Egyetértesz azzal hogy EU-s katonákat kell küldeni Ukrajnába, vagy inkább lejjebb kéne vinni az ukránoknál a kényszer besorozás korhatárát?

Egyikkel sem értek egyet. Fel kellene vinni a sorozás korhatárát és kellene egy külön kitétel, hogy a háborúban legelsőnek azokat kell bevinni és kiküldeni a frontra akik másokat akarnak rákényszeríteni arra, hogy harcoljanak.

Pl. ott vannak azok a fogdmegek akik emberekre vadásznak szerte Ukrajnában. Ha mindet szépen összeterelnék akik másokat akarnak a frontra kényszeríteni, akkor bőven lenne ember harcolni.

Csak ők most se akarnak és akkor se akarnának, ezért vége is lenne egyből az egész gyilkolászásnak.

Orbán azt mondta, ha Trump lesz az elnök, a háború véget ér.

Trump azt mondta a háború nem ér véget, tehát Orbán megint hazudott.

Az index az orbáni lakájmédia része, tehát az index szokás szerint hazudik.

Zelenszkij azt mondta: "Kérem, mondja meg, ha egy személy fegyvertelenül áll ön előtt, mi a különbség, ha az a személy 20 éves vagy 30 éves? Nincs különbség." Hozzátette, hogy a nyugati partnerek a katonák fizikai képességeire figyelnek, míg ő arra, hogy vannak "fegyvertelen" brigádok. Szerinte a Nyugat követelései a besorozási korhatár csökkentésére "nem nagyon igazságosak", és példaként említette az ukrán brigádok külföldi kiképzésével kapcsolatos problémákat.

Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma fontolgatja, hogy brit katonákat küldjön Ukrajnába, hogy segítsenek kiképezni az ukrán fegyveres erőket. John Healey védelmi miniszter Kijevben tárgyalt arról, hogy milyen további támogatást nyújthatnak Ukrajnának a következő évben. Bár konkrét részleteket nem árult el, védelmi források szerint nem zárta ki a brit katonák küldésének lehetőségét. Az Egyesült Királyság 2022 óta képez ukrán katonákat az Egyesült Királyság területén, és egy kis brit katonai orvosi csapat is jelen van Ukrajnában.

Healey ígéretet tett további 225 millió font értékű katonai támogatásra, beleértve drónokat, tüzérségi lövedékeket és légvédelmi rendszereket. A cél az, hogy Ukrajnát a lehető legerősebb helyzetbe hozzák a következő évre. Az Egyesült Királyság és más NATO-tagok eddig nem küldtek csapatokat Ukrajnába, és nem vezettek be repülési tilalmat az ország felett, hogy elkerüljék a közvetlen konfliktust Oroszországgal. Azonban egyes tagok fegyvereket és felszereléseket szállítottak Ukrajnának.

Az EU vezetői tárgyalásokat folytatnak arról, hogy békefenntartó csapatokat küldjenek Ukrajnába egy esetleges fegyverszünet vagy békemegállapodás esetén. Az elképzelések szerint akár 100 ezer katonát is küldhetnek, főként Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Lengyelországból és az Egyesült Királyságból. Azonban a tárgyalások még korai szakaszban vannak, és jelentős nézeteltérések vannak a résztvevők között.

A történelemben több hasonló háború is volt, amelyek párhuzamba állíthatók a jelenlegi orosz-ukrán konfliktussal. Néhány példa:

Második világháború: A jelenlegi orosz-ukrán háború sok szempontból hasonlít a második világháborúhoz, különösen a katonai erők nagysága és a civil áldozatok száma tekintetében. A második világháború végül a szövetségesek győzelmével zárult, de hatalmas emberi és anyagi veszteségekkel járt.

Afganisztáni háború (1979-1989): A Szovjetunió afganisztáni inváziója és az azt követő háború hasonló volt a jelenlegi orosz-ukrán konfliktushoz, mivel egy nagyhatalom próbált beavatkozni egy kisebb ország belügyeibe. A háború végül a szovjet csapatok kivonulásával és a Szovjetunió összeomlásával zárult.

Jugoszláv háborúk (1991-2001): A volt Jugoszlávia területén zajló háborúk is hasonlóak voltak a jelenlegi orosz-ukrán konfliktushoz, mivel etnikai és területi viták vezettek a harcokhoz. A háborúk végül nemzetközi beavatkozással és békemegállapodásokkal zárultak.

Ezek a háborúk mind hosszú és véres konfliktusok voltak, amelyek végül békemegállapodásokkal vagy a katonai erők kivonulásával zárultak. A jelenlegi orosz-ukrán háború kimenetele még bizonytalan, de a történelem azt mutatja, hogy a béke elérése gyakran hosszú és nehéz folyamat.