Ha egy párt nem éri el az 5%-ot, mondjuk 4,98%-ot ér el, akkor automatikusan nem kap mandátumot?

2. mandátum 8%

3. mandátum 12%

4. mandátum 14%

Ezek az értékek változhatnak, de kb. ennyitől járnak a mandátumok. Nyilván attól függ, hogy hány párt jut be. Egy szavazat általában akkor ér "többet" egy pártnak, ha az 7% körül van, mivel kevesebb + szavazat kell a 2. mandátum eléréshez, mint a bekerüléshez. Ilyen párt pl a Mi Hazánk, ők állnak a legközelebb a 7%-hoz.

Igen, 5.0000% kell. [link]

Ha egy párt 4.999999-et ér el, bukta.

5% a bejutási küszöb, aki ezt nem éri el, nem kaphat mandátumot.

Magyarországnak 21 mandátum jár az EP-ben, ezt azon pártok között osztják szét, amelyek elérték az 5%-os küszöböt. A mandátumok elosztásához az úgynevezett D’Hondt-módszert alkalmazzák, ami nem biztosítja, hogy mindenkinek jut mandátum, aki elérte a bejutási küszöböt. Szélsőséges esetben tehát előfordulhat olyan, hogy valaki hiába éri el az 5%-ot, mégsem jut neki mandátum, mert az egyik párt olyan nagy fölénnyel nyert.

[link]

[link]

Amelyik párt nem érte el az 5%-ot, az arra leadott szavazatok egyszerűen elvesznek.

Fontos továbbá, hogy az Európai Parlament és az Európai Tanács két különböző szerve az Európai Uniónak. Amit Orbán Viktor 0-24 skandál, hogy a békét csak akkor érhetjük el, ha a fideszre szavazunk, azért hazugság, mert egyrészt az Európai Parlamentnek több, mint 700 képviselője van, tehát még ha a fidesz a Magyarországnak járó összes mandátumot behúzná, akkor sem tudna semmilyen döntést érdemben befolyásolni. Másrészt Orbán mint miniszterelnök tagja az Európai Tanácsnak, ahol ugyanúgy megvétózhatja az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket, ahogy eddig tette. Orbán Viktor az Európai Tanácsnak addig tagja lesz, amíg miniszterelnök, tehát akkor is kevére vétózhat, ha a fidesz be sem jut az EP-be.

Melyik választáson? Most önkormányzati- és EP képviselő választások lesznek.

┌─ EP választáson az a lista kerül a mandátumosztási táblázatba, amelyik megkapja az országos összes érvényes szavazat több mint 5%-át.

Fővárosi közgyűlési lista választáson az a lista kerül a mandátumosztási táblázatba, amelyik megkapja az összes érvényes fővárosi közgyűlési listás szavazat legalább 5%-át.

Vármegyei közgyűlési lista választáson az a lista kerül mandátumosztási táblázatba, amelyik,

– ha egy jelölőszervezet állította, akkor eléri az adott vármegyei összes érvényes listás szavazat legalább 5%-át,

– ha két jelölőszervezet közösen állította, akkor eléri az adott vármegyei összes érvényes listás szavazat legalább 10%-át,

– ha három vagy több jelölőszervezet közösen állította, akkor eléri az adott vármegyei összes érvényes listás szavazat legalább 15%-át.

// Országgyűlési képviselő választáson a 199-ből legfeljebb 93 mandátumot osztanak a pártlistás szavazatok+töredékszavazatok alapján. A 93 helyből elvehet mandátumot a nemzetiségi szavazás eredménye, ha számukra elérhető kedvezményes mandátumo(ka)t szerez(nek)k.

A pártlista bekerül a mandátumosztási táblázatba, ha

– ha egy jelölőszervezet állította, akkor eléri az összes érvényes pártlistás szavazat legalább 5%-át,

– ha két jelölőszervezet közösen állította, akkor eléri az összes érvényes pártlistás szavazat legalább 10%-át,

– ha három vagy több jelölőszervezet közösen állította, akkor eléri az összes érvényes pártlistás szavazat legalább 15%-át. // ─┘

┌─ Ha egy lista bekerül a mandátumosztási táblázatba, akkor alapvetően az elért szavazatszám arányában osztják az elérhető mandátumokat.

A pontos arányítás esetén adódhatna töredék mandátum; de töredék személy nem kaphat mandátumot, és személy nem kaphat töredék mandátumot. Ezért az osztás módszere – D’Hondt metódus – annyit módosít a matematikai arányokon, hogy biztosítja, hogy csak egész számú mandátumot kaphat egy-egy lista.

Adott szavazatarányok esetén az is előfordulhatna, hogy egy küszöböt elérő, tehát mandátumosztáshoz jutó lista egyetlen mandátumot sem kap. Magyar választásoknál eddig nem volt ilyen. ─┘