Ha valaki szegény az elsősorban a saját hibája vagy a politikusoké?

A legtöbb esetben igen.

Persze, lehetnek kivételek is.

Én is olyan háttérrel rendelkezem,hogy 3-an voltunk testvérek, apánk fiatalon meghalt.Nem volt túlzottan jó módúak.

Mégis, sikerült lediplomáznom és kicsivel meghaladja az 1 milliót a bruttóm.Sőt, saját ingatlanom is lett.

Semmiféle hátszelem nem volt.Sem gazdag rokon, sem politikus ismerős, semmi egyéb.

Én ezért utálom azokat az embereket, akik állandóan siránkoznak, az enyémnél sokkal előnyösebb háttérből nem képesek kihozni semmit sem, csak megy a siránkozás, hiszti.Ez csak őket minősítik.

Attól függ, hogy hol. Olasz-, Francia- vagy Németországban olyan generációs vagyonok vannak felhalmozva, hogy nem igazán lehet a szegénységet mással magyarázni, mint azzal, hogy ha örököltél a felmenőidtől ingatlan(oka)t akkor gazdag vagy, ha viszont már a szüleid is bérleményben laktak vagy esetleg bevándorló vagy akkor valószínűleg egész életre beragadsz a szegény rétegbe. Még akkor is, ha értelmiségi munkát végzel, mert a tőke kamata nem nálad ketyeg. Ezekben a társadalmakban eléggé predesztinált hogy amely vagyoni kategóriába születtél abban is fogsz meghalni. Nem érdemes miatta sem az egyénre sem a politikusokra mutogatni, a társadalom egésze akarta így már nagyon rég óta.

Kalifornia és az úgy általában az USA más tészta, de ott is ingatlan-alapú a vagyon nagy része. Szóval egy lakáshitellel és jól megválasztott házzal fel tudsz zárkózni, de ott sem az '50-es, '60-as évek dolgos feltörekvéséről szól már a gazdaság. Persze a megfelelő erőfeszítésekkel az amerikai álom még életben tartható, míg európai soha nem is volt.

A szocialista országok illetve azon nemzetek ahol tükörfordításban "megették a gazdagokat" (azaz vagy államosították a legnagyobb magánvagyonokat vagy szénné adóztatták a felső tízezret) megint külön kategória - ezek a leginkább egyenlő társadalmak, vagy egy ilyen mesterséges "egyenlősítés" után továbbra is magas társadalmi mobilitással rendelkező államok. Magyarország is ide sorolandó, de érdekes mód Japánt is fel szokták hozni példának mert bár kapitalista, de felszámolták a zaibatsu-k mögötti családi tulajdonokat - éles ellentétben Dél-Koreával ahol a Samsung-família maga a gazdaság. Azt persze meg szokták jegyezni, hogy ez nem csak a keményen dolgozó és okos embereknek kedvez, de az opportunistáknak is, szóval nem csak azok tudnak kitörni a szegénységből egy ilyen "újraindítás" után akik okosok, de az ügyeskedők is akik mások hátán (másokat elszegényítve) igyekszik vagyonhoz jutni. Nagy általánosságban azért elmondható, hogy ha a jogrendszer kontroll alatt tartja ezt a vagyoni egyenlősítést akkor ezekben az országokban lehet legkevésbé a politikára fogni a sikerességet és az egyén tud leginkább saját szerencséjének kovácsa lenni.