Mi az a ügyvivői testület? (szdsz-. -)

A Szabadfelfogású Természetvédõk Körének

Alapszabálya

I.

Az egyesület célja és feladatai

Mi, a Szabadfelfogású Természetvédõk Köre a környezet- és természetvédelem ügyét kiemelkedõen fontosnak tartjuk napjaink rohamosan fejlõdõ világában. Célunk a pusztuló természetes környezet megóvása a jövõ számára. Meggyõzõdésünk, hogy a természetvédelem ügyét a demonstrációk és tüntetések szervezése mellett a természet értékeinek megismertetésével és megszerettetésével szolgálhatjuk.

Céljaink megvalósítása érdekében feladatunknak tekintjük hazánk természeti értékeinek, kultúrájának és történelmének bemutatását nomád táborozásainkon, gyalog- és kerékpár-túráinkon. Szoros együttmûködésre törekszünk a hazai és külföldi természetbarát és természetvédõ szervezetekkel. Programunk népszerûsítése érdekében konferenciákat és találkozókat rendezünk.

A dunakanyari Naszály-hegy lábánál az ökoturizmus és a természetvédelmi munka támogatása érdekében hoztuk létre cselõtepusztai bázisunkat, amellyel a kõbányászat miatt évtizedeken át elhanyagolt, ám ökológiai szempontból igen értékes Naszály újrafelfedezéséhez kívánunk hozzájárulni. Tevékenységünkkel egyben a védett övezet kiszélesítéséért, a kõbányászat leállításáért küzdõ csoportok munkáját erõsítjük. A kulcsosházként is funkcionáló, egyesületünk kezelésében álló bázis minden érdeklõdõ számára nyitott, akárcsak maga az SzTK. Egyesületünk tagjai közös feladatuknak tekintik a cselõtepusztai bázis fenntartásához szükséges eszközök folyamatos biztosítását.

Egyesületünk a fent lefektetett célok szellemében tevékenykedik. Feladataink megvalósításához jogot formálunk

- ismeretterjesztõ írások, hirdetések és más, céljainkhoz kapcsolódó munkák kiadására, sokszorosítására, terjesztésére,

- egyesületi lap megjelentetésére,

- tagjaink számára bel- és külföldi kirándulások szervezésére,

- más, az egyesület céljainak megfelelõ tevékenység anyagi támogatására,

- a célok megvalósítása és a gazdasági mûködõképesség biztosítása érdekében vállalkozási tevékenység végzésére,

- minden olyan tevékenységre, mely az egyesület céljainak megfelel.

II.

Az egyesület neve: Szabadfelfogású Természetvédõk Köre

Rövidített neve: SzTK

Hivatalos jelvénye: az "SZ" és a "K" betû közrezárja a keresztre feszített földgolyót jelképezõ "T" betût.

Székhelye: 1125 Budapest, Kikelet u. 35/B.

Telephelye: SzTK Cselõtepusztai Bázis, 2612 Kosd, hrsz.: 0324/3 (Nincs postai szolgáltatás)

Telefonszámai: 06-1-275-5456 (fax) 06-30-214-5593, 06-30-259-4763

Levélcíme: 1125 Budapest, Kikelet u. 35/B.

Mûködési területe: országos, Magyarország

Az alapítás éve: 1995

III.

Az egyesület tagsága

1.) Az egyesület rendes tagsága

Az egyesületnek rendes tagja lehet bármilyen természetes vagy jogi személy, aki fizeti az éves tagdíjat és az egyesület Alapszabályát elfogadja. A rendes tagok felvételéhez az egyesület legalább egy ügyvivõjének hozzájárulása szükséges. Tagságuk a nyilvántartásba vétellel keletkezik.

A rendes tagság megszûnése:

- kilépéssel,

- kizárással,

- törléssel,

- a tag halálával illetve jogi személy esetében a jogutód nélküli megszûnéssel.

Rendes tagokat bármely rendes tag kezdeményezése alapján a közgyûlés kétharmados titkos szavazással zárhat ki. A tagsági viszony törléssel szûnik meg, amennyiben a tag nem fizeti az éves tagsági díjat.

A rendes tagok jogai:

- jogosult az egyesület szolgáltatásainak igénybevételére,

- részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,

- az egyesület közgyûlésein szavazati joggal vehet részt,

- javaslatokat tehet és véleményt nyilváníthat az egyesület mûködésével kapcsolatban,

- minden tisztségre választható.

- bármelyik ügyvivõtõl betekintést kérhet az egyesület könyvelésébe, ügyeinek és pénzügyeinek intézésébe. Észrevételeirõl tájékoztathatja az egyesület tagjait, közgyûlést hívhat össze

A rendes tagok kötelezettségei:

- az egyesület Alapszabályának betartása,

- az egyesület céljaihoz hû viselkedésmód és az egyesület céljainak népszerûsítése,

- a tagsági díj megfizetése.

Az egyesület rendes tagjai az egyesület tartozásaiért -a befizetett tagdíjon túlmenõen- nem felelnek.

2.) Az egyesület tiszteletbeli tagjai:

Az ügyvivõi testület, vagy a közgyûlés tiszteletbeli tagokat nevezhet ki, akiknek nem kell tagdíjat fizetniük, de a közgyûlésen nem rendelkeznek szavazati joggal. A tiszteletbeli tagság visszavonásáról a közgyûlés határozhat.

3.) Az egyesület pártoló tagsága:

Az egyesület pártoló tagja lehet bármilyen természetes vagy jogi személy, aki kifizeti az egyszeri pártoló tagdíjat és elfogadja az egyesület Alapszabályát. Tagságuk a nyilvántartásba vétellel keletkezik. Az egyszeri pártoló tagdíj mértékét eseti jelleggel az ügyvivõ testület tagjai állapítják meg. A pártoló tag tagsága az egyszeri tagdíj befizetésétõl egy évig tart.

A pártoló tagok jogai:

- jogosult az egyesület szolgáltatásainak igénybevételére,

- részt vehet és véleményt nyilváníthat az egyesület közgyûlésein, de szavazati joggal nem rendelkezik,

- részt vehet az egyesület rendezvényein, programjain.

A pártoló tagok kötelezettségei:

- az egyesület Alapszabályának betartása,

- az egyesület céljainak tiszteletben tartása

- a pártoló tagdíj megfizetése

IV.

Az egyesület szervei

- közgyûlés

- Ügyvivõi testület (képviseleti szerv, háromtagú)

- Eseti vizsgálóbizottság (eseti jelleggel a közgyûlés nevezi ki)

V.

A közgyûlés

Az SzTK legfelsõbb szerve a közgyûlés. A közgyûlésen az egyesület rendes tagjai (jogi személy esetén annak törvényes képviselõje) és az ügyvivõi testület tagjai egy-egy szavazattal rendelkeznek. Szavazategyenlõség esetén az ügyvivõi testület álláspontja a döntõ.

A közgyûlést évente legalább egyszer össze kell hívni. Ezen túlmenõen rendkívüli közgyûlés is tartható, ha a rendes tagság legalább egyharmada írásban, az ok megjelölésével kéri azt. A közgyûlés megszervezésérõl és lebonyolításáról az ügyvivõi testületnek kell gondoskodnia.

A közgyûlés összehívásáról az ügyvivõi testületnek a teljes tagságot értesítenie kell, és tájékoztatni kell õket a közgyûlés idõpontjáról, helyérõl és beterjesztett javaslatairól.

Rendkívüli közgyûlés összehívását kell kezdeményeznie az ügyvivõi testületnek, ha olyan halaszthatatlan kérdés merül fel, amelyben a közgyûlés köteles dönteni. A közgyûlés akkor határozatképes, ha a rendes tagoknak több mint a fele jelen van. A közgyûlésen az ügyvivõi testületnek képviseltetnie kell magát, a testület távolmaradása azonban a közgyûlés elhalasztását nem vonja magával.

Ha a közgyûlés eredeti idõpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, a közgyûlést el kell halasztani és tíz napon belül ismételten össze kell hívni. Ebben az esetben a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

A közgyûlés napirendjét az ügyvivõi testület állapítja meg és terjeszti a közgyûlés elé. A közgyûlésen bármely rendes tag napirendi pontot javasolhat, amelyet az ügyvivõk által ismertetett pontok megtárgyalása után napirendre kell tûzni.

A rendes közgyûlésen az ügyvivõi testületnek ismertetnie kell az egyesület aktuális tevékenységét, jövõbeni terveit, elõzõ évi pénzügyi beszámolóját, pénzügyi helyzetét valamint meg kell tárgyalni a beterjesztett javaslatokat.

Az évi rendes közgyûlésnek szavaznia kell az ügyvivõi testület beszámolójának elfogadásáról, s a következõ évre pénzügyi tervet kell alkotnia. Az ügyvivõi testület köteles az egyesületet érintõ kérdésekre választ adni. A közgyûlés - a személyi ügyek kivételével - nyílt szavazással hozza döntéseit.

Az évi rendes közgyûlés kötelezõ feladatai:

- Az ügyvivõi testület elõzõ évrõl szóló beszámolójának elfogadása

- Az ügyvivõi testület által beterjesztett következõ évi pénzügyi terv megtárgyalása, elfogadása, vagy módosítása

- Az ügyvivõk megválasztása öt évre (amennyiben lejárt a mandátumuk)

- Az éves rendes tagsági díj megállapítása

-

A közgyûlés az éves rendes tagsági díjat köteles olyan mértékben meghatározni, hogy az a következõ évi pénzügyi terv alapján (az egyéb bevételek mellett) fedezze a cselõtepusztai bázis fenntartásának költségeit.

Az ügyvivõket egyenként, titkos többségi szavazással kell megválasztani. Az egyes ügyvivõket korlátozás nélkül újraválaszthatja a közgyûlés.

-

A fentieken túl közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- az Alapszabály módosítása (kétharmados többségi szavazással),

- az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, és szétválasztásának valamint feloszlásának a kimondása (kétharmados többségi szavazással)

- az egyes ügyvivõk visszahívása, titkos többségi szavazással, bármely rendes tag kezdeményezése esetén. Az ügyvivõ visszahívását - függetlenül mandátumának lejártától - napirendre kell venni akkor, ha az ügyvivõi testület tagjai között olyan tartós nézeteltérés alakul ki, amely az egyesület mûködését veszélyezteti.

- eseti vizsgálóbizottság kinevezése, beszámolójának elfogadása

- rendes tag indítványa alapján bármely rendes tag kizárása (kétharmados többségi titkos szavazással). A kizárás kezdeményezõjének indokolnia kell az indítványát.

- Az egyesület cselõtepusztai bázisát (Kosd-Cselõtepuszta hrsz.:0324/3) érintõ fontosabb döntések meghozatala, azaz: az ingatlan eladásáról, elzálogosításáról, bárki számára igénybe vehetõ, nyílt jellegének megváltoztatásáról nyílt kétharmados többségi szavazással csak a közgyûlés hozhat döntést

- A közgyûlés különféle feladatokat szabhat az ügyvivõi testületnek, illetve az egyesület bármely rendes tagjának

A közgyûlést az ügyvivõi testület képviselõjének kell levezetnie. Ha õ nincs jelen, a közgyûlés a jelenlévõk közül levezetõ tagot választ. A közgyûlésekrõl jegyzõkönyvet kell vezetni. A közgyûlés kezdetekor ki kell jelölni a jegyzõkönyvvezetõt. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell a közgyûlésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat a szavazati számok (igen, nem, tartózkodott) megjelölésével. A jegyzõkönyvet a jegyzõkönyvvezetõ, valamint két, a közgyûlés elején megválasztott jegyzõkönyv-hitelesítõ írja alá.

VI.

Az ügyvivõi testület

Az egyesületet az ügyvivõi testület tagjai képviselik. A testület három, egyenlõ rangú ügyvivõbõl áll, akiket a közgyûlés választ meg öt évre.

Az ügyvivõi testület feladata az egyesület mindennapi mûködésének biztosítása, a cselõtepusztai bázis üzemeltetése. Az egyesületet érintõ döntéseket az ügyvivõi testület bármely tagja egymagában is meghozhatja, s egymagában is gyakorolhatja aláírási, képviseleti jogát. (Kivéve az olyan eseteket - pl. folyószámla-ügyintézés - ahol az egyesület partnere több képviselõ együttes aláírásához ragaszkodik.) Az ügyvivõnek döntéseirõl tájékoztatnia kell az ügyvivõ testület többi tagját.

Ha három tag valamelyike nem ért egyet a testület bármely tagjának tervezett, vagy már meghozott döntésével, kérheti, hogy az ügyvivõi testület közös döntést hozzon. Ebben az esetben a három ügyvivõ közösen hoz döntést, nyílt, többségi szavazással. Amennyiben a kifogásolt döntés már nem visszavonható, az ügyvivõi testület meghatározza, hogy az adott ügyben a továbbiakban miként kell eljárni. Az errõl szóló döntés minden ügyvivõre nézve kötelezõ. Az ügyvivõi testületnek rendkívüli közgyûlést kell összehívnia, ha az egyesület pénzügyi helyzete, vagy más tényezõ miatt veszélybe kerül a cselõtepusztai bázis mûködtetése.

Az ügyvivõi testület további feladatai és hatásköre:

- az egyesület képviselete,

- az egyesület közgyûlésének összehívása,

- az egyesület törvényes és alapszabályszerû mûködésének biztosítása és felügyelete,

- a közgyûlési határozatok végrehajtásáról való gondoskodás és a végrehajtás irányítása,

- az egyesület gazdálkodásának megállapítása,

- a pártoló és rendes tagok adatainak nyilvántartása

- a mûködési program kidolgozása,

- az egyesület kapcsolatainak szervezése,

- kitüntetések adományozása,

- aláírási és utalványozási jogkör,

- az egyesület nevében szerzõdések kötése,

- mindazoknak a feladatoknak az ellátása, melyeket jogszabály, az Alapszabály, illetve a közgyûlés az ügyvivõi testület, mint képviseleti szerv hatáskörébe utal.

- Az ügyvivõi testület feladata az egyesület mûködéséhez fûzõdõ dokumentációk vezetése, és megõrzése, az iratokhoz a rendes tagok számára a hozzáférés biztosítása.

- Bármely ügyvivõ az egyesület bármely rendes tagját felkérheti egyes feladatok elvégzésére

Az ügyvivõi testület - megfelelõ fedezet birtokában - dönthet rendkívüli, a költségvetésben nem szereplõ, valamint az elõirányzatot meghaladó kiadásokról, és a költségvetési elõirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról.

Ha az ügyvivõi testület egy vagy több tagja lemond, a közgyûlést az új elnökségi tag(ok) megválasztása céljából össze kell hívni.

Az ügyvivõi testület az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tagjai tevékenységükért személyes felelõsséget vállalnak.

VII.

Az eseti vizsgálóbizottság

Az eseti vizsgálóbizottság az ügyvivõi testület munkájának utólagos ellenõrzésére állítható fel.

Az eseti vizsgálóbizottságot az egyesület rendes tagjai közül a közgyûlés választhatja meg, abban az esetben, ha elõzõen bármely rendes tag a közgyûlés napirendi pontjaként javasolja a bizottság felállítását. A bizottság feladata az ügyvivõi testület egy-egy konkrét döntésének, vagy egy közgyûlési határozat ügyvivõi megvalósításának utólagos vizsgálata. Eseti vizsgálóbizottság állítható fel akkor is, ha az indítványozó az ügyvivõi testület gazdálkodásának egy már lezárt, vagy folyamatban lévõ szakaszát szeretné átvilágítani, illetve ha feltételezhetõ, hogy az ügyvivõi testület a feladatait nem teljesítette.

Az eseti vizsgálóbizottság három a közgyûlés által egyenként, titkos szavazással megválasztott tagból áll. A három tag megválasztását követõen elnököt választ maga közül, aki a következõ közgyûlésen ismerteti a bizottság beszámolóját. A beszámolót ismertetése elõtt a három tagból legalább kettõnek aláírásával kell ellátnia.

Az eseti vizsgálóbizottság mandátuma határozott idõre, vagy a következõ közgyûlésig szól. Az ügyvivõi testület köteles minden kért dokumentumot is információt a bizottság részére átadni.

VIII.

Az egyesület megszûnése

Az egyesület megszûnik, ha

- a feloszlását a közgyûlés kimondja,

- más egyesülettel egyesül,

- az arra jogosult szerv feloszlatja vagy megszûnését megállapítja.

Az egyesület megszûnésének kimondása után az egyesület ingatlanvagyona az egyesület rendes tagjainak osztatlan közös tulajdonába kerül. Az egyesület ingóságai a rendes tagok közös birtokába kerülnek. Az egyesület tagjai - amennyiben az egyesület megszûnését a közgyûlés mondja ki - a megszüntetõ közgyûlésen külön határozatot is hozhatnak az egyesület vagyonáról, vagy az egyesület vagyonát részben vagy egészben más civil szervezetnek ajándékozhatják a következõk figyelembevételével:

Az egyesület rendes tagjai ezen Alapszabály elfogadásával deklarálják, hogy a cselõtepusztai bázist egyéni érdekektõl mentesen, a természetvédelem szolgálatában, minden arra érdemes érdeklõdõ számára nyitottan kívánják üzemeltetni. E hitvallást akkor is figyelembe kívánják venni, ha a késõbbiekben már nem óhajtják vállalni a ház fenntartásával járó kötelezettségeket, személyi munkát és a tagdíjak befizetését.

Az SzTK megszûnése esetén azokat a rendelkezésre álló ingóságokat, amelyeket mûködése során támogatásként kapott, köteles más természetvédõ vagy természetbarát szervezetnek felajánlani.