Miért terjeszt hazugságokat Hahner Péter történész?

Azért egy kicsit álljunk meg: engem nem tanított, de ismerem mert voltam már előadásán Hahner Péternek. Igaz, hogy néhány dologban alaposan mellétrafál, de néhány meglátása azért egészen kiváló, még a magyarságtudat szempontjából is.

Amúgy illene kicsit szélesebb horizonton nézni a világot. Az egyik könyvében Hitlert is felmenti néhány alaptalan vád alól. Úgyhogy nem csak rossz húzásai vannak a fickónak, ezért ne csak egyből mindjárt hőbörögjetek.

Vannak dolgok amikkel nem értek egyet, de ezeket többnyire véleményként fogalmazza meg. Hitler hatalomra kerülésének módját nem tartom véleménynek és nem helyes (egyetemi tanulmányaim alapján: jog) ezért ezt kifejtem.

"Hitler kapcsán az újabb kötetben csak azt szerettem volna megcáfolni, amit oly gyakran emlegetnek: hogy szabad választásokkal került hatalomra. Valójában Hitlert beemelték a hatalomba. Az akkori politikusoknak szükségük volt a tömegbázisra, mivel sorra buktak a kormányok. A kommunistákat veszélyesebbnek gondolták, így támadt az a rossz ötletük, hogy Hitlert majd kezelni tudják. De ha szabad választásokkal került volna hatalomra - tudunk jobb módszert a kormányváltásra a szabad választásoknál?"

Nem rajongok Hitlerért, nem azért írom. Itt nem értem az érvelést, hogy miért nem szabad választások útján került volna hatalomra, de lehet velem van a baj. Sejtem mire gondol "beemelték a hatalomra" alatt, de attól, hogy politikai alkuknak köszönhetően jutott oda, még szabad választásoknak köszönhetően (ez olyan, mintha azt mondaná, hogy 1998-ban az MDF nem szabad választások útján jutott az Országgyűlésbe, mert nem volt meg az 5%-os küszöb ld. 98-as választás vö. választási tv.).

1930-ban a Nemzetiszocialista Párt a viszonylagos ismeretlenségből hirtelen 18,3%-ot szerzett és 107 képviselői helyet a Reichstagban, amellyel a második legnagyobb párttá vált. Hindenburg feloszlatta a kormányt és újat nevezett ki a konzervatív Franz von Papen vezetésével, amely azonnal új parlamenti választásokat indított. 1932 júliusában a Náci Párt 230 képviselői helyet nyert, ezzel a legnagyobb parlamenti párttá vált a Reichstagban. 1932. szeptember 12-én feloszlatták a Reichstagot, és ismét új választásokat írtak ki, féléven belül immár a másodikat. Az előjelek kedvezőtlenek voltak a náci párt számára. A november 6-án lezajlott új parlamenti választásokon az NSDAP kétmillió szavazatot veszített (az előző 37,3% helyett 33,1%-ot ért el). 230 képviselő helyett 196-ot szerzett. Ezután írja a wikipédia, hogy nem választások útján került hatalomra idézem: "Logikusan úgy látszott, Hitler és pártja rendkívül távol került a hatalomtól. Téves tehát az a felszínes (és hamis) egyszerűsítés, hogy Hitler választások útján került volna hatalomra." -ezt nem tudom miért írja, mert itt volt egy pár választás, ha jól értem, így folytatódik a történet: Papen meg akarta győzni Hindenburgot, hogy nevezze ki Hitlert kancellárrá, akit majd ő kézben tart. Amikor Schleicher koalíciós kísérlete megbukott, a parlament újabb menesztését kérte, de Hindenburg megbuktatta, és Hitlert kancellárnak, Papent pedig alkancellárnak nevezte ki. A kabinetnek 4 náci tagja volt, Hitler, Göring, Goebbels és Frick. 1933-ban Hitlert hivatalosan kancellárrá nevezték ki (a Weimari Alkotmány alapján nevezték ki, tehát alkotmányosan (más kérdés, hogy ilyen esetek elkerülésére a mostani német Alkotmány már komoly klauzulákat tartalmaz)). A Reichstag felgyújtása után, amellyel a kommunistákat vádolták, Hitler az állampolgári szabadságjogok felfüggesztését rendelte el (Weimari Alkotmányban benne volt ez a jog a kancellárnak). Sok kommunista és szociáldemokrata képviselőjelöltet börtönbe zártak, illetve külföldre üldöztek. A márciusi választásokon a nácik így már 43,9%-ot nyertek (forrás wikipédia).

Ez bizony választás volt. A lényeg nem az, hogy Hitler olyan gonosz volt, hogy elcsalta a választásokat, és utána törvénytelenül miket tesz. Éppen az a tanulság, hogy bármikor megválaszthatnak az emberek egy félkegyelműt, aki törvényes diktatúrát és népirtást csinál. Erre találták ki a Radbuchi-formulát, hogy egy meghozott törvény, akkor jogszerű, ha kiállja az igazságosság próbáját - bírók pere Németországban: akkor is a törvény ellen (Hitler féle törvényről van szó) kellett volna ítélnie, ha ezért megölik, mert nem felel meg az igazságnak.

Én így tanultam/ értelmezem.

Amikor azt írja, hogy Irakot azért támadta meg Nagy-Izrael, mert szaddám "elhitette magáról, hogy tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik", az volt a katarzis ebben a cikkben.

Ez az ember nemcsak hazugságokkal mossa a szennyest, de olyan silány hazugságokkal amivel végtelenül le is alacsonyítja az olvasókat.

Na miben hazudott? Sorolja már fel valamelyikőtök részletesen, tényadatokkal alátámasztva, és azt sem bánom ha bemutatjátok mellé mikor szereztetek történsz diplomát, mert bizonyára azért vagytok szakértői a témának.

Ellenben ez csak ostoba vagdalkozás részetekről.

09:23

Nos, miért is támadta meg Amerika Irakot?

Mert például, a lengyel-magyar barátság, hát igen, igaz ami igaz, a lengyel-magyar barátság nem volt mindig barátság, sőt több alkalommal is hadakoztunk egymás ellen. Ez például egy tény.

Szóval ilyenkor mi van? A tényekkel szembeszegülni olyan mint széllel szembe vizelni.

Indiánok helyzete...ami tény az megint csak tény, nagyon sokan haltak meg betegségekben, amik ellen az indiánok nem voltak ellenállók.

Igaz, voltak indián háborúk meg mészárlások is, erről lehet vitázni, hogy népirtás-e, vagy sem, de az biztos nem népirtás abban az értelemben mint a Holocaust. Na az népirtás, egy nép kiíratása tervszerűen.

"Theroux válasza:

09:23

Nos, miért is támadta meg Amerika Irakot?"

Azért, wazze, mer' szaddám bevetette az összes titkos fegyverét az iraki/iráni háborúban, atombombát dobott Teheránra, Tebrizre és Shirazra, és aztán ügyesen elhitette az izraeliekkel, hogy van még nekije.

De ezt olyan aljas, agyafúrt módon tette, hogy letagadta hogy van nekije ilyenje, mert tudta, hogy abból az izraeliek úgyis arra következtetnek, hogy van.

Ellenben ha nyíltan azt hazudta volna, hogy van nekije tömegpusztító fegyvere, abból is arra következtettek volna az izraeliek, és Hahner Péter, hogy van.

Tehát a irak gyarmatosítása mindenféleképpen jogos volt, az, hogy szaddámnak nem volt tömegpusztító fegyvere, csak lényegtelen részletkérdés.

Örüljél zsidó! A ti logikátok mentén bebizonyítottam, hogy irakban nincs is olaj, és Irak a újragyarmatosítása teljesen jogos volt!

„A lengyel magyar baratsagrol meg a wikipedia is elismeri hogy mar 1320-ban harcoltunk a lengyelek oldalan.”

A wikipédia mióta tekinthető abszolút megbízható hivatkozási alapnak?

Végigolvastam a szócikket és nem találtam ellentmondást közte és az origón megjelent interjúban közöltek közt.

„Eredetét nem ismerem, de valószínűleg a 19. században terjedt el. Kialakulásában nagy szerepe lehet annak a ténynek, hogy Lengyelország felosztásai után rengeteg lengyel szabadságharcos, üldözött és ellenzéki menekült magyar területekre, és élt magyar családoknál.” (origo)

A wikipédia szintén a reformkortól kezdve beszél barátságról, előtte csupán a különböző dinasztikus kapcsolatokat írja le.

Pl. a „már 1320-ban harcoltunk a lengyelek oldalán” eredetileg így olvasható:

„Károly Róbert és Ulászló lengyel király szövetséget kötöttek. A magyar király segítette a lengyelt a Német Lovagrend ellen, 1320-ban Károly Róbert feleségül vette Lokietek Erzsébetet, Ulászló lányát.” (wikipedia)

Abból, hogy két uralkodó szövetséget kötött egymással még nem következik az, hogy a két „nép” barátként tekintett egymásra. A dinasztikus kapcsolatok különböző érdekek szerint köttettek, nem pedig egyes országok iránti szimpátia eredményeként. Ráadásul a mai értelemben használt „nemzet” fogalmáról nem is beszélhetünk az adott korszakban. Ezért tűnik valószínűbbnek, hogy a cikkben is említett mondás elterjedése a modern nemzetfogalom kialakulásának korára tehető.

Persze ha az említett témában a fenti mondat szerzője rendelkezik terjedelmes bibliográfiával, amire állítását alapozza, akkor azt is szívesen megnézném.

Egyébként érdemesebb lenne magát a könyvet elolvasni, mint egy interjú alapján levonni a következtetést.

A kérdés miértjére választ ad Hahner Péter egyik megállapítása: " Annyi biztos, hogy ott, ahol nem volt 40 évi kommunista uralom, a marxista-leninista ideológia nem égett bele nemzedékek tudatába. "

Az nem üti ki a biztosítékot az oldal szerkesztőinél, hogy a nagy nyilvánosság előtt hazugnak neveznek valakit?