A székelyek és az erdélyi nagyvárosokban élő magyarok közt mekkora az ellentét?

KÜLÖNBSÉG van, nem ellentét! Mi összetartóbbak vagyunk annál, mint hogy a különbségeinken összevesszünk.

A kettő ráadásul nem zárja ki egymást - a nagyvárosokban rengeteg székely él, aki Székelyföldről ment fel egyetemre vagy dolgozni oda.

Tény, hogy a nagyvárosi ember szemlélete mindig más volt és más is lesz mint a falusi emberé, de egyik nem rosszabb vagy jobb a másiknál, csak máshogy él, ezért más dolgok fontosak neki.

A Székelyföldön is van nagyobb város amúgy: Marosvásárhely. A magyar lakosságának kb. a fele mezőségi, a fele székelyföldi származású (az 1950 után épült negyedekben a mezőségiek vannak többségben, akik az iparosítás idején költöztek be, az ő jellegzetes dialektusuk a "Vássárhely, Hüttő, stb.", ez a tipikus "vássárhelyi laaakottelepi" nyelvjárás, míg a régi vásárhelyiek marosszéki székely dialektust beszéltek).

Én mindenesetre ellentétet nem érzek, a legcsekélyebb mértékben sem. A nézetkülönbség is inkább falu és város között van.

A szilágysági, mezőségi, kalotaszegi falusi ugyanúgy vallásosabb, konzervatívabb, stb. mint ahogy a székely falusi.

Kolozsváron meg a magyarság zömmel liberális (mert ez az érdeke is, mivel kisebbségben él: egy liberális románság jobban elfogadja, mint ahogy Funar idején a szélsőjobboldali románság tette).

Itt Erdélyben három nagy csoport van, és nem az lényeg, hogy székely vagy nem székely:

1. Vannak akik többségben élnek helyi vagy megyei szinten.

2. Vannak akik kb. fifty-fifty vidékeken, ahol a románsággal ki kell egyezni, a magunk javára.

3, Vannak, akik jelentős számú kisebbségben, ahol a románság dominanciája mellett kell a magunk párhuzamos társadalmát kiépíteni és megvédeni.

3. Vannak, akik szórványban kell megmaradjanak.

Ez három nagyon különböző helyzet és különböző mentalitást igényel. Az elsőben az a feladat, hogy MEGŐRIZZÜK az egyeduralkodó szerepünket, megakadályozzuk a román betelepülést tömegesen és létrehozzuk az autonómiát a GYAKORLATBAN, települési vagy megyei szinten. Ez kb. Hargita és Kovászna megye helyzete.

A második esetben úgy kell együtt éljünk a románokkal, hogy lehetőleg nekik is megfeleljen, de a vezető szerep a miénk legyen, akár nevető harmadikként profitálva a románok politikai megosztottságából. Mindig számolni kell velük, mindig kell engedményeket tenni, de okosan a magunk céljait kell elérni.

Ez Maros és Szatmár megye helyzete.

A harmadik eset Bihar és Szilágy megye, ahol vezetni nem tud a magyarság soha, de olyan erős tényező a maga 25-30%-ával, hogy figyelmen kívül hagyni se lehet. Alkupozícióban van, tehát másodhegedűsként igenis nagy dolgokat tudunk elérni.

A negyedik a legnehezebb helyzet. Szórványban egyetlen kitörési pontunk van: az összetartás és a románság tiszteletének kivívása.

Ez Temesben sikerült a leginkább, ahol a románok kifejezetten szeretik és tisztelik a magyarokat és a németeket. Kicsit maguk fölé is helyeznek minket. Közvéleménykutatáson a helyi románok többsége azt nyilatkozta, jobban örülne egy bánáti magyar vagy német szomszédnak mint egy máshonnan jött románnak! (Ez az egyetlen ilyen megye az országban! Meg is választott a 85% román egy németet polgármesternek Temesváron...).

Nekem anyám székely, apám a szórványból jött, mindkét mentalitást jól ismerem. Én meg éltem már Kolozsváron is, Vásárhelyen is, látom a két helyzet közti különbséget.

De "ellentétnek" ezzel együtt NEM SZABAD lennie! Mind magyarok vagyunk, mindőnknek az a célja, hogy megmaradjunk.

Nyilvánvaló, hogy az élethelyzetünk befolyásolja a gondolkodásunkat és más-más stratégiát igényel a megmaradáshoz!

Én pl. liberális vagyok (egy pontig!), olyan városokban éltem mindig, ahol nyitni kell a románság felé (miközben meg is maradni!), elfogadni, hogy a román is ember és megmutatni neki, hogy a magyar is ember.

DE: liberális létemre kifejezetten NEM SZERETNÉM, ha a Székelyföld is liberális lenne, vagy ha belül s egymással szemben azok is vagyunk, annyira ne legyenek soha azok, hogy tárt karokkal várják a románokat letelepedni!

Ahol még többségben vagyunk, nem szabad annyira szívesen látni a jövevényt, hogy tömegesen induljon vendégségbe hozzánk, s aztán maradni legyen kedve. Amilyen a román mentalitás, jövőre már ezer éve lesz ott, jövő után ő érkezett hamarabb! :))))))

Egy a fontos: KÖZTÜNK NE LEGYEN ELLENTÉT SOHA! Legyen liberális a nagyvárosi, legyen konzervatív a székely falusi, legyen baloldali, akinek az a jó s jobboldali, akinek az a jó a TÚLÉLÉSHEZ, MEGMARADÁSHOZ!

Mindenki a maga helyzetéhez kell válasszon egy stratégiát és egy szemléletet, ami segít neki abban, hogy ott, ahol él, boldogabb magyar legyen, Erdélyben megmaradva! Ellentétnek nem szabadna köztünk lennie!

Sajnos importálni próbálják rendese, Magyarországról. De nem nagyon sikerül, hál'Istennek! Noha van már egy-egy szomorú eset. Életemben először megéltem a nyáron, hogy egy székely ember habzó szájjal mocskoljon engem, mert lesz.rom Orbán Viktort, egyszerűen nem érdekel, és nem is szimpatikus. Annyit mondtam: mi Orbán előtt is magyarok voltunk, Orbán nélkül is azok tudunk lenni, és Orbán halála után is azok fogunk maradni, engem ez az ember nem érdekel. És idegrohamott kapott a polgár...

De nagyon ritka az ilyen, akinek sikerült ennyire átmosni az agyát. A többség tudja, hogy mi ÖSSZETARTOZUNK, és Ceausescu idején sem segített senki Magyarországról megmaradni magyarnak - igazából csakis egymásra számíthatunk s önmagunkra!

Székely a székelyre, székely a szilágyságira, kolozsvári a vásárhelyire - s mindenki önmagára!

Nagyon remélem, hogy a gyűlöletimport ellenére, mi sokáig megmaradunk még ilyennek, és fontosabb lesz az összetartozásunk mint a különbségeink. Mert ha nem, eltűnünk a román tengerben, még a porunkat is elfújja a szél!

Szerencsére én mindig azt tapasztaltam, az erdélyi magyarok 99%-a ugyanígy gondolkodik mint én erről.

*Bocsánat, NÉGY nagy csoport van, nem három. Csak menet közben jöttem rá, hogy tulajdonképpen szét kell választani a fifty-fifty esetet a jelentős kisebbségtől.

Nem mindegy, hogy a politikai vezetés a mi kezünkben van ugyanis, vagy a románokéban. Maros vagy Szatmár megyében kiegyenlített az arány, enyhén a románság javára billen a mérleg - de mi vezetjük a megyéket és a megyeközpontok polgármestere is magyar. Ez nagyobb erő és jobb helyzet mint Bihar vagy Szilágy, ahol mindig a biztos MÁSODIK erő a magyarság.

Szétszedtem hát külön pontba, de elfelejtettem átszámozni :)))