A Kádár rendszerben vidéken a lakosság többsége tudott Kádár kockát vagy kétgenerációs házat építeni vagy sem?

Ha a lakosság többsége tudott volna Kádár kockát építeni, akkor nem épültek volna tízezres lakótelepek téglablokkból, panelből.

Az viszont tény, hogy nem voltak olyan drága építésügyi szabályok amik lehetetlenné tették volna az építkezést.

Nekünk is volt nagyszülő, aki komfort nélküli (fürdőszoba, wc nincs belül a házban) házban lakott, fűteni fatüzelésű kályhával tudott, a víz és a gáz nem volt bevezetve.

Ránézésre az is kádárkocka volt, vegyes falazattal, rendes alapozással, négyzet alaprajzzal és sátortetővel.

Ők nem voltak gazdagok, de nagyon szegények sem.

Annyi volt a probléma, hogy sokáig nem volt adott az infrastruktúra. Az utcában, ahogy a falu nagy részén nem volt vízvezeték és gázvezeték.

Enélkül is lehetett volna biztosítani a vízellátást, a kútból házi víművel, erre alapozva kiépíteni a házban a fürdőszobát, de akkoriban nem volt annyira szokás ilyet barkácsolni.

Nem (csak) azon múlott, hogy valaki szegény, vagy nem.

A vízvezetéket (és a gázvezetéket is) csak a 90-es években építették ki a faluban. Csak ezután lett kialakítva a kamrából a fürdőszoba toalettel, ahogy sok másik házban is. Úgy emlékszem, hogy volt drága megcsinálni.

Csatornázás, a szennyvíz elvezetése utána még majdnem 2 évtizedig nem lett kiépítve.