Hogy készültök arra az időszakra, amikor az E-ON és a többi szolgáltató ismét a világpiaci rezsiárat számlázhatja majd?

>19,53Ft volt a rendszerhasználat a kezemben lévő számla szerint.

-Az valószínűleg bruttó ár lesz, amiből az ÁFA az államé, én meg nettót írtam.

De hogy a lényegre térjek, ha jól értem Ön szerint itt mindenképpen a német áramárnak kellene lenni, ha bárki más kormányozna a Fideszen kívül. Majd ehhez az áramárhoz viszonyítva számolja ki, hogy nem az általam kalkulált 7eFt, hanem 25eFt, amit az állam "visszaoszt" az ÁFÁ-ból vagy bármi másból. (Csak úgy közbevetve: Németországban 19% az ÁFA, nálunk 27%, de a kisker különadó miatt jelenleg többnyire 31,5%)

Ha jól értem az az érvelés lényege, hogy a kiskeresetűek járnak jól, mert a fix összegű dotáció az ő kis keresetüknek nagyobb százaléka, olyan, mintha az efektív áfakulcsuk kisebb lenne. Ez véletlenül sincs szándékában a fidesznek, mert már sokszor kifejtette, hogy az egykulcsos adórendszer híve. És igazából nem is személyenként oszt vissza, hanem villanyóránként. Aki pl. csóró és nem tudta kifizetni a mérőóra-szabványosítást ezért nincs "B" tarifája a villanybojlernek és "H" tarifája a klímájának (nekem viszont van), az bőven belecsúszik a "lakossági piaci" tarifába, akinek meg van három mérőórája az háromszoros dotációt kap (pontosabban a "H" tarifa téli dotációja korlátlan). Szóval ez szociálpolitikának elég igazságtalan, a szegényebbeket jobban segítené a többkulcsos SZJA.

Német áramár pedig nem reális nálunk, ahol nettó 10 Ft/kWh áron termel Paks, nem építjük be az áramárba a zöld átállás dotációját, a munkabér is alacsonyabb, ezért a reális árszint az kb. a "lakossági piaci" ár.

Úgy érzem, hogy néha olyan véleményeket és gondolatokat tulajdonít nekem, amik nem valósak. Javaslom inkább foglaljuk össze, hogy mi az, amiben egyetértünk és mi az, amiben nem.

Úgy tűnik egyetértünk abban, hogy jelenleg az áram reális (nem extraprofitos és nem államilag dotált) ára a "lakossági piaci" bruttó 70Ft/kWh-hoz áll közel. (Nem volt róla szó, de valószínűleg abban is egyetértünk, hogy ez addig tartható reálértéken ennyin, míg működik Paks1, mert már Paks2 is minimum dupla, de lehet hogy tripla áron fog termelni, mint Paks1.)

-Amiben úgy tűnik nem értünk egyet, az az, hogy az embereknek könnyebbség-e a rezsicsökkentés. Én arról vagyok meggyőződve, hogy nem, mert az állam csak azt tudja visszaadni, amit előtte elvett. Utaltam arra, hogy például a kisker-különadó által EU-rekordot elért élelmiszer-inflációnk miatt vannak extra terheink, ezt kell a mérleg másik serpenyőjébe tenni, amikor örömködünk, hogy mennyivel alacsonyabb minálunk a rezsi. De amúgy ha mondjuk a hazai földgázkitermelés bányajáradéka fedezné a teljes rezsicsökkentést, az akkor is hülyeség lenne. Oda kell adni a pénzt az embereknek (alacsonyabb adók formájában) abból ki tudják fizetni a dolgok valódi árát, ha akarják. És ha akarják, akkor nem járnak semmivel se rosszabbul. Viszont lehetőségük van azt a pénzt akár meg is takarítani, míg a rezsicsökkentés csak az elégetett gázt, elfogyasztott energiát támogatja. Ha nem a valódi árát fizeted, nem lesz megtérülő a takarékosságra irányuló beruházás vagy az alternatív megoldások használata. (Pl. a tüzifa valójában olcsóbb, mint a gáz, de a dotált gázár miatt átlagfogyasztásig a fene fog a hasogatással, hamuzással küszködni, ha még többletköltséget is jelent a fafűtés) Az ártorzítás másik oldalán is torzulnak a folyamatok: az eleve rekordmagas hazai ÁFA különadóval megturbózva oda vezetett, hogy messze elmaradtak a költségvetés ÁFA-bevételei a tervezettől. A szegényebbek nem tudtak, a középosztály nem mert költekezni, de már érezhető volt az is, hogy "inkább megrendelem a szlovák webáruházból", "átmegyünk a határon bevásárolni, tankolni", megy nyaralni is külföldre megyünk, mert már nem annyival drágább.

Az ilyen piaci torzulások miatt valójában nem nullszaldós a dolog, mint a belépőjegyes példámban, hogy ezer helyett 1250 a belépő, de az első kóla 500 helyett csak 250.