Támogatnátok, hogy mesterséges intelligencia vegye át Magyarország vezetését, amelyet 10 független szakértő felügyelne?

Itt az emberek nem nagyon értik hogy működik az ai.

Ha az adathalmaz amiből dolgozik fideszes fasságokkal van tele, akkor például ugyanolyan döntèseket fog hozni mint a Fidesz

#5 Egyelőre nem tart itt az informatikai tudása az emberiségnek.

Jelenleg arra használják az AI-t, hogy weboldalakon sablonkérdésekre sablonválaszokat adjon, illetve különböző szoftverekben nyújtson segítséget a felhasználónak. Ilyen pl. a vezetéstámogató rendszer, ami a mai napig nem képes önállóan vezetni, de sávtartásra, vészfékezésre, távolságtartásra már képes. Jelenleg ezen a szinten tart a tudomány. Egy teljes országot elvezetni képes szoftvert nem tudunk megalkotni, és fogadok hogy még 40-50 évig nem is fog sikerülni.

Megjegyzem az ország és a minisztériumi vezetésben lehetne nagyobb szinten integrálni a számítástechnikát, pl. a gazdasági modellezést és társait, hiszen Magyarországon is vannak olyan kísérleti rendszerek amikbe lehetne fektetni és lehetne hasznosítani őket.

#7 Nem az adatbázisunk nincs meg, hanem egy ennyire komplex szoftvert nem tudunk hibátlanul megírni. Most volt egy világméretű leállás a windows gépekben, mert egy biztonsági szoftverre rossz frissítést adtak ki. Pedig az operációs rendszereknél nagyon durván figyelnek rá, hogy a működésébe ne piszkálhasson bele külső szoftver, de több év alatt csak sikerült egy olyan bugba belefutni, amiben megtörtént. Világméretű leállást és brutális anyagi károkat okozott. El tudod képzelni ha egy teljes országot vezetne egy szoftver, és akár csak 20 évente futna bele egy ilyen hibába, mekkora államcsődöt tudna okozni? A komplett gazdaságot, közlekedést, vagy haderőt tönkrevághatja egy hibás szoftver.

Nem adataink nincsenek, hanem egyszerűen nem tudunk ilyen komplex programokat megfelelő hatékonysággal megírni, egy ország működésében pedig nem megengedhetőek a folyamatos szoftverhibák. Már a kisebb szoftverek leállása is komoly problémákat okoz.

A jövőben okostelefonok és AI technológia révén a közvetlen demokrácia hatékony lehet. Az állampolgárok, önkormányzati ügyekben az állandó lakosok okostelefon alkalmazás segítségével közvetlenül szavazhatnak különböző társadalmi és politikai kérdésekben. A szavazatok összegyűjtése és elemzése valós időben történhetne, biztosítva, hogy mindenki véleménye számítson. Az AI rendszerek képesek lennének az összegyűjtött adatok elemzésére, és a többségi akaratot pontosan végrehajtani, figyelembe véve a választók preferenciáit és a döntések lehetséges következményeit. Ez a technológiai megközelítés biztosítaná a demokratikus folyamat gyorsaságát, átláthatóságát és pontosságát.

Az AI technológia lehetőséget teremt arra is, hogy a polgárok egyedi konstrukciójú szerződéseket köthessenek az állammal és az önkormányzatokkal. Ezek a szerződések lehetővé tennék, hogy személyre szabottan határozzák meg, mely közszolgáltatások élvezzenek prioritást az általuk fizetett adók és járulékok fejében. Például valaki úgy dönthetne, hogy számára az egészségügyi ellátás a legfontosabb, és ennek megfelelően ezt a szolgáltatást térítésmentesen élvezné, míg más szolgáltatásokat, például a közlekedést, térítés ellenében vehetné igénybe. Mások számára éppen a közlekedés lehetne prioritás, és ennek alapján alakíthatnák ki saját szerződésüket. Az AI rendszerek segítenének ezeknek a preferenciáknak a kezelésében, az erőforrások hatékony elosztásában és a szerződések pontos betartásában, így az állampolgárok valós igényei és preferenciái tükröződnének a közszolgáltatásokban, biztosítva a személyre szabott közszolgáltatási rendszert.

Egy AI pl. abból tanul, hogy a tanítás során megadunk neki az elvártnak megfelelő bemenet-kimenet párosokat, ebből képes megtanulni, hogy egy adott bemenetre (akár olyanra, amivel még nem találkozott) milyen kimenetet kell adnia. (Van más módszer is, de a lényeg, hogy kell lennie olyan bemeneti adatoknak, amihez tudunk társítani valamiféle megítélést, hogy az jó-e, elvárt-e, vagy éppen rossz-e, kerülendő-e.)

És már itt gondban vagyunk, mert mi számít bemenő adatnak. Ami működik mondjuk Svédországban, az nem biztos, hogy működik Olaszországban, mert más az éghajlat, más a kultúra, mások a történelmi tanulságok stb… Mondok egy egyszerű, de érthető példát, jó ötlet-e támogatni a mélyhűtőgyártást. Az USA-ban, ahol sokszor félkész, mirelit ételeket esznek, ott lehet jó. Franciaországban, ahol tudnak is, akarnak is sütni-főzni, ott lehet máshogy sül el a dolog. Vagy jó ötlet-e egy erős társadalombiztosítás, nyilván ennek megfelelően magas járulékkal. Nálunk, ahol ez szinte elvárás, nálunk lehet jó. Az USA-ban, ahol mások voltak a szokások, ott ez már-már egy szélsőségesen kommunista gondolat, nagyobb a társadalmi ellenállás, a bevezetése esetén az elégedetlenség.

A másik probléma, hogy nincs annyi adat, információ, ami elég lenne egy AI betanításához. A fentiek miatt egy finn döntésből nem biztos, hogy jó kiindulni, vagy ha igen, olyan paraméterekkel kellene bővíteni a bemenetet, amit részben nehéz meghatározni, de részben annyival komplexebb lenne, hogy amiatt lenne túl kevés adat a betanításhoz.

Aztán még ha objektív módon is tanítjuk be az AI-t, akkor is valamilyen konkrét célt kellene kijelölni. Akarjuk a gazdagokat támogatni? Egy jobboldali lehet azt mondja, hogy ez a záloga, hogy erős magyar tőkésosztály alakuljon ki, ez egy örvendetes, sőt szükséges lépés. Egy baloldali meg azt mondja, hogy erősíti a egyenlőtlenségeket, a cél meg az lenne, hogy az állam kiegyenlítse, csökkentse, kompenzálja a gazdasági különbségeket. És mindkettőnek megvan a maga logikája, megvannak a rövid-, közép- és hosszútávú előnyei, hátrányai, lehetőségei, veszélyei. Nincs olyan objektív mérce, ami alapján meg lehet ítélni, hogy egy egykulcsos adórendszer az jó-e vagy rossz, egy progresszív, többsávos adórendszer az jó-e vagy rossz. Mindkettőre az igaz, hogy valakinek jó, valakinek rossz, lesz jó hatása is, rossz hatása is.

Egy AI arra jó, hogy megmondja, hogy egy kívánt célt hogyan, milyen eszközökkel hatékony elérni. De a célt nem fogja helyettünk kitűzni, az embereknek, részben nyilván a pártoknak, de főleg a társadalomnak, az egyéneknek a feladata. Nekem kell eldöntenem, hogy egy olyan társadalmat akarok, ahol jól élek,de ha beteg leszek, akkor a gyógyulásom sokba kerül, vagy megelégszem egy alacsonyabb életszínvonallal, cserébe viszont ingyen kapok egészségügyi ellátást. Aztán ha én eldöntöttem, akkor megszavazom azt a pártot, aki az általam választott célt tűzte ki, aminek a törekvései a leginkább esnek egybe az enyémmel. (Legalábbis normális esetben így kellene működni a politikának.)