Miben vagyunk mások mint a gyarmat tartók ?

Abban más volt, hogy mi kiraboltuk őket, lemészároltuk egy részüket, de utána elmentünk és hagytuk hogy újra gyarapodjanak.

A gyarmatosítók meg maradtak ugye pár száz évre és megkeserítették az őslakosok mindennapjait is. Elvették a hagyományaikat, kultúrájukat is, nem csak a vagyonukat. Attila népe egyébként vallás és kultúra ügyében nem kívánt túlzottan beleszólni amúgy se a nép dolgába, nagyon sokszínű volt minden szempontból.

Az más kor volt. Ha 900ban kiirtottál egy falut, népet, vagy elfoglaltál egy országot, az egy hétköznapi dolog volt, és törvényes. Ha 100ban olajban sütöttél meg calakit vagy gladiátorjátékban megölettél egymással 10 millió embert, az oké volt. Ha 1500ban kerékbe törtél, karóba húztál valakit, az előfordult. Ha elvettél egy 5 vagy 13 éves lányt anno... ha sokan meghaltak fiatalon, volt pestis, kolera, gyermekbénulás, tbc, torokgyík, szifilisz, az normális volt. Ha meg háborút indítasz ma, esetleg ellenállsz mint a palesztinok, akkor háborús bűnös, diktátor, terrorista vagy. Van internet,nyugdíj, fűtés, wc, víz, tömegközlekedés, oltások, ételosztás, meg mindenféle úri huncutság.

Amúgy mi védekezve támadtunk anno, minket is el akartak pusztítani. Nem zsákmányszerzésből. Akkor sokkal könnyebb célpontok lettek volna.

Annyiban, hogy az régebben volt. Algéria példásul csak 1962-ben lett független.

Ami huszadik századi magyar bűn (mások szerint dicsőség), az Kárpátalja visszacsatolása 1939-ben. A magyar többségű területeket visszakaptuk az első bécsi döntéssel. Az, hogy 39-ben hadseregünkkel továbbmentünk az "ősi határokig", ahol alig éltek magyarok, kábé a gyarmatosításhoz hasonló. (Volt belső határ is, az első bécsi döntés vonalánál, a beígért ruszin autonómia pedig csak ígéret maradt csak)

#7 >Attól hogy egy kisebbség él valahol, az még ugyanúgy az ország területe.

-Nem kisebbség, hanem 90%-os többség élt ott: ukránok, ruszinok, vagy nevezd ahogy akarod. Volt egy belső határ is, tehát nem volt egészen az ország területe, ahogy Algéria sem volt egészen Franciaország. Annak a 90%-nak mi nem adtunk politikai jogokat, szóval ha lehántjuk a nemzeti nosztalgiát, pont úgy bántunk Kártpátaljával, mint a franciák Algériával.

Abban egyetértek, hogy a ruszinoknak akkor se lett volna jobb, ha Szlovákiához vagy a nácik által megszállt Ukrajnához tartoztak volna, csak az erkölcsi fölényt bírálom, hogy mindeki más rohadt gyarmattartó, kivéve az erkölcsös magyarokat.

De nem szeretem ezt a szót, hogy "kalandozások". Ez egy történelmileg nem hiteles fogalom. Ráadásul a korabeli hadjáratok indítéka, célja és hatásai, valamint a gyarmatosítás hasonló paraméterei között semmi párhuzam nincs. Nem is beszélve az adott korszakok politikai és gazdasági helyzete közti elemi különbségekről.

Maradjunk annyiban, hogy a "kalandozások" többsége nyugati előkelőségek által jól megfizetett zsoldos hadjárat volt. Tehát eleve nem volt cél más népek kiirtása, kizsákmányolása, életterük elhódítása. Ezek a hadjáratok nem önös érdekből zajlottak. A gyarmatosítás viszont új területek meghódításáról, népek szolgasorsba kényszerítéséről, kizsákmányolásáról, vagy akár kiirtásáról szólt.

Kis túlzással mondhatjuk, hogy a kalandozásokat azoknak a nyugati előkelőségeknek az ősei finanszírozták, akiknek a leszármazottai később a gyarmatosításért feleltek. Ha elrugaszkodottan ezt állítjuk, közelebb járunk a valósághoz mintha azt mondanánk, hogy az őseink hobbiból szerveztek rabló hadjáratokat és ennek következményeként feldúlták egész Európát, miközben ezt az európai többség tétlenül nézte. A valóság az, hogy ezek elrendelt szervezett hadjáratok voltak melynek keretében seregeink a kontinens nagy részén történő átvonulását a helyi erők elnézték, sőt biztosították. Eleve nem rendelkeztünk akkora haderővel, amely képes lett volna egész Európa "kalandozásszerű" végigdúlására. Viszont nagyobb seregek legyőzésére, meggyengítésére képes volt. Ezt pedig sokan kihasználták, megfizették.

Ami a gyarmatbirodalmakat illeti, mi soha nem rendelkeztünk hasonlóval sem.