Milyen stílusban bírálható az általad támogatott politikai irány vagy párt?

Mint minden vitánál egy dolgot vagyok képtelen elviselni, a vak, demagóg propagandaszöveget.

Egy vita attól vita, hogy nem elbeszélünk egymás mellett, hanem érveket sorakoztatunk érvekkel szemben, a másik által mondottakra válaszolunk, végiggondoljuk az elhangzottakat.

A politikai meggyőződésem határozott (ahogy barátaim meg szoktak fogalmazni egy nagyon konzervatív, nagyon liberális szélsőjobboldali vagyok szociális vénával, ez nálam kerek egész, nincs benne ellentmondás)kétlem, hogy bármi megváltoztathatja, hiszen értékrend az alapja.

De nem elvakult, nem fekete-fehér. (Nehéz is lenne politikában így gondolkodni)

Amíg a vita érvekről szól, addig nincs semmi probléma.

Sokakkal sokmindenben nem értek egyet, de jól el tudunk beszélgetni én is, a vitapartner is tanul belőle, elgondolkozunk érveken.

Amikor már érzelem uralja, elbeszélünk egymás mellett, nem érvekről szól a dolog, hanem jelszavakról, akkor annak semmi értelme és befejezem.

Számomra egyértelmű voolt, hogy te azok közé tartozol, akikkel nem állnék le vitatkozni, mert semmi értelme.

(Azért én a helyedben elgondolkodnék azon, hogy nem érdemes-e a politikát megpróbálni kicsit objektívebben figyelni, mert így lehet, hogy helytelen döntést hozol.

De a te dolgod)

Az átlagnál egy hangyányival tehetségeseb a illető úr - mert meg tudta magár csinálni. Én nem. Igaz ilyen ambícióim sem voltak, pedig első diplomám - ÁiF - 100 százalékosan - predesztinált volna erre. - de nem annyira, mint ammennyira azt magáról gondolja, másokkal el tudja hitetni, és mások el is hiszik. Ennél objekítvebben nem tudok nyilatkozni. Még szerencse, hogy édesanyám már kisgyerek koromban megtanított franciául, maj nagyon jól eslsajátítottam az angol nyelvet is, és már megkérvényeztem a Kivándorló Útlevelet is, így - ha minden kötél (akár Kövár, akár Mikola, akár Páva, vagy aki még nem jelentkezett) szakad Kanadában, ötvenéves korom elllenére esélyeim lesznek új egzisztenciát teremteni.

Tisztelettel felhívom a figyelmedet, hogy Te viszont csak az én hozzászólásomra reagáltál, a az eredeti kérdésre nem.

A léényeg az, hogy mi sem szívleljük a másik oldal poltikusi garnitúráját, mégsem Bayer Zsolt (meg Tőkéczki László meg Balóné Morvai Krisztina meg az MSZMP egykori elkötelezett híve Széles Gábor nagyvállalkozó)gyalázkodó stílusában fejtjük ki a véleményünket.

Én voltam az első és én voltam aki a te írásodra reagált.

Te viszont tényleg nem válaszoltál a kérdésre, csak személyes sértettséged írtad le. És hogy hány nyelven beszélsz.

Nem akarlak én bántani, de ha igaz amit írsz, akkor ezzel fogod tölteni az időd, hogy sajnálod magad.

Semmi nem fekete és fehér.

Még hogy nem válaszoltam a kérdésre? Én válaszoltam csak igazán, de mivel az "automata trágárságszűrő" (vagyis a moderátor, aki belenéz) már a legenyhébb szavak után is azzal fenyegetőzik, hogy törli még a regisztrációmat is, csak ilyen allegorikus nyelven lehet reagálni.

Akkor olyan köznyelven: Az MSzP szalonképesen bírálja a másik oldalt, a Fidesz és holdudvara trágársági versenyt csinál a mondanivalójából. (Ez pedig nem tetszik.) Mészáros, Bolgár Décsi és a többiek is nagyobbnál nagyobb csacsiságokat mondanak az ATV-n, de legalább kultúráltan.

Miért kell a nyelvtudásomat irigyelni. A francián és az angolon kívül még értek néhány idegen nyelven, sőt magyarul is tudok. A birtokos jelző után mindig kiteszem a tárgyragot, mert az anélkül a tárgy csak lógna a levegőben. Én sem akartalak megbántani, így nem is nevesítettem, mire gondolok, csak céloztam rá.

Szép hétvégét!

A megyek Kanadába, nem megyek Kanadába vitának nem sok értelmét látom, de abban igaza van a kedves válaszolónak, hogy a Fidesz stílusa valóban nem megengedhető.

Egyébként én "csak" 4 évig dolgoztam Kanadában (angol nyelvterületen), de azzzal anyagilag 20 évet nyertem, nem is beszélve a jópontról, amit az az önéletrajzomban jelentett.