Igaza van Ungváry Zsoltnak, tényleg nem mindegy, hogy Mikulást vagy Télapót mondasz?

"Amiként az ostoba „időszámításunk előtt” és „időszámításunk szerint” helyét visszavette a tartalmilag pontos „Krisztus előtt”, „Krisztus után” alak, úgy próbálták visszahelyezni Szent Miklóst a Télapó és a Gyed Maróz helyébe. Pár évtized elmúltával azonban még mindig – sőt, talán egyre inkább… – használják az ie. alakokat az ókori évszámok előtt (néha még konzervatív sajtótermékek is!), és mintha Mikulás is újra kihívót kapna lappföldi és rajzfilmes télapók személyében.

Az ateista propaganda és nyomulás erősebb, mint valaha:a túlzott anyagi jólét a Nyugaton nagyobb kárt okozott a lelkekben, mint a bolsevikok nyílt istentagadása. A vallási tartalmak szép lassan lekopnak a hagyományos keresztény ünnepeinkről, s közben megszállnak minket újak: a harmadik századi vértanú püspökről, a szerelmesek védőszentjéről, Szent Bálintról nevezett Valentin-nap a legcsekélyebb transzcendens tartalom nélkül, illetve a mindenszentekből lett halloween, ami inkább pogány ördögűzés rémisztő tökkel, horrorfilmmel és cukorkával. Az emberi élet azonban hitünk szerint több mint kultúrák harca vagy egymásra hatása. Nem azért nyerő a kereszténység, mert kulturálisan erős vagy integratív, hanem azért, mert a világ okára és a miértekre ez adja meg a választ.

Kulturálisan mindegy, hogy Télapó vagy Szent Miklós; az üdvösséghez viszont nem az. A Télapóba vetett hit a repülő rénszarvasokkal eredményezhet izgalmas gyerekkort, de az élet döntő kérdéseihez mégiscsak Szent Miklós visz közelebb. Ahogy Jézus Krisztus is veri a fenyőünnepet, a húsvét misztériuma pedig a nyuszit."