Nemsokára indul az új Nemzeti Konzultáció. Aki nem szokott részt venni benne, leginkább miért nem?

Mert, már azelőtt megvan az eredmény, mielőtt megismerem a kérdéseket és, álltalában 99%-nyi egyetértő ember véleménye egy kávé és rötyi között, simán el szokott felejtődni.

Arra jó, hogy tematizálják a belpolitikát, ellophassanak megint egy nagycsomó közpénzt. Semmi másra sem.

Ez nem népszavazás és nem hivatalos.

Semmi értelme, csak kampányeszköz.

Ugyanolyan színvonalas kérdések vannak benne, mint itt az oldalon. 😎

> Aki nem szokott részt venni benne, leginkább miért nem?

1. A kérdések és válaszok nem objektívek – egyre inkább a kérdések állító kérdések, és az állítás objektíven nem állja meg a helyét –, úgy vannak megfogalmazva, hogy a kérdés sugallja a „helyes” választ, az alternatív válasz elfogadhatatlan legyen és mindez egyfajta hamis dilemmaként van tálalva.

Brüsszel pl. anyagi támogatást nyújt a tömegközlekedés fejlesztésre és extra adó bevezetését szorgalmazza az autókra.

Nemzeti konzultáció: Brüsszel be akarja tiltani az autókat és árokba lőni azokat, akik mégis autót merészelnek vásárolni. Mi a véleménye?

A) Mindenkinek joga van autóval közlekedni.

B) Egyetértek, dögöljön meg mindenki, aki autóval közlekedik, menjen csak Józsi bácsi gyalog Miskolcról Budapestre.

2. Ellenőrizetlen a kérdőív feldolgozása. A kormány gyakorlatilag olyan számot mond be, amilyet akar. (Én abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán érdemben feldolgozzák a kérdőíveket az darabszám összeszámolásán kívül.)

3. Semmiféle kötelező, kényszerítő ereje nincs, ellenben mondjuk egy népszavazással. Ráadásul számonkérés sincs, hogy tartja-e magát a kormány a „nép döntéséhez”. A kormány állítása szerint a konzultációban részvevők 97,5%-a elutasította az Oroszország elleni olajszankciókat, Magyarország meg következetesen megszavazott minden ilyen jellegű szankciót, és ezt valahogy a kormánypárti szavazók nem firtatják.

4. Fontos, súlyos, tényleg a magyar emberek sokaságát érintő döntésekben valahogy nincsenek megkérdezve a választópolgárok.

~ ~ ~

Nem is a konzultáció a célja a konzultációnak, hanem egyrészt a beszédtéma meghatározása, meg annak felmérése, hogy hány kormánypárti választót sikerült megmozgatni úgy, hogy fontosnak tartsa, hogy visszaküldje a kitöltött kérdőívet. Meg persze látszatcselekvésnek is jó, és bár nem ez a fő szempont, de mellékesen remekül el lehet költeni közpénzt úgy, hogy az magánszemélyek pénztárcáját vastagítsa.

"Pedig fontos kérdésekben lehet véleményt nyilvánítani, amelyektől az ország sorsának további alakulása függ."

Az a baj ezzel, hogy nem igazi véleménynyilvánítás, a kérdések manipulatív módon vannak megfogalmazva, nincsenek valódi választási lehetőségek, tehát tulajdonképpen csak azzal nyilvánítasz véleményt, hogy részt veszel benne, vagy sem. Az ország jövőjére csak annyi hatással van, hogy legitimációs hivatkozásként szolgál a Fidesz számára, mondhatják, hogy ennyi meg ennyi ember véleményét képviselik, de még ha ez így is lenne (szerintem nem így van), akkor is elég alacsony már ez a szám, a lakosság 10%-át sem éri el. Egy 2/3-dal kormányzó pártnak ez nagyon sovány legitimáció.

"Tehát aki nem küldi vissza, miért tesz így?"

Én a 10-es évek elején az első egy-kettőt még visszaküldtem, még bíztam abban, hogy a Fidesz esetleg egy másfajta politikai kultúrát akar meghonosítani, és ez akár egy pozitív irány lehet. De a kérdésekből már akkor látszott, hogy ez inkább kampánycélokat szolgál, mint valódi konzultációt. Aztán amikor bejöttek a migránsos és sorosos témák, akkor már ordított belőle a manipulatív szándék, ezeket már nem küldtem vissza.