremtette meg a fedezetét. Feldobtak valami jól hangzó dolgot, megy mellette a permanens zsidózás és cigányozás, és a te igényeid ki vannak elégítve, mert ők aztán igaz magyarok."

III.1.7. A hazai vállalkozások támogatása

Az elmúlt húsz év:

Az irreális mértékű adóterhek, a követhetetlen és átláthatatlan szabályozás, a külföldi tőke folyamatos támogatása a

hazai cégeket jelentős versenyhátrányba hozta, rengetegen mentek és mennek csődbe.

Az EU-s csatlakozásból fakadó, sokszor vállalhatatlan terhekkel a kormányzatok magukra hagyták a magyar vállal-

kozókat.

A fejlődés kulcsának számító banki forrásokhoz a hitelezési tevékenység befagyasztása miatt a hazai vállalkozások nem

vagy rendkívül rossz feltételekkel tudnak csak hozzáférni.

Az állam gyakran megrendelőként is súlyosbítja a helyzetet a megrendelt áruk vagy szolgáltatások késedelmes ki-

fizetésével.

A szebb jövő:

A munkabéreket terhelő elvonások típusának és mértékének jelentős csökkentésével a vállalkozói szektor bővítését és

a gazdaság kifehérítését is el akarjuk érni.

A kis- és középvállalkozók esetén – meghatározott bevételi határig – a nyereséget terhelő adó és a magánszemély

osztalékadója együttes mértékét 30%-ra csökkentjük.

Az áfát nem a számla kibocsátásakor, hanem a pénzügyi teljesítésekor kell kiegyenlíteni, illetve visszaigényelni.

Az adózási szabályokat jelentősen egyszerűsítjük, azok mindenki általi betartását az adóhivatallal folyamatosan

ellenőrizzük.

A gazdasági visszaéléseket a közbizalom helyreállítása és a megbízható működés érdekében szigorúan büntetjük:

gazdasági bűncselekmény gyanúja alapján a társaság vagyonának zár alá vétele, a csalárd, szándékosan okozott csőd

kivizsgálása és a bármilyen társaságot csődbe vivő személy eltiltása új cég alapításától, illetve a más társaságokban fennálló

részesedésének nyilvánosságra hozatala.

A banki alapkamat csökkentésével, valamint a profitszerzésen kívül a nemzeti érdekeket is szolgáló magyar bankháló-

zat kiépítésével biztosítjuk a magyar kkv-k fejlesztési forráshoz juttatását.

A magyar tulajdonú vállalkozások és az általuk előállított termékek egyértelmű jelölésével segítjük a fogyasztók, az

üzleti partnerek és az állami megrendelők számára az azonosítást. A magyar gazdasági társaságokat és azok termékeit a

jogszabályi lehetőségek adta keretek között előnyben részesítjük, akár a jogszabályok módosításával is.

Szankcionáljuk, ha egy állami szereplő nem fizeti ki határidőre a számlát a vállalkozónak a teljesítés után.

III.1.11. A helyi gazdaságok erősítése

Az elmúlt húsz év:

A globalista gazdaságpolitika következtében a helyi gazdaságok, a helyi kereskedelem drámai hanyatlást szenvedett el.

Az önkormányzatok által biztosított pénzeszközök, támogatások, megrendelések jelentős része szintén a multinacionális

cégeknél kötött ki.

A szövetkezetekkel kapcsolatos, szocializmusból származó rossz emlékeket nem sikerült felülírni, az együttműködési

szándék alacsony szinten maradt, a helyi szövetkezések nem terjedtek el kellő mértékben.

A szebb jövő:

Megerősítjük a helyi termelők érdekvédelmi szervezeteit, piacokat nyitunk, ahol – a kereskedelmi láncok megkerülésé-

vel – közvetlenül a fogyasztóknak tudnak értékesíteni, minden egyéb területen költségvetési forrásból és törvényi háttérrel

támogatjuk a magyar vállalkozók és magánszemélyek összefogását, szervezeteit, szövetkezeteit.

A szociális támogatások rendszer-átalakításának részeként, egyben a helyi gazdaság fejlesztésének eszközeként, orszá-

gosan kiterjesztjük a szociális kártyák rendszerét. Az elektronikus utalványok általi vásárlások biztos megrendeléseket terem-

tenek a helyi kereskedők és a vonzáskörben tevékenykedő gazdák, termelők számára is.

A szociális kártya komoly lépést jelent a helyi pénzek elterjedése felé, csökkentve a lokális gazdaság globális függőségét.

A helyi pénz – korszerű formájában elektronikus pénz – használatának mind a hazai, mint az európai uniós jogi háttere

adott, csak a gyakorlati lehetőséget kell kiaknázni.

III.1.12. „Válaszd a hazait!” mozgalom – Vállalkozói Magyarigazolvány

Az elmúlt húsz év:

Az óriási mértékű és általános forráshiánnyal küzdő kisvállalkozások térvesztése a hazai gazdaságon belül nemzetközi

összehasonlításban is kirívóan magas.

A külföldi cégek térnyerése miatt ma már százezernél is több, gyakorlatilag csak vegetáló kényszervállalkozó küzd a

túlélésért.

A szebb jövő:

Országos mozgalmat indítunk a „Válaszd a hazait!” jelmondattal, bevezetve a kezdeményezést a gazdasági élet min-

dennapjaiba.

Lehetővé tesszük, hogy a magyar állampolgárságú magánszemélyek tulajdonában lévő cégek tulajdonosai a cég-

bíróságon igényelhessék a gazdasági társaság típusának megnevezése elé a „magyar” jelzőt, vele együtt – ennek megje-

lenítéseként – a Vállalkozói Magyarigazolványt.

A szociális kártya felhasználási szabályozását úgy kell megalkotni, hogy a Vállalkozói Magyarigazolvánnyal rendelkező

termelő által előállított termék vagy szolgáltatás vásárlási előnyt élvezhessen.

A rendszer sikeres bevezetése után a Vállalkozói Magyarigazolvány igényelhetőségét kiterjesztjük a Kárpát-medence

valamennyi magyar vállalkozására

III.1.13. A korrupció felszámolása

Az elmúlt húsz év:

A korrupció által hazánknak okozott károk összege – központi és önkormányzati szinten – évente több százmilliárd

forintra tehető.

Mára gyakorlatilag nem létezik közpénzes beruházás, állami megbízás korrupció nélkül, legyen szó autópályáról,

hídfelújításról, parkolásról, egészségügyről, hazai finanszírozású vagy EU-s pályázatról.

A szebb jövő:

Követeljük valamennyi nagy állami beruházás utólagos kivizsgálását, a futó projektek felfüggesztését és felülvizs-

gálatát, betekintést az off-shore jelleggel bejegyzett cégek dokumentumaiba az érintett országtól, az állami beruházás

döntéshozó folyamatában résztvevők anyagi helyzetének feltárását vagyonosodási vizsgálat eszközeivel, annak büntetőjogi

következményeivel együtt.

Megszüntetjük a meghívásos pályázati rendszert: minden közbeszerzést, pályázatot, állami támogatást a

meghirdetéstől az elszámolásig nyilvánossá kell tenni az érintett hivatalban és az interneten.

Radikálisan szigorítjuk a korrupciós cselekményekre vonatkozó büntetési tételeket.

Megalkotjuk az Államszámviteli törvényt, amely előírja a közpénzekkel és a közvagyonnal való részletes, szigorú

elszámolás követelményeit.

A politikai korrupció ellen törvénymódosításokat kezdeményezünk a pártfinanszírozás szabályainak a számviteli

szabályokkal való összehangolása, a pártok pénzügyi beszámolóinak a szakmai standardok szerint történő auditálása,

hitelesítése és nyilvánosságra hozása, az összeférhetetlenség szabályainak szigorítása, a köztisztségek halmozásának tilalma

érdekében.

A közbeszerzés problémái és azok megoldása

A korrupciót szerte a világon a szervezeti átláthatóság növelésével, a bürokrácia csökkentésével, a jogszabályok

racionalizálásával, és nem további hivatalok és szereplők szervezeti rendszerekbe integrálásával lehet felszámolni,

de legalábbis csökkenteni.

Ma a közbeszerzések szinte már átláthatatlan jogszabálytengere és az eljárásokba kötelezően bevonandó szereplők

nagy száma nem segítik a korrupció-ellenes célok elérését.

Magyarországon az elmúlt 14 évben a közbeszerzési jogterület túlszabályozásában keresték a közpénzekkel kap-

csolatos visszaélések felszámolására a megoldást, teljes sikertelenséggel. Mára olyan méreteket öltött a közpénzfel-

használásban a korrupció, melyet a közbeszerzési törvény havi módosításaival sem lehet felszámolni.

Mit kínál megoldásként a Jobbik Magyarországért Mozgalom?

Elsődleges célunk a közbeszerzési jogszabályok teljes és átfogó felülvizsgálata, racionalizálása, a valódi uniós

normákhoz való hozzáigazítása, nem engedve sem pártpolitikai, sem gazdasági érdekcsoportok folyamatos nyo-

másainak. Ezzel elkerülhetővé válik a gyakori törvénymódosítás, kialakulhat a jogfolytonosság és megfelelő jog-

alkalmazással a jogbiztonság érzése.

Módosító koncepciónk egyszerre szolgálja a közbeszerzések költségeinek racionalizálását, a munkanélküliség

csökkentését, a magyar vállalkozók támogatását és a korrupció visszaszorítását.

A közbeszerzési törvény (Kbt.) a hozzá kapcsolódó jogszabályokkal a nemzetgazdaság egyik legfontosabb és

ezáltal kiemelkedő jelentőségű joganyaga. Szabályrendszerének megfelelő kialakításával óriási megtakarításokat

lehet elérni a közpénzfelhasználás területén. Ezzel lehetőség nyílna arra is, hogy olyan területekre is juttassunk

közpénzt, amelyekre a hazai költségvetésből évek óta nem jutott.

A közbeszerzési eljárások előkészítésének időszakában – akár uniós támogatásokról, akár nemzeti pályázati for-

rásokról, akár a költségvetési pénzek felhasználásáról beszélünk – a közbeszerzések értékét kirívóan túlbecsülik,

eleve belekalkulálva már „bizonyos tartalékokat”. Ezért a jövőben valamennyi beszerzési igény esetén szakága-

zatonként részletesen kimunkált, olyan költséghatárokat kell megállapítani, amelyeket meghaladóan nem lehet

költségvetést tervezni, és amelyekbe természetesen a tisztességes, de maximált vállalkozói haszon is belefér még.

Ezáltal elkerülhető lesz az akár 100-120 %-os hasznot eredményező közpénzből való beszerzés.

A Kbt. átfogó módosításának egyik lépéseként felülvizsgáljuk a hivatalos közbeszerzési tanácsadói intézmény

rendszerét. A tanácsadói intézmény az EU-n belül sehol sem ismert, így annak fenntartására hazánknak sem-

milyen uniós kötelezettsége nincs. Az elmúlt hat év tapasztalatai azt mutatják, hogy sem a közbeszerzésekkel

kapcsolatos visszaélésekben, sem a jogsértések feltárásában nem mutattak fel eredményt.

III.1.13. A korrupció felszámolása

Az elmúlt húsz év:

A korrupció által hazánknak okozott károk összege – központi és önkormányzati szinten – évente több százmilliárd

forintra tehető.

Mára gyakorlatilag nem létezik közpénzes beruházás, állami megbízás korrupció nélkül, legyen szó autópályáról,

hídfelújításról, parkolásról, egészségügyről, hazai finanszírozású vagy EU-s pályázatról.

A szebb jövő:

Követeljük valamennyi nagy állami beruházás utólagos kivizsgálását, a futó projektek felfüggesztését és felülvizs-

gálatát, betekintést az off-shore jelleggel bejegyzett cégek dokumentumaiba az érintett országtól, az állami beruházás

döntéshozó folyamatában résztvevők anyagi helyzetének feltárását vagyonosodási vizsgálat eszközeivel, annak büntetőjogi

következményeivel együtt.

Megszüntetjük a meghívásos pályázati rendszert: minden közbeszerzést, pályázatot, állami támogatást a

meghirdetéstől az elszámolásig nyilvánossá kell tenni az érintett hivatalban és az interneten.

Radikálisan szigorítjuk a korrupciós cselekményekre vonatkozó büntetési tételeket.

Megalkotjuk az Államszámviteli törvényt, amely előírja a közpénzekkel és a közvagyonnal való részletes, szigorú

elszámolás követelményeit.

A politikai korrupció ellen törvénymódosításokat kezdeményezünk a pártfinanszírozás szabályainak a számviteli

szabályokkal való összehangolása, a pártok pénzügyi beszámolóinak a szakmai standardok szerint történő auditálása,

hitelesítése és nyilvánosságra hozása, az összeférhetetlenség szabályainak szigorítása, a köztisztségek halmozásának tilalma

érdekében.

A közbeszerzés problémái és azok megoldása

A korrupciót szerte a világon a szervezeti átláthatóság növelésével, a bürokrácia csökkentésével, a jogszabályok

racionalizálásával, és nem további hivatalok és szereplők szervezeti rendszerekbe integrálásával lehet felszámolni,

de legalábbis csökkenteni.

Ma a közbeszerzések szinte már átláthatatlan jogszabálytengere és az eljárásokba kötelezően bevonandó szereplők

nagy száma nem segítik a korrupció-ellenes célok elérését.

Magyarországon az elmúlt 14 évben a közbeszerzési jogterület túlszabályozásában keresték a közpénzekkel kap-

csolatos visszaélések felszámolására a megoldást, teljes sikertelenséggel. Mára olyan méreteket öltött a közpénzfel-

használásban a korrupció, melyet a közbeszerzési törvény havi módosításaival sem lehet felszámolni.

Mit kínál megoldásként a Jobbik Magyarországért Mozgalom?

Elsődleges célunk a közbeszerzési jogszabályok teljes és átfogó felülvizsgálata, racionalizálása, a valódi uniós

normákhoz való hozzáigazítása, nem engedve sem pártpolitikai, sem gazdasági érdekcsoportok folyamatos nyo-

másainak. Ezzel elkerülhetővé válik a gyakori törvénymódosítás, kialakulhat a jogfolytonosság és megfelelő jog-

alkalmazással a jogbiztonság érzése.

Módosító koncepciónk egyszerre szolgálja a közbeszerzések költségeinek racionalizálását, a munkanélküliség

csökkentését, a magyar vállalkozók támogatását és a korrupció visszaszorítását.

A közbeszerzési törvény (Kbt.) a hozzá kapcsolódó jogszabályokkal a nemzetgazdaság egyik legfontosabb és

ezáltal kiemelkedő jelentőségű joganyaga. Szabályrendszerének megfelelő kialakításával óriási megtakarításokat

lehet elérni a közpénzfelhasználás területén. Ezzel lehetőség nyílna arra is, hogy olyan területekre is juttassunk

közpénzt, amelyekre a hazai költségvetésből évek óta nem jutott.

A közbeszerzési eljárások előkészítésének időszakában – akár uniós támogatásokról, akár nemzeti pályázati for-

rásokról, akár a költségvetési pénzek felhasználásáról beszélünk – a közbeszerzések értékét kirívóan túlbecsülik,

eleve belekalkulálva már „bizonyos tartalékokat”. Ezért a jövőben valamennyi beszerzési igény esetén szakága-

zatonként részletesen kimunkált, olyan költséghatárokat kell megállapítani, amelyeket meghaladóan nem lehet

költségvetést tervezni, és amelyekbe természetesen a tisztességes, de maximált vállalkozói haszon is belefér még.

Ezáltal elkerülhető lesz az akár 100-120 %-os hasznot eredményező közpénzből való beszerzés.

A Kbt. átfogó módosításának egyik lépéseként felülvizsgáljuk a hivatalos közbeszerzési tanácsadói intézmény

rendszerét. A tanácsadói intézmény az EU-n belül sehol sem ismert, így annak fenntartására hazánknak sem-

milyen uniós kötelezettsége nincs. Az elmúlt hat év tapasztalatai azt mutatják, hogy sem a közbeszerzésekkel

kapcsolatos visszaélésekben, sem a jogsértések feltárásában nem mutattak fel eredményt.

15

III.1.14. A privatizációs visszaélések feltárása és semmissé tétele

Az elmúlt húsz év:

A rendszerváltáskor megindult „spontán” privatizáció révén a nemzeti vagyon tekintélyes része az azóta is hatalmon

lévő pártállami elit birtokába került.

A korábbi kormányzatok szinte a teljes termelői, a pénzügyi és a közszolgáltató szektort külföldiek kezére juttatta, akik

az üzemeket bezárták, és helyette saját termékeikkel árasztották el hazánkat.

Az elmúlt nyolc év balliberális ámokfutása során a maradék, még nyereségesen működő vállalat nagy részét is kiárusí-

tották.

Jelenleg rengeteg, korábban a nemzeti vagyonba tartozott gyár, középület és más vagyontárgy került rendkívül

nyomott áron magántulajdonba. A hatályos jogszabályok és az őket tovább rontó bírói gyakorlat más szervekkel (például

az ügyészségekkel) karöltve a fent említett privatizációk – a szolgáltatások feltűnő aránytalanságával jellemezhető –

szerződéseit gyakorlatilag megtámadhatatlanná tette.

A szebb jövő:

Az ország számára aránytalan veszteséget okozó és jó erkölcsbe ütköző privatizációs szerződések általános felülvizsgála-

ta, a felelősök megbüntetése és az okozott kár megtérítése érdekében igénybe vesszük a jogalkalmazás és jogszabályalkotás

összes lehetőségét. Jogszabály-módosítással kell elérni, hogy a nemzeti vagyont érintő ügyeket ne lehessen titkosítani.

Érvényt kell szerezni annak az alkotmányos követelménynek, hogy a köztulajdonnak a magántulajdonéval egyenlő

védelme legyen.

A közszolgáltatások árának magasan és minőségének alacsonyan tartása esetében megtámadjuk a közszolgáltatók

eladásáról szóló szerződéseket.

Ellenezzük a vasútvonalak koncesszióba adását, mivel ez távlatilag nagy részük eltűnéséhez vezethet.

Az ország számára stratégiai fontosságú, közműszerű szolgáltatókat – az ország teherbíró-képességének és a jogi

lehetőségek figyelembe vételével – újra állami vagy önkormányzati kézbe vesszük.

A jövőben a megalakuló Nemzeti Igazságtételi Központ (ld. VI.1.1. pont) kétlépcsős stratégiát fog alkalmazni. Amíg

a nemzetellenes törvények érvényben maradnak, tömeges keresetindításokat fog kezdeményezni az illetékes ügyészeknél

és minden olyan szervezetnél, amelyet ilyen fellépésre külön törvény feljogosít. A második lépcsőben olyan törvény

elfogadását kezdeményezi a megmaradt nemzeti vagyon védelmében, amely hatékonyan képes lesz megakadályozni an-

nak indokolatlan eladását, illetőleg amely a csalárd módon elidegenített nemzeti vagyon jogi eszközökkel történő vissza-

szerzésének hatékony eszköze lesz.

III.1.15. A multinacionális vállalkozások hazai jelenlétének újragondolása

Az elmúlt húsz év:

A multinacionális cégek az olcsó munkaerő és a felvásárlópiaci potenciál miatt betelepültek hazánkba, miközben

megjelenésükkel több szektorban kétszer annyi munkahelyet szüntettek meg, mint amennyit teremtettek.

A parlamenti pártok mindezt adókedvezményekkel, állami támogatásokkal, infrastrukturális hozzájárulásokkal

segítették elő.

A magyar tulajdonú termelői szektor a teljes ellehetetlenülés határán van, mert nem versenyképesek a hatalmas

előnnyel rajtoló multikkal szemben, melyek az alkalmazottak és beszállítók kizsákmányolása révén tudnak alacsonyabb

árat ajánlani a fogyasztóknak.

Eközben a multik adóbevételekhez történő hozzájárulása elenyésző, a keletkező hasznot számviteli trükkökkel eltün-

tetik és kiviszik az országból.

A szebb jövő:

Az OECD-tagállamok (köztük Magyarország) által közösen elfogadott, a multinacionális vállalatok működésére tett

ajánlásokat hazánkban maximálisan érvényesíteni fogjuk, felhasználva más országok tapasztalatait az érdekérvényesítési

gyakorlat területén.

Az adózási és számviteli rendszerből kigyomláljuk a magyar gazdaság számára káros kiskapukat.

Egyidejűleg több területen történő intézkedéssorozattal versenyképessé tesszük a hazai vállalkozásokat, megszüntetjük

a gazdaság dualitását. Az esélyegyenlőség megteremtése miatt az országból esetleg kivonuló multinacionális vállalatok

helyét a versenyképessé tett magyar vállalkozások hónapokon belül betöltik.

16

III.1.16. Multinacionális vállalatokra vonatkozó adóváltozások

Az elmúlt húsz év:

A magyar gazdaság duális, kettős jellegét (amit a multinacionális cégek, illetve a magyar kis- és középvállalkozások

élesen eltérő helyzete és lehetőségei okoznak) tovább erősítik a magyar társasági adóra vonatkozó jogszabályokon keresztül

érvényesített kedvezmények, amelyeket kizárólag tőkeerős, jellemzően külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok tudnak

igénybe venni.

A jelenleg is hatályos jogszabályok lehetővé teszik, hogy hazánkban telephellyel rendelkező, off-shore jellegű cégek –

kihasználva Magyarország más országokkal kötött, kettős adóztatást elkerülő egyezményeit és a magyar adójogban tátongó

hézagokat – magyarországi vagy külföldi telephelyeik között olyan ügyleteket bonyolítsanak, amelynek valóságos gazdasági

tartalma nincs, egyetlen célja a magyar társaság adóalapjának erodálása, ezáltal a profit eltüntetése.

A szebb jövő:

Kiiktatjuk a magyar adójogszabályokban jelen lévő, burkoltan diszkriminatív, kizárólag a multik tevékenységét

elősegítő, a magyar vállalkozásokkal szemben versenyelőnyt biztosító jogszabályi rendelkezéseket.

Kizárólag a magas hozzáadott értékkel rendelkező és a több mint 50%-ban magyar beszállítótól származó árut fel-

dolgozó, termelő tevékenységet folytató cégeket fogjuk támogatni.

A közvetlenül, adófizetői pénzből juttatott állami támogatásokat, illetve adómentességet biztosító jogszabályokat

kiiktatjuk az adórendszerből.

Az adómegkerülésre lehetőséget adó kiskapuk megszüntetése érdekében felülvizsgáljuk a közvetett, társasági adóalap

módosítása által érvényesíthető kedvezményeket, mint például a tőzsdei ügyletek árfolyamnyereségére, a kapcsolt vál-

lalkozások közötti transzferek árazására, a jogdíjak, kamatok elszámolására, a holdingtevékenység végzésére vonatkozó

jogszabályokat.

Felszámoljuk a valóságos gazdasági tartalom nélküli, az off-shore jellegű cégekhez tartozó magyar társaságok adóalap-

jának csökkentésére lehetőséget teremtő kiskapukat a jelenlegi adórendszerben és számviteli szabályozásban.

Ezzel együtt adókedvezménnyel ösztönözzük a megtermelt profit, illetve eredménytartalék egy részének hazai kijelölt

ágazatokba történő visszaforgatását.

Ne haragudj kedves utolsó válaszoló, de bárki tud általánosságban az ország problémáiról írni, és bárki képes olyan frázisokat elejteni, hogy nagyok az adóterhek ezért csökkenteni kell őket, meg számoljuk fel a korrupciót. Olvastam a jobbik programját, ezeket az általánosságokat, már megfogalmazta a fidesz az elmúlt 20 évben. Támogassuk az ipart, a mezőgazdaságot, számoljuk fel a korrupciót, segítsük a magyar kis és közepes vállalkozásokat. De hogyan?

Ha felvázol valaki egy programot akkor konkrét adó és járulékkulcsok kellenek, pontosan meg kell fogalmazni a támogatási és pályázati rendszert az esetleges új intézményeket, a korrupcióellenes törvényeket stb... Amit a jobbik leírt a programjában ÁLTALÁNOSSÁGOK és sok helyütt ráadásul nem is igazak. Ezt hívják POPULIZMUSNAK, ugyanis a jobbik ugyan az mint a fidesz, csak jobb szélen.

Az adók mértéke továbbra sem magas se a térségi, se az EU-s átlaghoz képest, a 16%-os társasági adó még alacsonynak számít, tulajdonképpen az szja is. A közvetett adók és a járulékok magasak.