A 90-es években azért volt forgalomban olyan 200 Ft-t, amiben van ezüst, mert jobb volt a gazdasági helyzet, ma meg azért nincs ezüst tartalma a fizető eszköznek, mert nem jól áll az ország?

30%-os inflációt, kamatokat nem mondanám jó gazdasági helyzetnek... Akkor szűnt meg a KGST, épült le a nehézipar, sorra mentek csődbe az állami vállalatok, kiugró munkanélküliség, infláció, vadkaptalizmus.

A váltópénz elfogadtatása miatt rakták bele politikai okból. Pontosan tudták a jegybankban ez nem fogja meg az inflációt - vertek valamennyit az ezüsttartalmú 200-asból de utána ki is vonták belőle az ezüsttartalmat.

Currency vs. banking elmélet - aki tanult pénzügyeket az tudja melyik a helyes.

500 ezrelék ezüst volt benne, és gyűjtőknek készült nagyon keves

svájcban volt valódi ezüst érme, a fél frankos (1/2 frank az van ráírva), ami kb akkora, mint az 1 forintos volt, de talán 1967-es az utolsó amit ezüstből vertek

különben az ezüst egyáltalán nem olyan ritka vagy különleges, a befektetési tömbök nem is ÁFA mentesek

1. A pénz anyaga és névértéke semmilyen kapcsolatba nincs egymással.

2. A 90-es években hiperinflációvolt. Az elején 200 forint annyit ért, mint ma kb 25-30 ezer, a végén meg annyit, mint ma kb egy ezres.

"Pedig jó lenne, ha pl. az 50 Ft-osnak legalább a fele anyaga ezüst lenne."

Saccra kb a névértéke negyvenszeresébe kerülne gyártani.