Mikor lehet egy orszagban a szuksegallapotot elrendelni?

Az Alkotmány definiálja az egyes minősített időszakokat és határozza meg bevezetésük rendjét. Három nevesített minősített időszakról, továbbá egy nem nevesített minősített időszakról rendelkezik az

Alkotmány:

rendkívüli állapot

szükségállapot

veszélyhelyzet

Alkotmány 19/E § szerinti minősített időszak

A minősített időszakok közös jellemzőjük az, hogy az állam életének rendes működését, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát külső vagy belső társadalmi, illetve természeti veszély fenyegeti és ezen veszélyek elhárítása, illetve következményeinek felszámolására a rendkívüli jogrend eszközei vehetők igénybe.

Szükségállapot.

Az Országgyűlés, vagy annak akadályoztatása esetén a Köztársasági Elnök "...az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki."

A szükségállapot kihirdetésére a - rendkívüli állapottól eltérő körülmények esetén, tehát nem külső, idegen hatalom, hanem belső fegyveres cselekmények (puccs, lázadás) terrorjellegű és egyéb fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett cselekmények, illetve súlyos elemi csapás, természeti vagy ipari katasztrófa bekövetkezése esetén kerül sor. A szükségállapot megállapításának feltétele vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények, illetve természeti és ipari szerencsétlenség esetén az, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága tömeges mértékben legyen veszélyeztetve.

A szükségállapot erőszakos cselekményeinek kiváltó tényezői rendszerint folyamatjellegűek, a bekövetkezésükre utaló jelek általában már a veszély kifejlődésének időszakában észlelhetők, ezért az ellenük való felkészülés lehetősége nagyobb, mint a természeti vagy ipari szerencsétlenségek esetében. Az elemi csapás, ipari szerencsétlenség olyan váratlan események, amelyek jelentős károkat, pusztítást idéznek elő, az állam normális működését nem teszik lehetővé. Kiváltó tényezőik objektív eredetűek vagy emberi mulasztásból adódóak. Bekövetkezésük esetenként előre jelezhető, esetenként nem prognosztizálható.

Szükségállapot idején az alábbiak szerint valósul meg a rendkívüli jogrend:

szükségállapot idején az Országgyűlés, akadályoztatása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága folyamatosan ülésezik

a Köztársasági Elnök rendeleti úton a Honvédelmi Törvény 199.§ (2) bekezdésében meghatározott rendkívüli intézkedéseket ezethet be, amely intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága - meghosszabbítja

döntés születhet a fegyveres erők felhasználásáról, amennyiben a bekövetkezett erőszakos cselekmények kezelésére a rendőrség erői nem elegendőek

A szükségállapot időszakában mind az Országgyűlés, mint a törvényhozó, mind a Kormány, mint a végrehajtó hatalom birtokosa eredeti jog- és hatáskörben működik. A szükséghelyzetet előidéző okok nem minden esetben érintik az egész ország teljes területét, így az kihirdethető az ország egész területére, vagy csak annak egyes részére vonatkozóan.

A kormány,ha akarja,akkor pl. Gyöngyöspatán kihirdetheti a szükségállapotot. Mindaddig,amíg az emberek fenyegetettsége meg nem szűnik.

A kormányok nem szoktak szükségállapotot kiprovokálni.