Mi a minimum bejutási küszöb amit még lehetséges a mai magyar választási rendszerben bevezetni?
Ha jól tudom van 93 listás mandátum. Na most ez azt jelenti, hogy 1%-ra nem is lehet levinni a küszöböt? Hiszen az egyetlen képviselői helyet sem jelentene
Vagy rosszul gondolom?
Más logika mentén is lehet ezt nézni?





"Ha 1% a bejutási küszöb, akkor 1 helyet garantáltan kap az, aki eléri..."
Ha ez így lenne, akkor pontosan hány százaléktól kapna egy párt 2 helyet? Hiszen az elsőt úgy kapja hogy nem kell annyit kapnia mint amennyi a mandátumhoz matematikailag szükséges. A második mandátumot akkor hány százaléknál kaphatná meg? Annyinál mint amennyi matematikailag szükséges, vagy kicsivel kevesebb is elég lenne?





"Ha ez így lenne, akkor pontosan hány százaléktól kapna egy párt 2 helyet?"
Nincs ilyen fix szám. De a wikipédia oldalon le van írva, hogy hogyan számolják a mandátumokat:
"Össze kell adni a töredékszavazatokat, a pártlistás szavazatokat és a nemzetiségi listára leadott szavazatokat, majd az így kapott számot el kell osztani 93-mal, ezt a számot el kell osztani 4-gyel, ez az egész szám lesz a kedvezményes kvóta. Az a nemzetiségi lista kaphat 1 kedvezményes mandátumot, ahol a szavazatok száma meghaladja az előbb megállapított számot."
"Az országos listán megszerezhető 93 mandátumot annyival kell csökkenteni, amennyi kedvezményes mandátum ki lett osztva. Például ha 1 német és 1 cigány kedvezményes mandátumot osztanak ki, akkor már csak 91 kerül kiosztásra a pártok és a nemzetiségek között.
Az így fennmaradó mandátumok d’Hondt-mátrix segítségével kerülnek kiosztásra azzal a kiegészítéssel, hogy a pártlisták összesített szavazatai mellé felírjuk még a nemzetiségi listák kedvezményes kvótával csökkentett szavazatait is. Így még ők is kaphatnak mandátumot a kedvezményesen felül."
A D’Hondt-mátrix pedig egy széles körben használt számítási rendszer mandátumeloszlásokhoz, erről is van egy wikipédia cikk:
"egy lapra felírják az egyes pártok által kapott szavazatok számát, majd ezek alá külön sorokban a szavazatszámok felét, harmadát, negyedét stb. A legnagyobb osztó a megszerezhető mandátumok száma. Az így kapott D’Hondt-mátrixban megkeresik a legnagyobb számot, és amelyik pártnak az oszlopában az található, kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobbat, és ez addig ismétlődik, amíg az összes mandátumot ki nem osztották."
Tehát nincs olyan, hogy ennyi %-kal ennyi mandátumot kapsz, hanem számít egy rakás részeredmény is és mindent figyelembe véve készítenek egy bonyolult számítást, ami alapján kijön egy mandátumszám. Ugyanannyi szavazattal kaphat egy párt különböző számú mandátumot attól függően hogy más pártok hogyan teljesítenek.





A 3-as válasz (15:23), téves.
Szó nincs arról, hogy a küszöböt elérőnek biztosítanak mandátumot. A küszöb elérése csak ahhoz elegendő, hogy részt vegyen a D'Hondt-módszer szerinti mandátumosztásban. Ez, a magyar jogszabályban még annyival van megtoldva, hogy „Ha a táblázatban több lista alatt egyenlő számok vannak, és ezzel a szavazatszámmal mandátumhoz jutnának, de a megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az azonos szavazatot elért listák száma, akkor a lista sorszáma szerinti sorrendben kell kiosztani a mandátumokat.”
Itt pl. – igaz, kis számokkal – bemutatnak példát arra, hogy 5%-os küszöb esetén, a küszöböt elérő egyik lista nem kap mandátumot: [link]
A 4 lista összesen 176 szavazatot kapott; a 4. lista 12-őt, ez a szavazatok 6,818%-a. 5%-os küszöb miatt részt is vettek a D'Hondt-módszer szerinti osztásban, de nem jutott nekik mandátum.
Ez, valós számú szavazatnál és képviselői hely darabszámnál is előfordulhat; bármilyen küszöb esetén.
De, az amit feszegetsz kérdező (15:57), megválaszolhatatlan.
• Nem csak egy küszöb van: egy párt listája esetén 5%, közösen jelölő két párt listája esetén 10%, közösen jelölő három vagy több párt esetén 15%.
Ha módosítanák az egy párt küszöbét, akkor a többit is kéne.
• Sokkal jelentősebb dolog a töredékszavazatok ügye; azokat hozzáadják a pártlistás szavazatokhoz, és a mandátumosztáshoz a kettő összegével szerepel 1-1 lista.
Ez nagyot változtat a pártlistás szavazat-arányokon.
Pl. 2018-ban pl. a FIDESZ, KDNP pártlistája 2824551 szavazatot kapott, ami a pártlistás szavazatok 49,27%-a volt. A pártlistás mandátumosztáshoz a szavazataikhoz jött az egyéni jelöltek szavazataiból 1218518 töredékszavazat, ami azt jelentette, hogy a D'Hondt-módszeres számításhoz 4043069 szavazatuk volt; ez a D'Hondt-módszeres számításnál figyelembe vett szavazatoknak csak 45,80%-a volt.
Pl. a JOBBIK pártlistája 1092806 szavazatot kapott, ami a pártlistás szavazatok 19,06%-a volt. A pártlistás mandátumosztáshoz a szavazataikhoz jött az egyéni jelöltek szavazataiból 1258298 töredékszavazat, ami azt jelentette, hogy a D'Hondt-módszeres számításhoz 2351104 szavazatuk volt; ez a D'Hondt-módszeres számításnál figyelembe vett szavazatoknak a 26,63%-a volt.
A „pártlistás” mandátumosztásnál ennyi jelent a pártlistára adott szavazatok aránya; 49,37%-ból 45,80%; 19,06%-ból 26,63% lett.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!