Mi történne, ha az állam bevezetne egy olyan intézkedést, hogy minden kertes házban lakó vagy telekkel rendelkező köteles minnél több élelmet magának megtermelni?

A Budapest, illetve a nagyvárosok agglomerációjába kiköltözött egykori városiak felháborodnának, hogy ugyan mikor termeljenek ők élelmet, mikor egész nap dolgoznak és még napi nem is tudom, hány órát elvesz tőlük az utazás a munkahelyükre. Vagy például a kertes házban egyedül maradt, idős, beteg emberek is joggal kérdeznék, hogy járókerettel sétálva ugyan hogy termeljék az élelmet maguknak. Senki ne vegye személyeskedésnek, ez csak két példa a sok közül, de a lényeg az, hogy bizonyos csoportok igazságtalannak éreznék az intézkedést.

Az a baj, hogy ezt nem rendeletekkel, törvényekkel kell szabályozni, hanem ez olyasvalami, ami csak alulról, az emberek saját kezdeményezéséből alakulhat ki. Vagyis ha a kertes házban élők rájönnek, hogy tudnak maguknak zöldséget, gyümölcsöt termeszteni, tudnak háziállatokat tartani és bizonyos fokig önellátóvá tudnak válni, majd ezt ki is használják, akkor fog működni ez a rendszer. Törvényeket lehet hozni felülről, gondolkodásmódot elültetni az emberek fejében viszont szinte lehetetlen.

"A boltokban csökkenne a kereslet,"

ja kajára biztosan, de akkor mi van a többi fogy. cikkel?

Ez az ötlet amúgyis hülyeség, mert nem tudna mindenki termelni!

Budapest szélén élek, kertvárosi övezetben, és lenne néhány konkrét tapasztalatom az önellátó gazdálkodással kapcsolatban.

A szomszédom csirkéket tart a tojás miatt, ő azonban egész nap otthon van, és helye is van hozzá. Így is azt mondja, nem éri meg, mert amit a tojáson nyer, azt elviszi a táp, az idejéről nem is beszélve... Egy másik szomszédom pedig régebben tartott disznókat, nyulakat. Mindezt egy aprócska telken tette, az eredmény pedig penetráns bűz, a házunk alá folyó trágyalé, és hamarosan mindent elözönlő patkánypopuláció volt. A disznót hajnal hatkor vágta az ablakom alatt, állatvédő lévén szívem szerint őt fojtottam volna bele a visító-hörgő disznó vérébe... (Kábításról szó nem volt, de nem is lehetett, mert már hajnalban be voltak rúgva, röhögtek a szenvedő malacon...) Valaki más is ráunhatott, mert ma már nincsenek ott állatok, csak pár csirke, gondolom, feljelentették.

Az állattartás hely-, és időigényes, és megfelelő feltételek nélkül csak mocsok és bűz az eredménye, nem beszélve a fertőzésről, patkányokról.

Ami a növénytermesztést illeti, ezt kicsiben most is sokan csinálják, pl. nálunk is a kertben terem nyáron a petrezselyem, vagy a répa, a paradicsom. Nevelőapám még szőlőt is tartott a maga kis borocskája miatt... Azonban a növényekkel is van ám munka bőven, inkább azoknak éri meg, akik otthon vannak, pl. a nyugdíjasoknak. (Ha van rá erejük.)

Erre kötelezni senkit sem lehet, nem is szabad, hiszen aki kertes házban él, az is dolgozik, az is nevel gyereket, stb. Aki pedig ledolgozza a maga x óráját, az nem biztos, hogy szívesen áll oda a szabadidejében kapálni, locsolni, gyomot irtani...