Mikor szűnik meg Magyarországon a dolgozói szegénység?

Milyen dolgozói szegénység?

Itt mindenki 1 millió felett ketes!

Tudod, hogy mikori cikkre hivatkozol?

A kérdésedre a válasz:

Akkor, ha lesz olyan, aki meg akarja szüntetni. Ahhoz olyat kellene választani, de a magyar emberek közül - neki - elég sokan elégedettek azzal, ami van.

#1

Ez nem igaz.

A reálbér folyamatosan növekszik, csak mindig mindenki joggal szeretne még többet, hiszen mindig látjuk, hogy másoknak még jobb, még többet keresnek.

A belinkelt cikk csak általánosságokat tartalmaz és nincsen benne semmi viszonyítás, hogy mi volt korábban és ahhoz képest ma mi van, meg nem tesz különbséget a dolgozó szegénységben az országok között.

Valós tendencia, hogy a nyugati országokban folyamatosan növekvő megélhetési költségek mellett a béreik nem emelkednek ugyanolyan mértékben, és így reáljövedelem szintjén egyre rosszabb a helyzet. Azonban még így is jobban állnak általában, mint nálunk a növekvő reáljövedelmekkel az emberek.

"Egyre jobban kizsigerelik a dolgozókat egyre kevesebbet érő reálbérért."

Szerintem itt sok dolgot kavarsz vagy nem érted.

A munkaadók mindig kizsigerelik a dolgozóikat, ez nem jótékonysági egylet hanem a tulajdonos hasznot akar termelni és ahhoz a legalacsonyabb bérért kell a legtöbb munkát végeztetnie. Az adott országban az állam vagy a szakszervezetek ereje határozza meg, hogy ezt mennyire tehetik meg. Nálunk most az országban nagyrészt munkaerő hiány van, ezért a munkaadók többsége kénytelen kedvezni a dolgozójának, különben az elmegy máshová. Korábban azonban a munkavállalók versengtek a munkahelyekért, így a cég azt követelt meg amit akart.

A reálbér nem ér egyre kevesebbet. A reálbér önmagában jelenti azt a bért amennyit vásárolni tudsz rajta. Van a bér, a jövedelem, ami egy összeg és van a reáljövedelem, hogy ebből mennyit tudsz vásárolni. A jövedelmek elértéktelenedése vagy növekedése az már megtestesül a reálbérben. Ha nő a reálbér az azt jelenti, hogy bármennyit is kerestél, többet vagy kevesebbet, mint 1 éve, akkor is többet tudsz rajta vásárolni. Ha csökken a reálbér az jelenti azt, hogy elértéktelenedett a pénzed, vagyis az árak többel emelkedtek, mint a fizetésed. Lehet 30% béremelés ha 40% volt az áremelkedés közben, ez 10% reálbér csökkenést fog jelenteni.

Itt láthatod 2022-ig a reáljövedelem változását. Megnézték mennyit tudott venni a jövedelemből az ember nálunk 1990-ben és ahhoz képest nézték évről évre:

[link]

Ha megnézed akkor látod, hogy a béremeléstől függetlenül csökkenhetett a reálkereseti vagy reáljövedelmi index - vagyis az értéke kevesebb volt a béremelés ellenére is a fizetésnek. Ilyen 2006 után volt 3 év a közelmúltban, meg 2019-ről 2020-ra volt reáljövedelem csökkenés és persze ami a táblázatban még nincs benen, az az elmúlt év.

Ebben a cikkben van egy diagram ami már a havi ingásokat is mutatja. Azon már látszik, hogy a 2023-as év szintén egy katasztrófa volt a jövedelmünket nézve, megint reálbér csökkenés volt. A cikkben is szerepel, hogy a júniusi jövedelmek az 1 évvel korábbihoz képest 3,5%-kal értek kevesebbet.

[link]

Erre jött most a 2024-es adat, hogy utána viszont már ismét reálbér növekedés volt és 2024. júliusára már 13% növekedés volt. Visszahozta a korábban elvesztett reálértékét és tovább növelte a bérünk - persze átlagosan. Van akinek jobban, van akinek meg csak romlott tovább.

[link]

Ami lényeges lenne, hoyg egy általánosan megfogalmazott írást, ami elkeni a nagy különbségeket még au unión belüli országok között is, azt ne keverj a konkrét, számokban is megmutatkozó magyar valósággal. Nálunk nagyon alacsonyról indultak a jövedelmek, szerencsére az utóbbi időben mind összegben, mind reálértékben növekedtek elég sokat. Még így is messze vagyunk a nyugati országoktól, ahol sajnos csökkent a reálértéke sokat az elmúlt pár évben az átlagos jövedelmeknek.

„Creutz, vizsgálatában tíz jövedelemcsoportra osztotta az akkor még nyugat-német társadalmat, és azt találta, hogy az első nyolc jövedelemcsoport több hitelkamatot fizet, mint betéti kamatot kap, ha egyáltalán van megtakarítása. A kilencedik csoport semleges, annyi a kamatterhe, mint a betéti kamata. Ezzel szemben a leggazdagabbak csoportjában már bőségesen meghaladja a kamatterheket a betétek után fizetett kamat. Vagyis az első nyolc csoportban lévők által megfizetett kamatteher a tizedik, legtehetősebb csoportba rétegződik át kamat jövedelemként. A vizsgálat évében 116 milliárd márka vagyon átrétegződést mutatott ki a kalkuláció. Vagyis csak a nagyon gazdagok azok, akik kamatjövedelmeikkel ellensúlyozni tudják az általános kamatterheket és az inflációt, míg a terhek a kevéssé tehetősökre, és leginkább a szegényekre jutnak. Ez okozza a társadalom polarizációját, az egyenlőtlenségek növekedését. Még ha nő is a GDP, az egyre nagyobb tortából keveseknek egyre nagyobb, és sokaknak egyre kisebb szeletek jutnak. A kamatnak a társadalmi újraelosztásban játszott negatív szerepe önmagában is elég lenne a pénz kamatos természetének átgondolására.”

Gyulai Iván: Pénz és fenntartható fejlődés