Én vagyok az egyetlen aki szeret Magyarországon élni?

(trigger warning: NEM vagyok fideszes, és tudom, hogy bőven lenne mit jobban csinálni, de most nem erre gondolok) Na szóval, van ez a jelenség, ami különösen kiéleződik itt gyakori kérdéseken, hogy az emberek mindig mindent utálnak, mindig minden szar, és mindig bárhol máshol jobb lenne. Én nem gazdag családból származom, egy szegényebb környéken panelban nőttem fel, most is panelban lakom, de szeretem mert tök praktikus, jó gondnokunk van, minden közel van stb., nem kiemelkedően sok a fizetésem, de szeretem amit csinálok. Persze drágaság van, de a túlfogyasztás amúgy is probléma, tehát úgy, hogy nincs igényem 4 évente új telefonra, havonta új ruhára tök jól tudok félrerakni. Most Budapesten élek, nagyon szeretem, egy gyönyörű város, jó a tömegközlekedés, sok a program, a hobbim a nyelvtanulás és mindig könnyen ismerkedem anyanyelven a célnyelvemet beszélő emberekkel. Tehát ki tudom jelenteni, hogy jól érzem itt magam, és egy boldog életet élek, talán még sohasem voltam ennyire boldog és mentálisan kiegyensúlyozott. :D Na most, én éltem 5 évet külföldön (dél-koreában), ahol egyértelműen sokkal nagyobb a jólét. Tisztább utcák, kevesebb drogos, hajléktalan jobb fizetések, jobb egészségügy, egy újépítésű lakásban laktam, DE ott is mindenki utál mindent. Utálják az országukat, utálják a politikusokat, utáják az oktatási rendszerüket, a neten ők is mindig arról panaszkodnak, hogy bezzeg külföldön mennyivel jobb az élet, mindig elmondták milyen szerencsés vagyok, hogy európában születtem. A magyar ismerőseim meg mindig elmondják mekkora balfasz vagyok, hogy nem maradtam kinnt, hogy ha beszélem a nyelvet, mert ,hogy bárhol jobb mint itthon. Na de nekem, akkora áldozat volt az ,hogy nem láthattam a családomat amikor csak akartam, hogy nem beszélhettem az anyanyelvemet, hogy nem biciklizhettem a szülővárosomban. Lehet, hogy kinnt ugyan azért a munkáért több pénzt kapok, de annyira nem érzem fontosnak azt ,hogy drága kocsit vezessek, új cuccaim legyenek. (ha valaki ismeri a kelet ázsia népek kultúráját tudja, hogy ott az embereknek mániája a márka és a luxus cikkek, szóval már herótom van ettől a mentalitástól) Plusz ismertem, szegényebb, fejlődő országból érkező külföldit koreában, akinek a történetét hallgatva annyira elkezdtem értékelni, azt az életet amit élek, és azt az országot ahova születtem, hogy mostanában mindig amikor csak panaszkodni hallom az embereket, hogy nekik milyen szar itt, annyira elszomorodom,mert több millió ember van aki mit meg nem adna, hogy ilyen körülmények közt élljen. Igazából minden csak nézőpont kérdése, ha az életedet folyamatosan máséhoz hasonlítod, azzal csak a saját elmédet szennyezed. Még anno gimiben voltak ilyen osztálytársaim, hogy szülők milcsisek, több ingatlannal, medencés családiházban laktak és mégis nekik, milyen szar, hogy nem az usába vagy németbe születtek, hanem erre a fos Magyarországra. Igazából nem tudom mi a célom ezzel, csak kiváncsi vagyok kinek mi a véleménye, kérlek senki ne vegye támadásnak. <3