Ha kiváló lenne a magyar oktatási rendszer, akkor az ország automatikusan felzárkózna?
Ahhoz még több tényezőre is szükség van de az oktatás alapvető a felzárkózásban.
Dél Korea fejlődése erre a tipikus példa.
Nem.
Sokkal több tényezős a dolog.
Az amerikai közoktatás is gyenge, mégis jól megy nekik.
A Finnekről kell példát venni!
A háború utáni szegénységben a legtöbb pénzt az oktatásra fordították.
És olyan rendszert hoztak létre ami mára a világ legjobb oktatási rendszerének számít.
Ettől fel is zárkóztak mindenhova is.
5 milliós ország és erősebb a gazdaságuk mint a miénk...
El tudnék képzelni egy programot idehaza ami úgy kezdődik hogy munkaerőpiaci fizetésekért ( Jelenleg 1.2M / hó lenne) felveszünk annyi fiatal pályaelhagyó tanárt amennyit csak bírunk és kiküldjük két évre a Finnekhez okulni. Amikor visszajönnek akkor megtörténhet a "csoda" idehaza is. ( Addig nem)
Természetesen a visszatérésükkor minden tanár fizetése annyira is emelkedne!
Emellett digitalizálni és computerizálni kellene az egész oktatási rendszert! Ez is kb 2 év alatt játszódhatna le horror nagy összegekért.
Semmi sem automatikus. Hiába vannak kiváló iskolák, kiváló oktatás, ha a fiatalok lusták, motiválatlanok és/vagy buták, akik nem tudnak vagy nem akarnak élni a lehetőséggel. Ilyen problémák is lehetnek, nem csak Magyarországon és a környező országokban, de fejlettebb nyugati országokban is (pl. PISA teszteken a franciaországi, olaszországi diákok sem produkálnak jobb eredményeket, mint a magyarországiak).
Másrészt ha élnek is a lehetőséggel és jól képzett, jól alkalmazkodó, nyelveket jól beszélő fiatalok kerülnek ki az oktatási rendszerből, az nem hasznosul a gazdaságban, ha nincsenek megfelelő munkahelyek vagy ezek a fiatalok elmennek külföldre. Ezért például fontos a stabilitás, kell a tőke, kockázatvállalás, vállalkozószellem, innováció, fejlesztés is a gyors gyarapodáshoz és a munkaerő megtartóképesség, gazdasági beágyazottság. Magyarország ebből a szempontból viszonylag jó, kedvező helyzetben van Európa közepén EU tagként, de például Örményország , Grúzia esetében nyilvánvaló, hogy nehezebb a felzárkózás a Nyugathoz, akkor is ha hasonlóan jó oktatási rendszer lenne.
"A magyar oktatási rendszer eddig is kiváló volt - nem a szél fújta össze azt a sok Nobel-díjast."
Klebelsberg Kuno amikor a pénzt tolta bele a 20-as 30 -as 40 -es években, na akkor tényleg jó volt. Nem véletlen hogy akkoriban volt sok nóbel díjasunk. Illetve sok olyan Magyar aki külföldön lett Nóbel díjas a II vh. után. A II VH óta 89 -ig is már hanyatlott. De a renszerváltás után gyorsult fel csak igazán ez a hanyatlás. És mindez látszott is a Nóbeldíjasok számán. ( A mostani kettő is csak azért lehetett mert a rendszerváltás után külföldön kaphattak lehetőséget kutatni és az itthoni iskolában ragadt még rájuk valami 89 előtt... )
#6: Klebelsberg Kunó nem tolt bele pénzt, szinte 0 költségvetésből kellet igazgatnia a világháború utáni Magyarország közoktatását. Hozott egy csomó törvényt és kötelezettséget, aztán az emberek megoldották maguknak. Persze igyekezett lobbizni az oktatásért, de minden miniszter ezt teszi a saját szakterületéért. Nagyobb segítség volt a hazai oktatásnak az, hogy az elcsatolt területekről ezerszámra áramlottak be az ott már nem alkalmazható magas-értelmiségi tanárok, nem kellett őket lasszóval fogni, mint most.
'89 után érettségizett magyarokból is van pár ezer a világ top egyetemein - ETH, MTI, Cambridge. Sőt, jelenleg sem ritka a hazai közoktatásból kikerülő ösztöndíjas a top egyetemeken. A fontos kimeneti mutatókon semmi jel nem utal arra, hogy valóban jelentősen csökkent volna a színvonal.
A hazai felsőoktatás és kutatás az valóban szar - erről nincs vita, de a kérdés a közoktatásról szólt.
Szentgyörgyi Albert kivételével az összes Nobel-díjas külföldi eredményeiért kapott Nobel-díjat. Ez valószínűleg a jövőben is így lesz.
Ennek nem az az oka, hogy a magyar oktatás rossz, sokkal rosszabb, mint a nyugati, hanem hogy kicsi és fejletlen, tőkeszegény, periférikus ország vagyunk, nincsenek nálunk nagy kutatóközpontok.
A kis országok közül lényegében csak Svédország, Dánia, Ausztria, Norvégia, Hollandia, Belgium, Svájc, Ausztrália, Izrael működtet(ett) olyan intézeteket, ahol olyan eredményeket értek, érnek el, ami Nobel-díjat ér.
Ezért nagyon büszkék lehetünk a Szegedi Egyetemre és Szentgyörgyi Albertra, mert ez az egy hazai Nobel-díj is bizony nagy dolog. Úgy tudom, hogy Csehszlovákiának, Finnországnak, Spanyolországnak, Portugáliának, Argentínának, Indiának, Kínának is csak egy hazai tudományos Nobel-díja van és például olyan országoknak, mint Lengyelország, Görögország, Románia, Bulgária, Szerbia, Horvátország, Mexikó, Brazília, Chile, Dél-Korea, Indonézia, Malajzia, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Vietnam, Irán, Törökország, Egyiptom egy sincs.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!