Mégis diktálhatnak nyugatról?

Fellegi Tamás csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, még semmilyen olyan papírt nem látott, ami az IMF-EU-hitelért cserébe kért gazdaságpolitikai feltételeket tartalmazná, így azokról nyilatkozni sem tud. Elemzői találgatások szerint azonban az elmúlt hónapok eseményei után az EU kemény feltételeket szabhat. Bár most minden a jegybanki és stabilitási törvényről szól, várhatóan ennyiben nem merülnek ki a hitelmegállapodás feltételei.

„A tárgyalásokkal kapcsolatban a legfőbb probléma az, hogy a korábbi összetűzések után már az EU sem tudna arcvesztés nélkül beleegyezni a hitelfolyósításba úgy, hogy nem szab szigorú feltételeket. Itt megjelenhet az elmúlt másfél év összes egymásra rakódó ügye, hiszen most van olyan helyzet, amikor beleszólhat a folyamatokba" - mondta az Indexnek Bebesy Dániel a Budapest Alapkezelő portfoliomenedzsere.

A portfolio.hu csütörtöki cikkében felidézi a Román IMF-megállapodást, ahol például tételesen megjelölték, hogy a központi kormányzatnak és a helyi önkormányzatoknak hogy kell csökkenteniük 90 napon túli fizetési hátralékaikat. Bérköltség kontrollt írtak elő a közszférában. A beruházások hatékonyságának növelése érdekében munkacsoportot hozattak létre, ami a következő 3-5 évben vizsgálja a fő projekteket és jelent róluk, elkerülendő a csúszásokat. A pénzügyminisztériumnak pedig jelentenie kell, ha ez mégis előfordulna, akár időbeli, akár költség értelemben.

Párhuzamot vonva akár elképzelhető, hogy Brüsszel a magyar Költségvetési Tanács eredeti funkcióinak visszaállítását is kérné. Romániában a hatósági árszabályozás és a határokon átnyúló kereskedés jogi és fizikai akadályainak mielőbbi lebontását illetve egy független, erős energiapiaci felügyeletet létrehozását, hasonló kérések Magyarországgal szemben is megfogalmazódhatnak.