Schiffer András napjainkban, hogyan látja a korrupciót hazánkban? Már régen hallottam erről nyilatkozni.

Schiffer András, 2014

Ő volt az, aki először beszélt erről a parlamentben.

https://www.youtube.com/watch?v=A2r875B0VGY

...és még valami reagálva arra amit Bárándi képviselőtársaim elmondott. Én nem vagyok abban a szerencsés helyzetben hogy tudjam hogy az Egyesült Államok kormánya pontosan mit sejt, mit tud, kit miért tiltott ki.

Az LMP pontosan azt tartja veszélyesnek ebben az egész kitiltási ügyben hogy olyan szintre emelkedett az intézményesített korrupció Magyarországon hogy megvan a veszélye annak hogy olyan országok amelyek mondjuk a magyarnál fejlettebb titkosszolgálatokkal rendelkeznek esetleg birtokában lehetnek olyan információknak olyan ügyekről lehet tudásuk amiről mondjuk az egyszerű magyar parlamenti képviselőnek sincsen. innentől kezdve az a helyzet hogy ez nem pusztán a közélet tisztaságát jelentő kérdés, nem önmagában az ország megítéléséről szól, arról van szó hogyha egy országban ilyen egyszerűen intézményesített korrupcióról lehet beszélni, megvan a veszélye annak hogy külföldi államok adott esetben olyan információkkal rendelkeznek amivel sakkban lehet tartani egy országnak a kormányát ez az igazán veszélyes ebben az egész kitiltási ügyben.

Egész egyszerűen egy ilyen helyzetben egy országnak hogy szuverenitása az önrendelkezésre forog kockát és hát persze beszélni kell arról is hogy Magyarországon már nem az a helyzet az elmúlt négy év után hogy itt bizonyos korrupciós ügyek vannak még hatályba léptettünk néhány nemzetközi egyezményt egy-két évtizedes késéssel és akkor megoldottunk mindent.

Önök egy új szintre emelték a politikai korrupciót tudni illik intézményesítették. Nagyon sok esetben teljesen felesleges a vesztegetés alkalmazási körét bővíteni hiszen amiről az elmúlt évek szólnak az hogy tulajdonképpen amit a szó hétköznapi értelmében vett korrupciónak hívunk az sok esetben már büntető jogilag nem is megható. Egész egyszerűen önök fogták és azt csinálták hogy a saját gazdasági érdekköreik igényeihez szabták jogszabályokat, illetve különböző intézményeket. Azt látjuk hogy különböző gazdasági érdekkörök a saját üzleti érdekeik szerint tudják irányítani a jogalkotást egy olyan rendszert alakítottak ki, ahol már nem az történik mint az elmúlt két évtizedben hogy különböző gazdasági megfejtők lefizetnek; befolyásolnak; sustorognak mindenféle minisztériumi embereknek, képviselőknek hogy egy kicsit jusson nekik is. Önök fordítottak ezen az egész játékon egy olyan rendszert alakítottak ki ahol önök a fidesz-kdnp pásztszövetség és annak a csúcsvezetése egész egyszerűen kijelöli azt hatalmas szóval teljesen törvényesen és jogszerűen azt nem mondanám hogy tisztességesen hogy kik lehetnek például az állami pénzt költéseknek a legnagyobb nyertesei, erre mondjuk azt hogy ez a korrupció intézményesítése.

A megelelőző kormányzati ciklusokban azért lehetett korrupciós ügyekről beszélni mert ők azt csinálták hogy belenyúltak a közösbe voltak különböző zűrös ügyek amiket hát azért valljunk be önök természetesen nem nem nyomoztak ki nem történt elszámoltatás természetesen 2010 után, de legalább megvoltak azok a jogi keretek amiket hogyha valaki átlépett akkor azt lehetett mondani hogy átlépet adott esetben bűncselekményt vagy valamilyen törvénysértést elkövetett, most nem ez a helyzet önök úgy alakítják a jogi kereteket hogy a gazdasági érdekeik azok abban szépen kényelmesen elférhessenek.

Ezt azért vagyok kénytelen elmondani államtitkár úr mert az a környezet amit önök kialakítottak az elmúlt négy évben sajnálatos módon az összes ilyen egyébként támogatandó és általunk is támogatott előterjesztésnek a jelentőségét nagy mértékben csökkenti. Tehát a helyzet az úgy áll hogy a 2010-es Magyarországot értékelő jelentésnek most végre megfelelnénk ezzel a múlt ciklusból átcsúszott nemzetközi szerződést kihirdető törvényjavaslattal. A kötelező hatály elismerésének hiánya eddig a jogszabályi környezeten volt. A kiegészítő jegyzőkönyv ugyanis egyebek mellett a hazai és a külföldi választott bírják aktív és passzív vesztegetésére vonatkozó öö vonatkozóan állapítnak szabályokat a korábbi magyar szabályozás azonban nem tette lehetővé a hazai választott bírják vesztegetésének büntetését mivel a választott bírák nem minősültek hivatalos személynek. Ez a hiányosság azóta megszűnt 2011 január 1 év hatályon még a régi btk hivatalos szemét fogalmába került beírtatásra a választott bíró az új btk pedig ezt változatlanul fenntartotta. Ez a jelentés azt is javasolta Magyarországnak, hogy fontolja meg az egyezmény 8 cikkére vonatkozó magyar fenntartás visszavonását. A fenntartás oka az volt hogy a régi btk nem rendelte büntetni a külföldi magán szektorban elkövetett passzívesztegetést ez a...