Miért növekszik az államadóság ha az állam semilyen plusz szolgáltatást nem nyujt?

10

Ez egy fizetett megafonos berenc..

napi tobb uszito kerdest ir ki, folyamatosan kampanyol kamu ervekkel a narancs libsik mellett.. egy fereg a csavo, ignoraljatok.....

rengetegen mentek/mennek most nyugdíjba, az ő adójuk kiesik, miközben nyugdíjat kell nekik fizetni, növekszik az egészségügy terheltsége stb.

de ez semmi ahhoz képest, ami 20 év múlva lesz.

nézd meg Magyarország korfáját, nagy lészen a te elképedésed...

(és ne legyenek illúzióid, a nyugat ugyanezt csinálja, csak ők még talán rosszabbul állnak, mint mi)

megvettek a maguknak a vodafone, a repteret, felvasaroljak a budapesti irodahazakat (amit persze neres vallalkozok epitettek)

igy persze nem jut penz olyan luxusra, mint pl. az egeszsegugy

Mai hir:

"Az Uzsoki műtőjében 41, a Szent Jánoséban 38 fokot mértek: hőség miatt állnak az operációk a két kórházban"

Az államadósság a kamatszolgálat miatt növekszik. Ez az, ami soha sem lesz kifizetve, csak a kamatjait fizeti minden ország, sohanap fog odáig eljutni, hogy magát a kölcsön összegét törleszti.

Így jártak a bányászok Dorogon, kaptak a Lenin (később Schmidt) lakótelepen egy kockát, 20 év után is a kamatot fizették, ami évről évre nött. Elméletileg a kockát már talán kétszer is kifizették, de gyakorlatilag még mindig a kamatokat törlesztették.

Fordított esetben sem az ember jár jól, a te pénzed nem hízik úgy, ha befekteted, de ha te tartozol, akkor a bank pénze gyorsan hízik (adósságod)

Pontosan így van az államadósággal is, milyen rafináltan nevezik államadósságnak, ez az összes jövőbeli, még megnem született magyar ember adóssága.

Specifikusan azért, mert a magyar gazdaságpolitikai elgondolás az, hogy nem visszafizetjük az adósságot, hanem "kinőjük", azaz ahogy növekszik a gazdaság, úgy arányában egyre kisebb lesz a már meglévő adósság.

A hiba ott csúszott be, mikor átfordultunk a COVID-ba és a rezsiválságba és nemcsak, hogy több hitelt kellett felvegyen a kormány, de még a gazdaság is belassult, tehát aminek nőnie kellett volna, az alulmaradt, aminek pedig alul kellett volna maradnia (új hitelfelvétel) az nőni kezdett. Ennek pedig az a továbbgördülő hatása, hogy nőttek a kamatkiadásaink, ami értelemszerűen az államháztartás fizetőképességét rontja.

Nagyon jól megjegyezte itt valaki, hogy eközben lett megvásárolva a reptér, a vodafone és egyéb cégek/ingatlanok, amik a legismertebbjeinek az összértéke is eléri az 1000 milliárdot.

Oké, de a rezsiválság 2022-ben volt, azóta minden visszaállt a normális világpiaci árára, csökkentette a kormány a támogatási rendszerét (leghíresebben: rezsicsökkentés-csökkentés), miközben minden különadóját megtartotta (csakmost átkeresztelték őket "védelmi" pénzszedéssé). Miért nem akar egyensúlyba kerülni a magyar államháztartás?

Ennek egyik kiütköző oka a fogyasztás visszaesése. Erről esetleg mindenki olvashatott, a magyarok elkezdtek kevesebbet költeni, ezért kisebb az ÁFA bevétele is az államnak. A másik része a történetnek az, hogy a magyar vállalati szektor is visszavett a beruházási hajlandóságából, mert bár folyamatosan csökken az alapkamat, továbbra is nálunk a legmagasabb az értéke (a viharos időszakban pedig még annál inkább nálunk volt a legmagasabb, míg Csehországban 7% körül mozgott, addig nálunk 13% körül). Egyszerűen baromi magasak a tőkeköltségek, elcsúsznak a beruházások, emiatt később jelentkezik a haszon is stb. stb. Ez ellen a kormány és az MNB kamatkedvezményes hitelprogramokkal próbált meg harcolni, de amekkora a kedvezmény, akkora az a különbözet, amit az MNB-nek meg kell finanszíroznia. Ezért volt legutóbb a jegybanknak 1700 milliárdos vesztesége, aminek a törvényi környezetét úgy alakították, hogy a kormánynak ne kelljen egyből kipótolnia és így papíron alacsonyabb legyen a költségvetési hiány, mint amekkora lenne. Azért sem működik teljes mértékben ez a program, mert abban a pillanatban, hogy egy politikus a vállalkozások és a bank közé áll, sejthető, hogy kik, hogyan, mennyit, mennyiért fognak kapni, azaz kiölik az organikussákot a gazdasági folyamatokból.

Felvetőthet a kérdés, hogy akkor miért nem csökkentik még jobban az alapkamatot és akkor nem kellenek kamatkedvezmények és minden velejárója? Azért, mert bár az infláció most látványosan lejjebb szorult, még mindig kimutatható a bázishatás, azaz csak azért mozog 4% körül az infláció, mert tavaly ilyenkor (amihez képest a 4% ki van mutatva) még 15%-on állt. És úgy nézki, hogy még mindig érzékenyen hatnak rá a benzinárak, a szezonalitás és hasonló finomságok, amik általában bele szoktak simulni az éves átlagba, most viszont kisebb csengőfrászként viselkednek és csak továbbrontják az inflációs várakozásokat (emlékezzünk, hogy a kormány pont a választások előtt fenyítette be újra a benzinkutakat, majd választások után jöttek az új benzináremelések).

Oké-oké, szóval mit lehet tenni? Azt lehet, vagy kellene tenni, hogy minél előbb le kéne hívni az EU-s forrásokat, mert az nemcsak plusz forrásokat jelentene a gazdaságnak, hanem javítaná a devizamérlegünket is, lazítana az MNB pénzügyi helyzetén, serkentené a beruházásokat és azon keresztül a fogyasztást stb. Az, hogy az EU-s forrásoknak a fele még most is blokkolva van, a másik felét pedig későn kaptuk meg, az komoly versenyhátrányt okozott már nekünk, függetlenül attól, hogy amikor végre elkezdenek csordogálni ezeket a pénzek, ott, abban az időszakban újra pozitív gazdasági eredményeink lesznek. Tehát minél tovább húzzuk ezt a vitát az EU-val, annál nagyobb lesz a lemaradásunk.

Mit tehet még a kormány? Attól függ, hogy mekkora a tűréshatára. Semmi ördöngőssék nincs abban, ha tovább növekedne az államadósságunk (rövidtávon), ha cserébe újra stabilizálni tudná a gazdaságot, de láthatóan az állampapírok elérték a határukat (lásd.: mostani bankadó, amit kilehetett volna váltani állampapírvásárlással is, de amaz olyan rossz kondíciókkal működött, hogy a bankok is inkább az adófizetést választották), ezért a devizapiachoz kellene fordulni. Csakhogy a svájci frank és az IMF után nagyon rossz híre van ezeknek hazai környezetben, hogy nagy tételben vegyenek fel devizahitelt, arról nem is beszélve, hogy gazdaságpolitikai doktrínája a jelenlegi kormánynak, hogy a forintot gyengíteni kell, mert úgy többet ér az export, miközben demotiválva van az import.