Miért nem értik meg az Eu pártiak, hogy attól, hogy egyesek az Eu-ból ki akarnak lépni, attól még a schengeni övezetből NEM?

„Szerintem csak ne függjünk senkitől, és ne kövessünk senkit. Csak partnerként tekintsünk bárkire, akár keleten, akár nyugaton.”

Szép gondolat, de naiv - maradjunk inkább a realitások talaján. Egy pici ország (pl. Magyarország) és egy hatalmas szervezet (pl. EU), ahol az egyik fél gazdaságilag 125-ször akkora termelést produkál, mint a másik, nem lesz egyenrangú. Kicsit olyan ez, mint a vicc az egymás mellett haladó elefántról és az egérkéről, ahol az egér megkérdezi, hogy „ugye milyen hangosan trappolunk?”. Amit tehetünk, az az, hogy minél inkább próbálunk együttműködni velük, és abból a 125-ből minél jobban részesülni. A szervezeten belül minket is védenek a szabályok, amik biztosítják, hogy mindenki egyenrangú. (Mellesleg az EU Parlamentben lakosság alapján felül vannak reprezentálva a kicsi országok, köztük Magyarország is)

„Mellesleg azt is értsétek már meg, hogy az Eu szkeptikusok nem Európát utasítják el, hanem az Eu jelenlegi, központosított formáját, amelyben luxemburgi, német vagy francia politikusoknak lehet bármiféle közük ahhoz, hogy NÁLUNK milyen törvényeket hoznak. De attól, hogy az Eu-ból, mint szervezetből kilépünk, attól még a nyugattal sem kell felbontani a kapcsolatokat.”

Ha egy csapatban játszol, akkor néha fel kell adni a saját egyéni érdekeidet, hogy a csapat együtt nyerjen. Fociban sem önzőzhet mindenki, mert a csapat eredménye számít – lehet, hogy a hátvéd örül, ha gólt rúg, de közben a csapata kikap, és ő sem kap pénzt a meccsért.

És lefordítva ezt a való életre – ha azt szeretnénk, hogy az EU gazdasági kérdésekben hatékonyabb legyen, bizony harmonizálni kell törvényeket. Ha azt szeretnénk, hogy bűnüldözésben hatékonyabbak legyünk, harmonizálni kell törvényeket. Ha nem kell azon filóznom, hogy ez és az hogy van a másik országban, mert minden egyszerűbb, akkor az segíti a termelést.

„De azért ne legyünk már olyan naívak, hogy az Eu valamiféle jótékonysági intézmény, amely csak a két szép szemünkért ad valamivel több pénzt csak szigorú feltételekkel, meghatározott célra, és gyakran hülyeségre használható pályázatokra, mint a tagdíj, de közben fenyegetőzik, hogy elveszi, de a tagdíjat nyilván továbbra is fizessük... „

Ahogy mondtam, elfogadtuk a játékszabályokat. Eddig több „adományt” kaptunk, mint amennyit „tagdíjként” befizettünk. A cél az, hogy egy erős belső piac alakuljon ki, és ne csak az olcsó termékeket tudjuk megvenni, hanem a drágát is. Vihetsz Ugandába plazma tévét, de nem fogod tudni eladni, max a 3Ft-os répát. Melyiken keresnél többet? Főleg akkor, amikor az EU munkabérek miatt az olcsó termékek területén nem nagyon tud versenyezni Kínával, Indiával. És igen, a szabályok betartása az ára annak, hogy részesülhetünk az előnyökből.

„Azért én nem szeretném, hogy Magyarország olyan Eu-ban vegyen részt, amelyben a tagállamok szuverenitása nagyjából az USA tagállamok szintjén van...”

Pedig nézd meg, milyen jól működik az USA, de említhetném Németországot is. Az államok egyenként nem teljesítenének jól, de együtt a legerősebbek szintjén vannak.

Hát igen, nem árt tudni, mi a különbség a csapatjáték és az egyéni játék között. Különösen, ha a csapattagok nagyon különböző erejűek, és mi a gyengék közé tartozunk. Ez nem a csapaton (kicsit igen), hanem rajtunk múlik.

Nem csak azt kell nézni, hogy mit diktálnak, hanem azt is, hogy nélkülük mire mennénk például a külkereskedelemben, gazdasági versenyben, meg nem kapott többlettámogatásban.

De ebből még nem következik, hogy az unió jól működik. Egyfelől ott is ugyanolyan emberek vannak, mint nálunk, nem okosabbak. Másfelől ott is, mint nálunk, kerülnek hatalomba hitvány emberek is. Harmadrészt könnyebb kis társaságot irányítani, mint nagyot. Éppen azért, mert a nagyban értelemszerűen több és nagyobb az ellentét.

Az is meg kellene érteni, hogyha egy csapat rosszul működik, akkor nem otthagyni kell, hanem javítani a játékon. Azt se felejtsük el, ott is olyan emberek vannak, akik, ha froclizzák, "fasz"-nak nevezik nyilvánosan őket, akkor attól nem fellelkesedni fognak - ahogy nálunk se tennék.